II. évfolyam 2. szám 2003. húsvét
KISTARCSA
Dr. Batthyány-Strattmann boldog László életrajza
A Római Katolikus Egyházközség és az önkormányzat a rendszerváltás után
A kistarcsai Egyházközség ünnepei
A
Húsvét legszebb kísérő zenéje a harangzúgás. A nagypénteki gyász napján a
harangok elnémulnak. Az Egyház gyászol. A harangok is gyászolnak. Rövid ideig
tart e gyász. A nagyszombati harangzúgást ujjongó örömmel fogad-ja a keresztény
ember. Szívének mélyéből tör fel a hálaének: Feltámadt Krisztus e napon,
Alleluja, Hála legyen az Istennel. Csodálatos ez a harangzúgás, csodálatos ez az
ének a feltámadt Krisztus tiszteletére. Ha az ember csak test lenne, nem tudná
ezt az ünneplést megadni. Az ember a halhatatlan lelkével tudja a halált legyőző
Krisztust ünnepelni.
1. A húsvéti harangszó nekünk keresztényeknek a legnagyobb ünnepet hirdeti. Szép
a karácsony, a gyermek Jézus kedvességével, szép a Pünkösd, a Szentlélek
erejével, de a Húsvét a legszebb, a halált legyőző Jézus feltámadásával, Isten
úgy szeretett bennünket, hogy egyszülött Fiát adta értünk. Krisztus magára vette
vétkeinket, meghalt értünk, kiengesztelte Istent halálával. Megnyitotta
számunkra az örök élet lehetőségét. Ezért örvendezünk húsvét napján. Nemes és
mély öröm a vallásos öröm. A növény elpusztul napfény nélkül, lélek elfonnyad
vallásos öröm nélkül. Ezért van annyi "lélek nélküli" ember. Elzárták előlünk a
lélek örömét. Sötét utakon kereste a lélek örömét, de természetesen nem találta
meg. A húsvéti harangszó vigye el minden emberhez a legnagyobb ünnepünk lelki
örömét.
2. A húsvéti harangszó lelki békét hirdet. A lelki békére mindenkinek nagy
szüksége van. Figyelem-re méltó, hogy amikor az Úr Jézus feltámadása után
megjelent az apostoloknak, első mondata ez volt: „Béke veletek” Az Úr Jézus a
lélek békéjét tartotta fontosnak, ezért rendelte Húsvétvasárnap a bűnbánat
szentségét, mely kiengesztelődést, békét és bűnbocsánatot jelent istennel
szemben. Érdekes, hogy a világi életben is rájöttek arra, hogy kell az embernek
lelki béke. Ezért állította be a pszichológusokat a lélekbúvárokat, hogy a
sérült lelkeket kivezessék a bajból. Mindezek ellenére sok a lelkiekben sérült
ember. Ez meglátszik az iskolákban, a családokban. Ezért van annyi válás, annyi
árva gyerek. Jó lenne, ha a húsvéti harangszó sok kihűlni induló lélekhez
elvinné a feltámadt Krisztus örömhírét.
3. A húsvéti harangszó számunkra a reményt hirdeti. Remény van a szenvedő
emberben, hogy egy-szer elmúlik a fájdalma. A remény éltet bennünket, hogy a
halál csak átmenetet jelent. Remény, hogy nem a megsemmisülés vár ránk, hiszen
Jézus legyőzte a halált. A sír nem az utolsó állomás. Jézusnak sem ez volt az
utolsó állomása. Csak átmenet volt. A földi élet küldetése Jézusnál is lejárt. Ő
csak véghetetlen értékeket vitt magával. Mi sajnos nem ezt tesszük. Sok ember
sokféle értékeket gyűjt. Ezért hajtja magát, ezért csal, ezért éjszakázik, ezért
teszi tönkre a másikat. Amikor úgy gondolja minden meg van, akkor döbben rá,
hogy üres kézzel kell megjelennie Isten előtt. A húsvéti harangszó éltesse
bennünk a reményt és az igazi értékek gyűjtését.
A nagy német költőfejedelem, Goethe írja Faust című remekművében: Faust a doktor
egész életében kereste az igazságot. Kereste az élvezetben, a gyönyörben, a
pénzben, a tudományban, de sehol sem találta meg. Végül a méregpohár után nyúl,
a végső kétségbeesésében. Ekkor szólal meg a húsvéti harang-szó. Gyerekkorának
boldog emlékét elevenítette fel. Letette a méregpoharat, és a halál helyett az
életet választotta. Kedvetlen, keserű gondolat környékez. Kétségbeesés szélén
állsz. Állj meg! Ne tovább! Nem hallod?
Szólnak a húsvéti harangok. Neked is örömet, békét hirdetnek. Alleluja!
Somlai József plébános
Jeruzsálem szent helyei egy mai zarándok szemével
„másnap az ünnepre felzarándokolt tömérdek nép hírét vette, hogy Jézus
Jeruzsálembe érkezik. Pálmaágakat szedtek, kivonultak eléje és így köszöntötték:
"Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, 'Izrael királya!” Jézus talált ott egy
szamárcsikót felült rá, ahogy az Írás mondja: „Ne félj, Sion leánya! Nézd,
királyod jön, nőstény szamár hátán.” (János 12, 12-15.)
A Kakasszó temploma Szent Péter in Gallicantu-templom
„...erre már esküdözni és átkozódni kezdett: „Nem ismerem azt az embert!” Azon
nyomban megszólalt a kakas. Péternek akkor eszébe jutott Jézus szava: Mielőtt a
kakas szól, háromszor megtagadsz. Kiment és keserves sírásra fakadt....” (Máté
23, 74-75). A modern külsejű templomot a 30-as években építették. A helyén
valamikor, a hagyomány szerint Kaifás főpap háza állt. A templom érdekes
elnevezése arra a bibliai történetre utal, melynek során Péter megtagadja
mesterét, Jézus Krisztust.
A Getszemáni - kert
„..Odaértek a Getszemáni nevű majorba. Itt így szólt Jézus tanítványaihoz:
Üljetek itt le, amíg imádkozom....” (Márk 14,32).
A Getszemáni - kert egyike a keresztény hagyomány egyik legkedvesebb szent
helyeinek. A gyönyörű fekvésű lankás domboldalt napjainkban is göcsörtös testű
minden-bizonnyal évszázados olajfák. díszítik, olyanok melyek között Jézus
utolsó, elfogatása előtti estéjét töltötte. A getsemani szó a héber olajprés
szóból származik, egyértelműen a domboldalon bőségesen termő olajfák evangéliumi
elbeszélésekben. Szinte valamennyi evangélista részletesen beszámol arról,
miként töltötte itt imával és halálfélelemtől gyötörve Jézus letartóztatása
előtti éjszakáját.
A keresztvitel útja (Via Dolorosa) „...Ezután kivezették, hogy keresztre
feszítsék. Az egyik arra menő embert, a Cirenei Simont, (...) aki éppen a
mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. Igy vezették ki egy
Golgota nevű hely-re, ami a Koponyák-hegyét jelenti.” (Márk 16, 21-22).
A Via Dolorosa elnevezés viszonylag késői csupán a XVI. századhól származik,, s
azt az utat jelöli, melyet Jézus Krisztus tett meg, hátán a súlyos kereszttel az
Antónia-erődtől a Golgotáig. Ez az útvonal azonban csak részben egyezik meg a
hajdani Jézus által bejárttal. Az Antónia-erődből például, mely Jézus
elítélésének színhelye volt csak az udvar kövezetéből maradt fenn néhány
töredék. A feltételezések szerint itt vette kezdetét Jézus fájdalmas útja a
Kálvária. felé, mely akkoriban a városon kívül emelkedett.
Szent Sír-bazilika
A Jeruzsálembe érkező zarándokok számára a legnagyobb élményt a Szent
Sír-templom meglátogatása jelenti. A bazilikát szinte teljesen elfedik a
keresztény negyed épületei, csupán kupolája magasodik körülötte álló házak fölé.
A templom építése Nagy Konstantin császár alatt kezdődött 326-ban, azon a helyen
ahol Jézust keresztre feszí tették, eltemették, s ahol feltámadt. A kelet-nyugat
tájolású templom eredetileg jóval nagyobb volt. Nyugati részén áll az
Anasztaszisz (fel-támadás) aranykupolával fedett épülete, amelyet a Szent Sír
fölé emeltek. A Golgota sziklája az ár-kádsorral szegélyezett Szent Kertben
állt. Ettől jobbra volt a keresztre feszítés emlékét őrző öthajós bazilika,
melynek bejárata a Cardóra nyílt. A templomot többször lerombolták Jeruzsálem
történetének viharos évszázadai során és ez architektúrájában is tükröződik. A
mai épület megőrizte Nagy Konstantin templomának egyes elemeit, de a számtalan
át- és újjáépítés következtében ma már szinte beleolvad a környező épületekbe. A
bazilika részleteiben lenyűgöző, ám más impozáns templomoktól eltérően nem
egységes. A római katolikus, görög katolikus, gregoriánus, kopt, szír és etióp
felekezetek egymás rovására próbálták érvényesíteni jogaikat egyes szent
helyekhez, s ezért a a XIV. században a bazilika kulcsait egy muszlin gondnokra
bízták, aki valamennyi felekezet számára biztosította területeik szabad
használatát.
A Bazilika története: 325-ben Heléna császárnő Nagy Konstantin anyja ásatásokat
rendelt cl a területen, melynek során sikerült meglelni Jézus sziklába vájt
sírját és napvilágra került Krisztus keresztje is. Az első, Konstantin által a
sír fölé emeltetett bazilika építési munkái 326-tól 335-ig tartottak, ily módon,
hogy a Golgota szikláját a Szent Sírral teljesen érintetlenül hagyták. A
sziklára egy cibóriummal díszített keresztet helyeztek. A Szent Sírt egy
nagyméretű, kör alakú építmény, az ún. Torunda veszi körül, amely Anasztasisz
(feltámadás) néven is ismeretes. Az öt hajós, altemplomos bazilika épületét
614-ben a perzsák lerombolták.. A templomot újjáépítették, de ezt az új épületet
is 1009-ben ismét lerombolták. Ezt követően újjá építették ismét a templomot és
a XI. sz. végén a keresztesek bővítették ki és tették még gazdagabbá. 1808-ban
súlyos tűzvész pusztított az épületben és súlyosan megrongálódott. A
restaurációs munkákat végző görög ortodoxok az eredeti, római építészeti
hagyomány stílusjegyeit magánviselő épületet nagymértékben módosították.
Hogyan találhatjuk meg ma Jézust a Szent helyeken?
Jézus azt akarja, hogy a Szent helyeken ma újra felfedezzük Őt, mint az örökkön
örökké élőt és jelenvalót. Azt akarja, hogy ma újra megtaláljuk Őt az Ő helyein.
Aki elindul, hogy megkeresse a Szent helyeken elrejtett Jézust, az Isten
szavában való hitben: „..ha kerestek, megtaláltok, föltéve, hogy szívetek
mélyéből kerestek” (Jeremiás 29,13). - az meg is fogja Őt találni.
Csaja János
Dr.
Batthyány-Strattmann boldog László életrajza
1870.
október 28-án, Magyarországon, Dunakilitiben született. Ősi magyar főnemesi
család hatodik gyermeke volt. 1876-ban a család a félelmetes dunai árvíz elől
menekülve Köpcsénybe költözött. 12 éves volt, amikor egészen fiatalon, 39 éves
korában meghalt az édesanyja, akit nagyon szeretett. Ez mély nyomot hagyott a
lelkében. Ettől kezdve gyakran mondta: orvos leszek, és ingyen gyógyítom majd a
szegény betegeket. Buzgó vallásossága már diák korában megmutatkozott.
Kollégiumi elöljárói szerint szenvedélyesen tanulmányozta a Szentírást, a
Szentek életét és az egyháztörténelmet. S gyakran járult a szentségekhez.
1896-ban. teljesült hő vágya, beiratkozhatott a bécsi orvostudományi egyetemre,
ahol 1900-ban orvosi diplomát szerzett.
Még egyetemi évei alatt 1898. november 10-én házasságot kötött a mélyen vallásos
Coreth Mária Terézia grófnővel. Nagyon boldog és harmonikus házasságukat Isten
13 gyermekkel áldotta meg. 1902-ben Köpcsényben 25 ágyas magán kórházat
alapított, ahol kezdetben általános orvosként dolgozott. Később sebész, 1906-ban
pedig szemészorvosi képesítést szerzett. Olyan, sok beteg keresett nála
gyógyulást, hogy a Magyar Államvasutak külön ún. "kórházvonatot" állított be
számukra.
I915-ben meghalt nagybátyja, Batthyány-Strattmann Ödön. László örökölte a
vagyonát és körmendi kastélyát. S egyúttal megkapta a hercegi címet és a
Strattmann nevet. A trianoni békeszerződés után mivel Köpcsény Ausztriához
került, Batthyány-Strattmann László Magyarországra, Körmendre költözött. Ekkor
már bel- és külföldön egyaránt az egyik legkiválóbb szemorvosnak tartották. Azt
is tudták róla, hogy ő a szegények orvosa akar lenni. Jöttek is hozzá nemcsak
Körmendről, hanem messze vidékről a legszegényebb néposztályokhoz tartozó
emberek.
Ő ingyen gyógyította őket. A kórházi kezelésért és ápolásért csupán azt kérte:
imádkozzanak cl érte egy Miatyánkot. A műtétek alkalmával, betegeivel együtt.
imádkozott azért, hogy Isten áldása kísérje munkáját. Gyakran kijelentette: ő
csak a műtétet végzi, a gyógyulást Isten adja. Ő csupán eszköz Isten kezében.
Búcsúzáskor minden betegének adott egy szentképet és egy füzetet, amelynek ez
volt a címe: "Nyisd fel szemeidet, és láss". Bízott abban, hogy a füzetben
található tanítások ás jó tanácsok révén betegeinek a lelki gyógyulásához is
segítséget tud nyújtani. Gyermekeit is a szegények szeretetére és a lelki
szegénység szellemében nevelte. Megvolt mindenük, amire szükségük volt, de a
fényűzést és a pazarlást nem ismerték.
A feleségével való kapcsolata mindvégig ideális volt. Együttes erővel arra
törekedtek, hogy gyermekeiket istenfélő, becsületes embernek neveljék. A
gyermekek szüleikkel naponta szentmisén vettek részt. Édesapjukkal együtt
felválta ministráltak és szentáldozáshoz járultak. Este közösen elimádkozták az
olvasót, és beszámoltak napi jócselekedeteik elvégzéséről is.
Köztudott, hogy a Batthyány család címerének egyik motívuma a pelikán madár,
amely a néphit szerint a vérével táplálja kicsinyeit. Ugyanígy
Batthyány-Strattmann László sem kímélte magát, nem ismert fáradságot és minden
áldozatra kész volt, ha embertársainak szüksége volt rá.
Bizonyára ezt a szolgálatkészségét akarta kifejezni azzal, hogy címerének
jelmondatát "Hűséggel és bátorsággal" így módosította: "Hűséggel és
szeretettel.".
Ugyanígy, Isten akaratában megnyugodva fogadta saját szenvedését is. 14 hónapig
tartó súlyos, de türelemmel viselt szenvedés után 1931. január 22-én, Bécsben
halt meg.
Piffl bíboros, a Bécsi Főegyházmegye érseke végezte a beszentelését. A főpásztor
betegágyából kelt fel, mert azt mondta: ritkán adódik alkalom arra, hogy egy
szentet temethessek.
Boldoggá avatási eljárását - a hívek sokaságának óhaját teljesítve - 1944.
augusztus 30-án a bécsi érsek és egyidejűleg a szombathelyi püspök indították
el. 1987-től folytatódott tovább, de most már az eisenstadti és a szombathelyi
egyházmegyék közreműködésével.
1992. július 11-én a Szentatya ünnepélyesen kihirdette, hogy életében hősies
fokban gyakorolta a keresztény erényeket.
1989-ben Batthyány László közbenjárására, pedig csoda történt.
Ezután a Szentatya 2002, július 5-én ünnepélyesen kihirdette, hogy a kérdéses
betegnek az előrehaladott, áttételes rákos betegségből való - igen gyors, teljes
és tartós - meggyógyulását Isten adta meg tiszteletreméltó Isten Szolgája,
Batthyány-Strattmann László közbenjárására. Majd a Szentatya - a szombathelyi és
az eisenstadti megyés püspök kérésére - kihirdette a boldoggá avatás helyét és
idejét: Róma, 2003. március 23.
Batthyány-Strattmann László a családi jelmondatát - "Hűséggel és szeretettel" -
életében teljes mértékben megvalósította.
Lauer Tamás
Jézus
mennybemenetele
Jézus
Krisztus 33 éves földi küldetése befejeződött. A második isteni személy Jézus
Krisztus, öröktől fogva van létezik a mennyországos életben. Ezt az
örökkévalóságos életet Jézus megszakította, felfüggesztette lejött a földre,
mint gyermek született. Magára vette emberi természetünket, a bűnt kivéve, és
szenvedett az emberek bűneiért. Megvalósult a küldetés. Apostolaitól az
Olajfák-hegyén elbúcsúzott, és parancsot adott nekik a tanításra. Itt az
Olajfák-hegyén látták megalázva, megkötözve, itt lássák dicsőségben felemelkedve
a mennyekbe. Jézus kiérdemelte az örök élet jutalmát, mert
"Atyám a munkát amit rám bíztál elvégeztem." (Jn. 17.4.) Tehát teljesítette
feladatát. „Az Emberfia nem azért jött, hogy Neki szolgáljanak, hanem, hogy Ő
szolgáljon. (Mt. 20, 28.) Hosszú és tövises volt ez az út Megszentelte azt a
földet, ahol járt. Jót cselekedett, betegeket gyógyított. Látta hivatását, és
tudta az idő rövidségét. „Nekem annak műveit kell cselekednem aki engem,
küldött.” Most minden beteljesedett: „nemde ezeket. kellett szenvednie
Krisztusnak és úgy bemenni dicsőségébe?” A mennybemenetel megkoronázása Krisztus
küzdelmes földi küldetésének. Vajon mi is szállhatunk majd egyszer, amikor
életünk alkonyához érünk: „Atyám, a művet, amit rám bíztál, beteljesítettem?”
Az élet, a földi élet olyan, mint egyetlen nap. Rövidebb, vagy hosszabb nap.
Minden emberi életnek megvan a sajátos célja, hivatása. Istentől kitűzött
életfeladata. Ezen kell állandóan fáradoznunk, dolgoznunk. Sohasem leszünk
teljesen és tökéletesen készek. y Az együgyűek, az üres lelkek azt
hiszik már készen vannak. Pedig jóformán még az út elején állnak. De milyen
boldogok leszünk, ha életünk estéjén a jó Isten fáradt munkásainak megadja meg-
. felelő bért és mi nyugton mondhatjuk: "Atyám, a munkát bevégeztem, amit rám
bíztál" - Édesapa voltam. Mindig helytálltam keményen dolgoztam, hűséggel
szolgáltam családomat. A munkát befejeztem
Édesanya voltam. Szent feladatnak tartottam a gyermek nevelést. Ejt nappali téve
dolgoztam. Gyermekeimet hitben és erkölcsben neveltem. A munkát bevégeztem. -
Gyermek voltam. Talán még életem délelőttjén. Engedelmeskedtem. A sok kísértés
ellenére kitartottam. Ha néha elestem, siettem felkelni. Fiatal éveim ellenére,
- a munkát bevégeztem, - Vezető állásban voltam. Sok ember élete függött tőlem.
Igazságos voltam, lelkiismeretesen dolgoztam. A munkát bevégeztem. - Orvos, író,
pedagógus, mérnök, vagy beosztott voltam, mindig az Isten törvényei szerint
jártam az élet utamat. A munkát bevégeztem. Jézus mennybemenetele
Húsvétvasárnaptól negyven napra van. (Ebben az évben április 20-tól május 29-ig,
csütörtök.) Valamikor nálunk is ez a csütörtök ünnepnap volt Áldozócsütörtök,
kötelező ünnep, szentmise hallgatással. Az önkényuralom idején, munkanap volt.
Ezért az akkori Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kérte a vatikáni
Szentszéktől az ünnepnek, Áldozócsütörtöknek - a magyarországi felfüggesztését.
A megokolás ez volt ne érezzék a hívek lelkiismeretük vádját, dolgozni kell, és
szentmisét sem tudnak hallgatni. A Vatikán teljesítette a kérést. Ezért nálunk
Magyarországon a negyvenedik nap utánivasárnapon van a mennybemenetel ünnepe.
Szabad Vatikánnak változtatni az ünnepeken? Emberi előírásokon igen, de isteni
parancsokon nem.
Uram! Add meg nekünk, hogy életünk alkonyán alázatos lelkülettel tudjuk mi is
ezt mondani: Atyám, - igaz botladozva - de igyekeztünk megdicsőíteni nevedet a
földön, fogadj be dicsőségedbe minket. Mennybemenetel napján Jézus elfoglalta a
neki megillető helyet, ül az Atya jobbján.
Somlai József, plébános
A
húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben június 8-án, vasárnap ünnepli a
keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egy-ház megalapítását,
azaz Pünkösd napját. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.
A rendszerváltás előtt vallási ünnepeket alig-alig lehetett megünnepelni. A
Pünkösd ünnepe először csak 1993. május 31-én vált munkaszüneti nappá
Magyarországon, azóta újra piros betűs nap Pünkösdhétfő. A 2003. évben június
-9-én hétfőn lesz munkaszünet a vallási ünnep miatt. Bizonyára már sok emberben
felmerült a kérdés, miért is esik más és más napra minden évben a Pünkösd és
honnan ered az elnevezés?
Pünkösd időpontja a naptárban azért változik minden évben május 10 és június 13
között, mert az valójában húsvét ünnepéhez van kötve, húsvét pedig a naptár
szerint "mozgó" ünnep. A húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első
holdtölte utáni első vasárnap. 2002-ben március 31-re esett húsvét vasárnapja,
míg idén 2003-ban április 20 -án ünnepeljük húsvét vasárnapját.
A pünkösd szó a görög "pentakoszté" szóból ered, mely "ötvenedik napot" jelent
és arra utal, hogy húsvét szombatjának ünnepe után vagyunk 50 nappal.
Időrendi vonatkozásban elsőként a zsidó nép ünnepét kell megemlíteni, mikor is a
húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe
volt a Szentföldön. A későbbi időkben ez a nap a híres Sínai-hegyi törvényhozás
ünnepévé vált, vagyis amikor Mózes megkapta Istentől kőtáblákon a törvényeket.
Izrael népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel
töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret, és
gyümölcsöket is ajánlottak fel Izrael Istenének, Jahvénak.
Másodikként a Pünkösd keresztény vonatkozásait kell említeni. Természetesen a
zsidó nép pünkösdi ünnepéből alakult ki a kereszténység ezen ünnepe, amelyen a
Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény ember, vallási felekezetétől
függetlenül. Ezen ünnepet a keresztény világ a Krisztus utáni 2. századtól
tartja számon. Később a keresztény világ is hozzákapcsolta Pünkösd tartalmához
az újtestamentumi törvényhozásra való megemlékezést, sőt magát a keresztény
egyház megalapítását is erre a neves ünnepnapra tették Pünkösd ünnepének
szentírási olvasmányai is a Szentlélek tették. közösségteremtő művét
hangsúlyozzák. Az Apostolok Cselekedeteiből vett olvasmány a Szentlélek pünkösdi
kiáradásáról szól. A húsvét utáni ötvenedik napon az apostolokat és a velük
együtt levő testvéreket eltöltötte a Szentlélek. Az evangéliumi szakasz a Lélek
közösségteremtő működésének újabb fontos vonását tárja fel. Itt a feltámadt
Krisztus, miután békét kívánt tanítványainak, közvetlenül. adja át a
Szentlelket. A "béke" nem pusztán köszöntési formulaként szerepel, hanem
Krisztus üdvözítő adományát jelenti, amelynek folytonosságát éppen a Szentlélek
biztosítja. A tanítványok a Szentlélek által belsőleg tapasztalhatják meg Isten
szeretetét, sőt, az Atya és a Fiú életközösségének részesei lehetnek. A Lélek
által válik egyre személyesebb meggyőződéssé: "Isten gyermekeinek hívnak minket,
és azok is vagyunk" (1Jn 3,1; vö. Róm 8,16).
Az Isten szeretetét szívünkbe oltó Szentlélek mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy
az isteni irgalom tanúiként egész életünkkel hirdessük: a sokak által hőn
óhajtott béke - mind személyes, mind közösségi vonatkozásban - csakis Istennel
egységben, Isten megbocsátó és újjáteremtő erejének megtapasztalásával
lehetséges.
Molnár Szabolcs
József Attila: Pünkösd előtt
Szent éhes lelkem, pünkösd ünnepére, Mint jóllakott túzok magadba hullva Feledd,
hogy büszke, forró szárnyadat Cibálja, tépi vének irigy ujja.
Hiszen tudod már mi a Végtelenség: A Végtelenség az a magyar bánat S hiába
vergődsz haló hattyúként, Szomorúbb lélek búsul majd utánad.
Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak, É végtelen vízen büszkébben ússzál S
csudáljanak, hogy méltóbban repül Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.
Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség, Mint vadludat rozsdás vessző találja,
Ne sírj, dalold el híres éneked, Hogy nyögve várjanak újabb csodára!
Szentlélek egyesítő ereje
A kistarcsai katolikus hívek gyakran ellátogattak nagyobb ünnepekkor búcsújáró
helyekre, zarándokhelyekre. Alkalom az elmélyedésre, imádságra, bűnbánatra,
ájtatos cselekedetekre és beszélgetésekre. Erőpróbája a testnek és a léleknek a
gyaloglás, utazás, éjszakai virrasztás, böjtölés és más fáradalmak által.
Nagyszüleim még a Monarchia idejében felkeresték a lengyelországi Csensztochovát
Jaszna-Gorát és a Szlovák határhoz közel eső Zabradowszkai kegytemplomot. A
kistarcsai hívek most is szívesen látogatnak mindkét zarándokhelyre. Ausztriába,
Máriacellbe jártak és járnak ma is a hívek zarándoklatra.
A mostani országhatáron belül Máriapócs, Mátraverebély-Szentkút és
Péliföld-Szentkereszti búcsúkra jártak kistarcsai hívek. Gödöllő-Máriabesnyőre a
nagy búcsúra, ami minden év augusztus közepén van, gyalogosan processzióval
jártak át nagy létszámban.
A külföldi zarándokhelyek Bosznia-Hercegovinai Medugore a franciaországi Lourdes
valamint a portugáliai Fatima ahova évente több csoport is indul a kistarcsai és
környékbeli hívek szervezésében.
Úrnapja, úrnapi körmenet
Az ünnep története. Az Úrnapja mindig a Szentháromság ünnepe utáni csütörtökre
esik és azt a csodálatos titkot ünnepli, hogy a kenyér és a bor külső színe
alatt Jézus Krisztusnak, az Isten embernek, teste és vére, Istensége és
embersége, valójában, igazán és lényegileg jelen van. IV. Orbán pápa 1264-ben
rendelte el az egész Egyház számára ezt az ünnepet. Az Oltáriszentséget
körmenetben viszi a szer-tartást végző pap, a hívek négy oltárt készítenek, ahol
eléneklik a négy evangélium kezdetét és mindannyiszor áldást adnak. a
legszentebb Oltáriszentséggel. Kistarcsán a hívek úgy készülnek fel erre az
ünnepre, hogy az oltárt, melyet nálunk bútkának neveznek, gyönyörű
virágszőnyeggel kötik össze, a bútkákat kidíszítik felvirágozzák. Az oltár fölé
az utolsó vacsora képét helyezik el. A körmenetben az elsőáldozók szüleik
segítségével virágot szórnak az elhaladó Oltáriszentség előtt.
Évtizedeken keresztül Fogd lstvánné és családja, Szemes Józsefné és családja, és
Szuhaj Margit néni és családja készíti a butkákat. A kistarcsai hívek mindig
nagy odaadással készülnek az Úrnapra, sok munkával díszítik az utat, a butkákat,
és a szertartás végével a butkák virágait a tulajdonosok a hívek részére
elajándékozzák.
Feltámadás, feltámadási körmenet
A nagyböjti időszak legemelkedettebb ünnepe a feltámadás és a körmenet.
A nagyszombat délutáni szertartások a tűz és víz szenteléssel kezdődik, majd a
nagyszombati szentmise amikor is megszólalnak a harangok a csengők és
megkezdődik az allelujás szentmise. A szentmisén a szent síron helyezkedik el az
Oltáriszentség, és a szertartást végző pap a hívek és á ministránsok kíséretében
feltámadási énekeket énekelve kísérik a menet elején a feltámadt Jézus szobrát
és a szentmisén meggyújtott húsvéti gyertyát. A baldachimot az egyházközségi
képviselők veszik körbe a fáklyákkal, lámpásokkal, közrefogva az
Oltáriszentséget vivő papot. A körmenet végén az Oltáriszentséget a szertartást
végző pap hála énekek közepette helyezi el az oltáron. Az egyházközség a
legnagyobb ünnepét, Krisztus feltámadásának napját, hálás szívvel ünnepli.
Rapai István
Ének és az egyház
Rövid kis cikkünkben megpróbáljuk áttekinteni az egyházi ének
történetét és jelentőségét az emberek, a keresztények életében. Először is az
énekről, mint fogalomról kell ejtenünk néhány szót, hogy aztán eme fogalmat
értelmezni tudjuk a kereszténység kultúrkörében. Minden kor társadalmában nagy
szerepet töltött be az ének, az éneklés, kezdve az őskortól napjainkig. Az ének
az emelkedettebb érzelem egyik kifejező eszköze, mely mindig előtör az emberből,
ha lelkét mélyen érintő esemény zaklatja (szerelem, gyász, fájdalom, vallásos
élmény, hazafias érzelmek stb.) A nevelésben is nagy szerepe volt (gondoljunk
csak az antik görög világra) és van napjainkban is, mert a nyitott szellemű ifjú
lelkét lehet vele hangolni a finomságra az esztétikai érzék fejlesztésére. Így
tettek már a Il-III. század nagy egyházatyái is (Nazianzi Szt. Gergely, Szent
Ambrus, Szt. Efrém), akik maguk is szereztek egyházi énekeket.
Ha most definiálni akarjuk az egyházi zenét, akkor azt mond-hatjuk, hogy a
zeneművészetnek a vallásos és egyházi élet szolgálatába állított műfaja. Ez a
műfaj gyakorlatilag magával az Egyházzal egyidős, melynek bölcsőkorában legalább
oly fontos szerepe volt, mint napjaink megújult liturgikus keretei közt, persze
közben nagyon sokat változott. Kezdetben a gregorián korális zene volt az
egyetlen műfaj, később, a VIII. században az orgona bevonul előbb-a szerzetesi
iskolákba, később a
templomokba is, bár kezdetlegessége miatt inkább csak oktatásra használják. A IX.
századtól kezdődően merészebb énekesek a gregorián dallamtól különböző, vele
párhuzamos dallamokat szólaltatnak meg, ez lesz az alapja a többszólamú
énekeknek. Ez a műfaj nagyon közkedvelt lesz és hamar elterjed Európában, főleg
Franciaországban és Angliában, később Németalföldön és itt is éri el tetőfokát,
majd beszivárog Itáliába is. :Minden többszólamú lesz, a zeneszerzők és műveik
tobzódnak a dallamokban, karokban, sőt a legvadabb korszakban még a
többszövegűségben is, így teljesen értelmét és célját veszti a mű. A XIV-XV,
században mindez odáig fajul, hogy az egyházi énekekben kétes hátterű világi
dallamok is felütik a fejüket és ez sokszor hangos botrányok melegágya lesz. A
Szentszék ezt nem nézhette tétlenül, így több zsinat is foglalkozott a témával
1.562 és 1566 között. A zene-szerzők egész sora látott munkának, hogy megfelelő
komolyságú és stílusú énekeket írjanak, amelyek valóban közelebb viszik' az
embert az istenhez. Ebből a korszakból kimagaslik Palestrina (1525-94), akiről
az általa képviselt új stílust el is nevezte a hálás utókor. Ez a reform nagy
hatással volt a világi zenére is, és több műfaj, köztük az opera, fejlődött ki
belőle. Evvel együtt a hangszeres zene is kezdett teret hódítani a templomokban,
mígnem a XVIII. században csaknem egyeduralkodóvá lett, olyannyira, hogy kezdett
teljesen öncélú és hivalkodó lenni, miközben több hatás is érte. Az első ilyen,
a reformáció eredményeként a nép nyelvén elhangzó énekek voltak, majd a
felvilágosult uralkodók egyházpusztító tevékenységének következményei, s
természetesen a világi zene fejlődé-se és divatja is rányomta a bélyegét, végül
a XX. sz. elején X. Pius és XI. Pius apostoli konstitúciója, valamint a II.
Vatikáni Zsinat liturgikus reformja járult hozzá az egyházi zene mai arculatának
kialakításához.
Az elmúlt század kis országunkban a népénekkel találkozhatott, és hogy a jövőben
mit fogunk énekelni, nem tudhatjuk. Az öregek azt mondták: „aki énekel, kétszer
imádkozik”. Énekeljünk hát szívünkből, mondjuk el örömünket, bánatunkat az élő
Istennek a zene nyelvén.
Gróf Gábor
A hitoktatásról
A feltámadt Krisztus parancsa: „hirdessétek az Evangéliumot minden
teremtménynek. " (Mk.. 16, 15). Apostoli feladatunk, hogy el-vezessük a
gyermekeket az Evangélium megismerésére, és az evangéliumi életre. Röviden
áttekintjük a múlt örökségét: Szent István király püspökségeket alapított,
szerzeteseket telepített le. Számtalan templom épült uralkodása alatt. Az őt
követő uralkodók alatt tovább fejlődött a hitélet, ezzel együtt kialakultak a
hit átadásának megfelelő módjai. A keresztény társadalomban a hit átadása a
liturgiára, a prédikációkra épült. A gyermekek keresztény nevelését a család, és
ezt segítve a társadalmi környezet biztosította.
Később a kialakult szervezett iskolarendszer töltött be jelentős szerepet a hit
átadásában. A népiskolák beindulásával és terjedésével együtt járt a gyermekek
rendszeres iskolai hitoktatása. A vallásos életet a lelkipásztori szolgálat és
hitoktatás mellett különböző mozgalmak és egyesületek segítették, melyek az
egész társadalmat, és az Egyházat is áthatották. Virágzott a keresztény élet.
Az évszázadok alatt bekövetkezett változások ugyan mindig hatást gyakoroltak a
hitoktatás körülményeire, de a kereteit lényegileg nem változtatták meg a
második. világháború végéig.
Az utóbbi évtizedek tragikus eseményei: az iskolák államosítása, a
szerzetesrendek feloszlatása, a vallási élet templomfalai közé szorítása, a
vallási egyesületek betiltása, a magyar egyház számára a hitátadás rendszerét
működésképtelenné tették. betiltása, a magyar egyház számára a hitátadás
rendszerét működésképtelenné tették. Minden iskolai és iskolán kívüli
hitoktatást és foglalkozást lehetetlenné tettek. Két generáció nem részesült
vallásos nevelésben.
Mai társadalmunkban a keresztény értékek szinte ismeretlenek sokak előtt.
Hiányoznak az eszmék, és példa-képek, pótlékokat keresnek helyettük. A média
romboló
hatású, ontja az erőszakot és erkölcstelenséget.
Az emberek lelkében lévő igazság, boldogság utáni vágy mégis jó alapot jelenthet
az Evangélium befogadására.
A megújulás jelei láthatók: csaknem 28 ezer csoportban 377 'ezer katolikus diák
tanul hittant.
Községünkben az iskolás gyerekek heti két órában tanulnak hitünkről. Nyáron egy
hetes lelkigyakorlaton vehetnek részt Vácon és Vácszentlászlón. Áprilisban
Mogyoródon mérték össze hittantudásukat kilenc község fiataljai. Mindnyájan
alaposan készültek a versenyre, öten külön dicséretet is érdemelnek:
első helyezett Ószövetségből: Barna Henrietta
második helyezett Ószövetségből: Petrovszki Péter
második helyezett Újszövetségből: Germus Krisztina
harmadik helyezett 7-8. oszt. tananyag: Bíró Kinga
harmadik helyezett Újszövetségből: Kovács Kinga
A családban való vallásos nevelésre és a folyamatos hitoktatásra egyaránt
szüksége van gyermekünknek, hogy boldog felnőtté váljon, akinek életét átjárja
Jézus örömhíre.
Molnárné Turzán Ágota
A Római Katolikus Egyházközség és az önkormányzat a rendszerváltás után
A rendszerváltást megelőző időszakban a keresztény egyházak működési
lehetőségeit a hatalmon lévő kormány által hozott rendeletek meg-lehetősen
leszűkültek, illetve korlátozták.
A mintegy négy évtizedig tartó állapot a reform óta megváltozott és azóta a
szorításból kiszabadulva az állami szervek támogatásával jelentős szerepét
szabadon gyakorolhatja. Községünkben az Egy-házközség és Önkormányzat vezetői a
helyi közösség érdekét szolgáló együttműködés szükségességét felismerve minden
évben és esetenként megbeszélést, illetve egyeztetést tartottak.
A községben élő közel tízezer lakosból becslések szerint mintegy kétharmada
katolikus, s talán e miatt is a hitéleti ügyekben és szerveződésekben
kezdeményező szerepe van.
A folyamatos kapcsolattartás, s ennek eredményei a kölcsönös erkölcsi és anyagi
támogatás minden községünkben lakó embert szolgálja.
A Katolikus Egyházközség és Önkormányzat szakemberei a megoldásra váró
feladatokba jelentős megtakarításokat eredményező társadalmi erőket tudtak
mozgósítani. Az együttműködés a legfőbb esetben a tervezésben, szervezésben,
valamint a sokrétű egyéb feladat végrehajtásában példaértékű volt, s a községet
és közjót egyaránt szolgálta.
A közösen megvalósított nagyobb feladatok az alábbiak voltak:
1.) Régi Katolikus iskola és a volt kisegítő óvoda épületeinek cseréje.
Eredmény: a Katolikus Otthon létrehozása.
2.) Régi temető fejlesztése, üzemeltetés támogatása, az új temetőrész
üzemeltetésre kész megépítése.
3.) Toldi Miklós utcai saroktelek utcai front javítása és tereprendezése.
4.) A Széchenyi utca templom körüli tereprendezés, fásítás,
csapadékvíz-elvezetés és burkolatkészítések.
5.) A plébánia és a Fasor utcai kertekben a fák kivágása és géppel történő
gyökértelenítése.
6.) Új plébániához téglaszállítás, Kápolna utcai fák kivágása és terepfeltöltés.
A fenti, főleg élő és holt munkavégzésen kívül az Önkormányzat az Egyház nagyobb
kiadásait pénzbeli támogatásokkal is segítette.
Így például:
a.) Az iskolai hittankönyveket megvásárolta.
b.) A templom gázfűtéséhez hozzájárult.
c.) A templomi orgona korszérűsítését pénzben támogatta.
A 2002. évi önkormányzati választás évével az eddigi együttműködők személyi
állománya nagy-mértékben megváltozott.
Kívánatos lenne az elmúlt időszakban gyakorlatban bevált, hatékony
együttműködés, mivel ez a lakosság nagy részére jó hatással van. A lélek
emelésen túlmenően, ha célt és eredményeket is látnak ezek megvalósításában
bevonhatók.
A jelenlegi Polgármester Úr az Egyházközséggel a személyes kapcsolatot felvette,
az új plébánia építéséhez 2002. évben 550.000.- Ft pénzbeli támogatást adott.
Remélhető, hogy az új személyekből álló polgártársaink az együttműködésnek
gyümölcsöző fonalát megtalálják, együtt gondolkodva, azonosulva végzik a
községet, a közösséget egyaránt szolgáló munkájukat.
Táborhegyi István
Anyák napi
köszönet
Ha
végignézünk a naptáron sok nagy és szép ünnepet találunk. Ilyenek a Húsvét,
Karácsony, Pünkösd, Újév és még lehetne sorolni a kisebb-nagyobb ünnepeket.
Viszont van egy ünnep amelyiknek neve nincs feltüntetve, de tudnunk kell, hogy
május első vasárnapján Anyák Napja van.
Minden évben csak egyszer ünnepeljük az anyákat, pedig többször kellene. Ha
végiggondoljuk, minden nap Anyák Napja kell hogy legyen, mert azt a szeretetet
amit az édesanyánktól kaptunk és kapunk, azt nem elég csak egy napon kifejezni.
Viszont ez az a nap, amikor komolyan kell törődnünk az édes-anyánkkal.
Mindenkinek illik valamilyen formában megköszönni a rengeteg törődést és
odaadást. Valaki virágot vesz, mások ajándékot, ám a tárgyi megemlékezésen túl
egy imát is elmondhatunk értük, ezzel is megköszönve azt, hogy mindenki addig
gyerek amíg él az anyukája. Rengeteg igazság van ebben, hiszen egy idős édesanya
is ugyanolyan szeretettel viszonyul gyermekéhez, mint amikor világra hozta. Egy
anyának az a legnagyobb boldogsága, ha világra hozhatja gyermekét. Mint ahogyan
Szűz Máriának mindannyiunk édesanyjának sem volt nagyobb öröme annál, mint
amikor fia, Jézus Krisztus született. Sokszor bele sem gondolunk, milyen nehéz
egy anya élete. 0 kel legkorábban reggelente, ő fekszik legkésőbb esténként,
készíti a családot munkába. Az édesanya a család összetartó ereje.
Sajnos vannak olyan családok, ahol az édesanya hiánya miatt nincs meg ez az
összetartó erő. Sokszor akkor érezzük igazán az édesanya fontosságát és
szerepét, amikor már nincs közöttünk. Éppen ezért kell minden nap valamilyen
formában éreztetnünk az anyai szülőnkkel, hogy fontos a. számunkra és szeretjük
őket, mert nem tudhatjuk, hogy legközelebb mikor fejezhetjük ki irántuk a
szeretetünket.
Szekrényes Gábor
Anyák napján Nagyanyónak
Édes-kedves Nagyanyókám! Anyák napja van ma.
Olyan jó, hogy anyukánnak is van édesanyja.
Reggel, mikor felébredtem, az jutott eszembe:
Anyák napján legyen virág mind a két kezembe!
Egyik csokrot Neked szedtem odakünn a réten.
Te is sokat: fáradoztál
évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat, fésülted a hajamat.
Jóságodat felsorolni
kevés lenne ez a nap.
Köszönöm, hogy olyan sokat fáradoztál tál értem,
és, hogy az éti jó anyámat felnevelted nékem.
Donászy Magda
Házasság
Szinte minden házasság boldogan indul. Kölcsönös szeretettel,
megértéssel vannak egymás iránt a házas felek. Ügy gondolják, megtalálták az
igazit, akivel szeretnék leélni az életüket.
Miért van az, hogy sokuk - tíz valahány év múlva - rádöbben, hogy házasságuk nem
váltotta valóra az elvárásaikat.
A csalódottak többsége nagyon gyorsan kész arra, hogy a másikat okolja. Ez
azonban meddő vádaskodás és állandó viszálybor, vezet. Sokan úgy gondolkodnak,
hogy nem a megfelelő nő /férfi akadt az utamba, nem tudok vele közös életet
élni.
Hogy lerázzuk magunkról saját felelősségünk, hajlamosak vagyunk a másik
jellemében kutatni, és rálelni a hibáira: ideges, neveletlen, rossz környezetben
nőtt. fel. Tévedés azt gondolni, hogy a sikeres házasság a házasság előtti
tényektől függ. A házasságot a házasságban megélt mindennapok teszik. A
házastársi boldogságot közösen kell kialakítani. Ennek célnak kell lennie, nem
pedig kiváltságnak. A cél közösen érhető cl. Szükség van megértésre és a hibák
kijavítására, csak akarni kell.
A legtöbb hiba az őszinteség és nyíltság hiányában rejlik. Sokuknak nincs
bátorságuk megnyílni egymás előtt, pedig a lojalitás és teljes kölcsönös
nyíltság nélkül nincs igazi megértés. Azok, akik mindig készek megmondani az
igazat, sok megrázkódtatást élnek meg, de végül is egy harmonikus és boldog
házasságot fognak kiépíteni. Ezzel szemben a titokzatosság eredménytelenségbe
vezet. Amikor isten megalapozta a házasságot, ezeket mondta: „A kettő egy test
lesz.” Ez viszont azt jelenti, hogy nincsenek titkok a házastársak között. Abban
a pillanatban, ahogy titkolózni kezdenek, veszélyeztetik a házasságuk egységét,
és a sikertelenség felé haladnak. Nagyon sok házas-pár szinte fájdalommal
emlékszik vissza jegyességük idejére. Akkor úgy tűnt nekik: megértik egymást!
Miért? Mert tudtak egymással beszélgetni, mert fel tudták tárni egymásnak
magukat, mert örömet leltek abban, hogy a másikat megértik, mert öröm volt, hogy
a másik megérti őket. Az egyik őszintesége magával hozta. a másik megnyílását
is. És most? Egyre kevesebb és kevesebb időt szakítanak arra, hogy
beszélgessenek egymással. Beszélgetnek, de nem arról ami fontos, ami meghitt: és
egyéni. Már nem fordulnak egymás felé érdeklődéssel; hogy mi is történt vele a
nap folyamán. Minden más fontosabb. A jó házasság kialakításához fontos időt
szánnunk egymásra. Ahhoz hogy, megértsük házastársunkat szükség van szeretetre.
A szeretet és a megértés szoros kapcsolatban áll. Akit megértenek az a szeretve
érzi magát, aki szeretve érzi magát, az reméli, hogy megértik. Könnyebben meg
tud nyílni. A keresztény házasságokban nagy segítség a hit. Jó ha Istenre tudunk
támaszkodni. Felismerjük, hogy minden jótett Isten adománya. Boldogságunk
Istentől ered. Bátran kérjük segítségét, hogy le tudjuk küzdeni az egymást
elválasztó mély hallgatás választófalát. amely veszélyezteti a házasságunkat.
Méhes Pál
Urunk, adj jó papokat nekünk,
ne olyanokat, amilyeneket megérdemlünk.
Akik hivatásul< fenségét átérzik,
és azt nem saját: fényüknek tekintik. Akik szolgálni szeretnének Neked, és nem
uralkodni akarnak helyetted. Akik a Te igazságaidat hirdetik, és nem saját
igazságaidat terjesztik. Akik a Te akaratodat kutatják, és nem sajátjukat
erőltetik ránk.
Akik nem szégyellnek rólad mindenütt beszélni,
de tudnak tapintatosan magukról hallgatni.
Akik nem akkor nyugtalanok, ha miattad őket éri hántás,
hanem amikor miattuk Téged ér ócsárlás.
Akik hiszik mindazt, amit tanította],
és azt nemcsak velünk elhitetni akarják.
Akik velünk együtt járják a göröngyös utakat.
Végül, Urunk, engedd megérteni, hogy ők is csak emberek,
és ők is minél jobban megértsék:
mi bennük keressük jóságos Arcod fényét!
A
kistarcsai Egyházközség ünnepei:
Május 4. vasárnap Anyák-napja.
Az édesanyák és nagymamák az élet hősei.
A kistarcsai templomban a 9 órás szentmisén az iskolás gyermekek az édesanyákról
és a nagymamákról emlékeznek meg.
Május 11. a papi hivatások napja.
A délelőtti szentmiséken egy kispap szokott szentbeszédet tartani, hivatásáról
és a kispapi életéről.
Június 1. az elsőáldozók vasárnapja.
A fél 11-es szentmisén járulnak először szentáldozáshoz azok, akik szüleik
segítségével tanultak hitükről és szentmisére jártak.
Június 8. Pünkösdvasárnap. Az Egyház harmadik legnagyobb ünnepe.
E nappal befejeződik a húsvéti idő.
Június 15. A hittan-év befejezése. Hálaadás.
Lelkipásztori szeretettel kérjük a Kedves Szülőket, hogy gyermekeikkel a 9 órás
szentmisére el jönni szíveskedjenek. Hálát adni az iskolaév és a hittan tanulás
értékeikért.
Június 22. Úrnapja. Úrnapi körmenet a fél 11-es szentmise után. .
Az elsőáldozó gyermekek virágszirmot szórnak
Az úrnapi körmenetet követő vasárnapokon a kistarcsai templomban a fél 11-es
szentmisék nyáron elmaradnak.
A nagytarcsai templom miserendje:
Április 21-én Húsvéthétfőn 1 /2 12. 27-én 1 /2 12.
Május 11-én 1 /2 12. 25-én 1 /2 12.
Június 9-én, Pünkösdhétfőn 1/2 11. I5-én 1/2 12.
29-én 1
/2 11.
Július .13-án 1/2 11. 27-én 1/2 11.
Augusztus 10-én 1 /2 11. 24-én 1/2 11 .
Kiadja Római Katolikus Egyházközség Kistarcsa
Felelős szerkesztő: Somlai József plébános
Készült: Czövek-Wíndberger
nyomda