{"id":6494,"date":"2018-03-12T13:51:04","date_gmt":"2018-03-12T11:51:04","guid":{"rendered":"http:\/\/penta.hcbc.hu\/kistarcsa.plebania.hu\/?page_id=6494"},"modified":"2025-10-22T13:57:49","modified_gmt":"2025-10-22T11:57:49","slug":"az-oltarkep-1-resz","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/?page_id=6494","title":{"rendered":"A kistarcsai templom olt\u00e1rk\u00e9pe 1. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>A kistarcsai templomot az itt \u00e9l\u0151 h\u00edvek a Sz\u0171zanya tisztelet\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Sz\u0171zanya \u00e9let\u00e9b\u0151l sok esem\u00e9nyt \u00e1br\u00e1zoltak festm\u00e9nyeken, szobrokban a templomok f\u0151- illetve mell\u00e9kolt\u00e1rain. P\u00e9ld\u00e1ul: Sz\u0171z M\u00e1ria mennybev\u00e9tele (Nagyboldogasszony, augusztus 15.), Sz\u0171z M\u00e1ria sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00fcnnepe (Kisboldogasszony, szeptember 8.) A r\u00e9gi Sz\u0171z M\u00e1ria \u00fcnnepek mellett vannak \u00fajabb Sz\u0171zanya \u00fcnnepek, mint p\u00e9ld\u00e1ul amelyek a Lourdes-i, Fatima-i jelen\u00e9sek eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzik.
\nAz itt \u00e9l\u0151 \u0151s\u00f6k, a R\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r Kir\u00e1lyn\u0151 tisztelet\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k templomukat.
\nA R\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r Kir\u00e1lyn\u0151 \u00fcnnep\u00e9t 1716-ban XI. Kelemen p\u00e1pa rendelte el, Savoyai Jen\u0151 p\u00e9terv\u00e1radi gy\u0151zelm\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9re. Savoyai Jen\u0151 a Habsburg csal\u00e1d legszerencs\u00e9sebb \u00e9s legn\u00e9pszer\u0171bb vez\u00e9re volt. X. Pius p\u00e1pa ezt az \u00fcnnepet okt\u00f3ber 7-re, a lepant\u00f3i gy\u0151zelem eml\u00e9k\u00e9re tette. (Lepant\u00f3 – Balk\u00e1n-f\u00e9lsziget d\u00e9l-nyugati cs\u00fccske, J\u00f3n-tenger, Korinthoszi-\u00f6b\u00f6l bej\u00e1rata.) A kereszt\u00e9ny Eur\u00f3pa haj\u00f3hada itt gy\u0151zte le a t\u00f6r\u00f6k t\u00faler\u0151t.<\/p>\n

Szent Domonkos
\n\"\"<\/a>Az olt\u00e1rk\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 a gyermek J\u00e9zus, a Sz\u0171zany\u00e1val egy\u00fctt, el\u0151tt\u00fck t\u00e9rdel Szent Domonkos, kez\u00e9ben a R\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9rrel.
\nDomonkos 1170-ben sz\u00fcletet Spanyolorsz\u00e1gban, Caleruega k\u00f6zs\u00e9gben.
\n\u00c9desanyj\u00e1t, Jank\u00e1t \u00e9s kisebbik b\u00e1tyj\u00e1t, Manest az Egyh\u00e1z szentt\u00e9 avatta. \u00c9desapja, Guzman B\u00f3dog \u00e9s nagyobbik b\u00e1tyja, Antal szents\u00e9g h\u00edr\u00e9ben haltak meg. Ilyen csal\u00e1dban Domonkos \u00e9let\u00e9ben kor\u00e1n jelentkeztek a szent \u00e9let sz\u00e9p von\u00e1sai. \u00c9l\u00e9nk esz\u0171, gyors felfog\u00e1s\u00fa gyermek volt. M\u00e1r ifj\u00fa kor\u00e1ban tudatos lelki \u00e9letet \u00e9lt. Tizen\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban Palencia (\u00c9szak-Spanyolorsz\u00e1g) v\u00e1ros f\u0151iskol\u00e1j\u00e1ra iratkozott be. Palenci\u00e1ban, – mint egykor Nagy Szent Vazul, (IV. sz\u00e1zad) \u00e9s Nazianzi Szent Gergely. (IV. sz\u00e1zad), – csak k\u00e9t utat ismert: a templomba \u00e9s az iskol\u00e1ba vezet\u0151 utakat. Miut\u00e1n tanulm\u00e1nyait befejezte papp\u00e1 szenteltette mag\u00e1t \u00e9s az igehirdet\u00e9sben t\u0171nt ki. III. Ince p\u00e1pa a katharok \u00e9s a valdiak megt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9re D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gba k\u00fcldte \u0151t..
\nKatharok – g\u00f6r\u00f6g sz\u00f3, tiszt\u00e1t jelent. F\u0151k\u00e9nt \u00c9szak-Olaszorsz\u00e1gban \u00e9s D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gban elterjedt eretneks\u00e9g, szekta. Egyh\u00e1zt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 tan\u00edt\u00e1s, vall\u00e1sos \u00e1larcba b\u00fajtatott mozgalom. Albiaknak is nevezt\u00e9k magukat, mert k\u00f6zpontjuk D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gban, Albi v\u00e1rosban volt.
\nValdiak, – az Egyh\u00e1z vil\u00e1gi hatalma ellen l\u00e1zad\u00f3 k\u00f6z\u00e9pkori kereszt\u00e9ny szekta. Alap\u00edt\u00f3juk: Valdes P\u00e9ter. Rajong\u00f3ik fapapucsban j\u00e1rtak. Elvetett\u00e9k a nyilv\u00e1nos istentiszteletet. Csak a kereszts\u00e9get, a pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3t \u00e9s az \u00farvacsor\u00e1t tartott\u00e1k meg. A papi t\u00e9nyked\u00e9seket civil emberek v\u00e9gezt\u00e9k. E hamis tan\u00edt\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gban, \u00c9szak-Olaszorsz\u00e1gban, N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s Csehorsz\u00e1gban terjedt el. F\u0151leg Domonkos-rend\u0171 hitsz\u00f3nokok k\u00fczd\u00f6ttek ellen\u00fck. Az 1179-i later\u00e1ni zsinat el\u00edt\u00e9lte t\u00e9ved\u00e9seiket. III. Lucius p\u00e1pa (1181) kiz\u00e1rta \u0151ket az Egyh\u00e1zb\u00f3l. A huszit\u00e1k (cseh vall\u00e1s\u00faj\u00edt\u00f3k) \u00e9s a protest\u00e1nsok a valdiakat el\u0151fut\u00e1raiknak tekintik.
\nDomonkos \u00e9let\u00e9t a t\u00e9r\u00edt\u0151 munka jellemezte. G\u00fany \u00e9s \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s mellett t\u00e9r\u00edtette az embereket. T\u00e9r\u00edt\u0151 munk\u00e1j\u00e1ban h\u00e1rom nagy seg\u00edt\u0151je volt. 1. Nagy tud\u00e1sa \u00e9s vil\u00e1gos meggy\u0151z\u0151 besz\u00e9de, 2. szigor\u00fa \u00e9s szeg\u00e9ny \u00e9lete, 3. Isten k\u00fcl\u00f6n\u00f6s seg\u00edt\u00e9se. A apostolkod\u00e1s \u00e9vei m\u00e9ly nyomokat hagytak \u00e9let\u00e9ben. Bel\u00e1tta azt is, hogy munk\u00e1ja csak akkor lehet maradand\u00f3, ha alkalmas t\u00e1rsakat gy\u0171jt maga mell\u00e9. A szerzetesrend alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak gondolata kor\u00e1n felmer\u00fclt \u00e9let\u00e9ben.
\nA Domonkos \u00e1ltal alap\u00edtott szerzetesk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szab\u00e1lyait III. Hon\u00f3rius p\u00e1pa 1216-ban hagyta j\u00f3v\u00e1. S\u0151t k\u00fcl\u00f6n enged\u00e9lyt adott a rend tagjainak, hogy b\u00e1rmely egyh\u00e1zmegy\u00e9ben pr\u00e9dik\u00e1lhatnak \u00e9s gy\u00f3ntathatnak. Domonkos \u00f6r\u00fclt, amikor l\u00e1tta rendj\u00e9nek rohamos terjed\u00e9s\u00e9t. Most m\u00e1r csak egy v\u00e1gya volt: a v\u00e9rtan\u00fahal\u00e1l. 1221. \u00e9v tavasz\u00e1n elindul, hogy a pog\u00e1ny kunokat megt\u00e9r\u00edtse. A Gondvisel\u00e9s azonban m\u00e1sk\u00e9nt hat\u00e1rozott. Velenc\u00e9b\u0151l vissza kellett fordulnia, mert s\u00falyos beteg lett. Bologn\u00e1ban halt meg 1221. augusztus 6-\u00e1n.
\nA 12. \u00e9s a 13. sz\u00e1zadnak k\u00e9t hatalmas egy\u00e9nis\u00e9ge volt Szent Domonkos \u00e9s Assisi Szent Ferenc. A k\u00e9t szent \u00faj\u00edtott, v\u00e1ltoztatott. Megtehett\u00e9k, mert szentek voltak. \u00daj\u00edt\u00e1sra csak az merjen v\u00e1llalkozni, aki el\u0151sz\u00f6r bemutatja saj\u00e1t \u00e9let\u00e9n kereszt\u00fcl a szebbet, a jobbat. Ha valaki nem ezt teszi abb\u00f3l csak baj, ellent\u00e9t, szakad\u00e1s k\u00f6vetkezik.
\nSzent Domonkos \u00e9letrajzi forr\u00e1sai figyelemrem\u00e9lt\u00f3 r\u00e9szleteket eml\u00edtenek fel a szent \u00e9let\u00e9b\u0151l. L\u00e1ssunk bel\u0151le egy p\u00e1rat.
\n1. A katarok \u00e9s a katolikusok k\u00f6z\u00f6tti vit\u00e1ban gyakori volt az az elj\u00e1r\u00e1s, hogy mindk\u00e9t f\u00e9l pergamenre \u00edrta fel a maga t\u00e9tel\u00e9t \u00e9s annak bizony\u00edt\u00e9kait, majd d\u00f6nt\u0151b\u00edr\u00e1kra b\u00edzt\u00e1k: \u00edt\u00e9lj\u00e9k meg, melyik oldalon \u00e1ll az igazs\u00e1g. Domonkos Montr\u00e9alban (Franciaorsz\u00e1g) szerkesztett egy ilyen iratot, \u00e9s \u00e1tadta a b\u00edr\u00f3knak. Mikor este a b\u00edr\u00f3k a kandall\u00f3n\u00e1l \u00fcltek, egyik\u00fcknek az az \u00f6tlete t\u00e1madt, hogy vess\u00e9k t\u0171zbe Domonkos pergamenj\u00e9t, s ha s\u00e9rtetlen marad, akkor nyilv\u00e1nval\u00f3an nem a katarok, hanem a katolikusok oldal\u00e1n \u00e1ll az igazs\u00e1g. A javaslatot elfogadt\u00e1k, \u00e9s bedobt\u00e1k a t\u0171zbe a pergament, \u00e1m egy v\u00e1ratlan sz\u00e9ll\u00f6k\u00e9s kivetette a kandall\u00f3b\u00f3l. Ugyanez t\u00f6rt\u00e9nt m\u00e1sodszor, s\u0151t harmadszor is: a pergamen s\u00e9rtetlen maradt. Akkor a b\u00edr\u00e1k megegyeztek abban, hogy err\u0151l nem tudhat senki. Csakhogy az egyik b\u00edr\u00f3 nem tudta tartani sz\u00e1j\u00e1t, \u00e9s h\u00edre ment a csod\u00e1nak.
\n2. Domonkos nagyon szeretett Carcasson\u00e9ban pr\u00e9dik\u00e1lni. Egy alkalommal megk\u00e9rdezt\u00e9k t\u0151le, hogy mi ennek a magyar\u00e1zata, azt v\u00e1laszolta: az, hogy itt az eg\u00e9sz vil\u00e1g ellens\u00e9gem.
\n3. Hi\u00e1ba jeleztek neki el\u0151re veszedelmeket, soha nem v\u00e1ltoztatta meg \u00fatir\u00e1ny\u00e1t, s\u0151t minden veszedelem ellen\u00e9re nyugodtan aludt az \u00fatsz\u00e9leken. Nem f\u00e9lsz a hal\u00e1lt\u00f3l? – k\u00e9rdezt\u00e9k t\u0151le \u00e1mulva a katarok. – Mit tett\u00e9l volna, ha elfogunk? Arra k\u00e9rtelek volna titeket – v\u00e1laszolta -. hogy ne egy csap\u00e1ssal \u00f6ljetek meg, hanem lassan t\u00e9pj\u00e9tek sz\u00e9t testemet, hogy \u00edgy r\u00e9szese lehessek a mennyei koron\u00e1nak.
\n4. M\u00e9g ma is megvan az \u00fat menti kereszt Prouille mellett, azon a helyen, ahol a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00f6rt\u00e9nt: Domonkos j\u00e1mbor dalokat \u00e9nekelve ment, \u00e9s bele\u00fctk\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t rabl\u00f3ba, akik lesben \u00e1lltak, hogy meg\u00f6lj\u00e9k. Gondtalans\u00e1ga \u00e9s nyugalma annyira leny\u0171g\u00f6zte \u0151ket, hogy b\u00e9nultan eresztett\u00e9k le fegyver\u00fcket \u00e9s kereket
\noldottak.
\n5. Egyik misszi\u00f3s \u00fatj\u00e1n el\u0151kel\u0151 asszonyok fogadt\u00e1k be a h\u00e1zukba, akik maguk is hajlottak az albigensek tan\u00edt\u00e1sa fel\u00e9. Mikor l\u00e1tt\u00e1k, hogy eledel\u00fcl csak kenyeret fogad el, csak vizet iszik \u00e9s \u00e9jszak\u00e1ra a puszta f\u00f6ld\u00f6n alszik, apostoli egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9n \u00fagy megrend\u00fcltek, hogy megszil\u00e1rdultak katolikus hit\u00fckben.
\n(A felsorolt esem\u00e9nyek Franciaorsz\u00e1gban t\u00f6rt\u00e9ntek Szent Domonkossal.)
\nA kistarcsai olt\u00e1rk\u00e9pen Szent Domonkos t\u00e9rdel a gyermek J\u00e9zust tart\u00f3 Sz\u0171zanya el\u0151tt, \u00e9s kez\u00e9ben tartja a R\u00f3zsaf\u0171z\u00e9rt. Mi ennek a festm\u00e9nynek az alapja?
\nA Domonkos rendhez tartoz\u00f3 Alanus de Rupe, – aki 1475-ben halt meg, – azt a legend\u00e1t kezdte h\u00edresztelni, hogy Szent Domonkos kapta az olvas\u00f3 im\u00e1ds\u00e1got a Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1t\u00f3l az eretnekek elleni k\u00fczdelemhez, mint hathat\u00f3s eszk\u00f6zt. Ezen legend\u00e1b\u00f3l annyi bizonyos, hogy Szent Domonkos nagy bizalommal fordult a Sz\u0171zany\u00e1hoz \u00e9s k\u00e9rt seg\u00edt\u00e9st az albiak elleni k\u00fczdelemhez. Az is t\u00e9ny, hogy a Domonkos rend\u0171 szerzetesek voltak a legbuzg\u00f3bbak az Olvas\u00f3 im\u00e1ds\u00e1g terjeszt\u00e9s\u00e9ben. Az is igaz, hogy a sok Miaty\u00e1nkot, \u00dcdv\u00f6zl\u00e9gy M\u00e1ri\u00e1t gy\u00f6ngyf\u00fcz\u00e9reken sz\u00e1molt\u00e1k. Ma tudjuk, hogy ez a nagyhatalm\u00fa, f\u00f6ls\u00e9ges im\u00e1ds\u00e1g j\u00f3 k\u00e9t sz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb kezdett terjedni.
\nSzent Domonkos 1221. augusztus 6-\u00e1n halt meg.
\nSzentt\u00e9 avatt\u00e1k 1234. j\u00falius 3-\u00e1n.
\n1969-t\u0151l augusztus 8-\u00e1n tartjuk \u00fcnnep\u00e9t.<\/p>\n

A szent\u00e9ly falfestm\u00e9nye
\n\"\"<\/a>\"\"<\/a>Az olt\u00e1rral szemben \u00e1llva jobb k\u00e9z fel\u0151l l\u00e1tjuk Szent V. Pius p\u00e1p\u00e1t, kez\u00e9ben R\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9rrel. K\u00e9t haj\u00f3t lehet m\u00e9g l\u00e1tni. Ezek jelk\u00e9pezik a kereszt\u00e9ny \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k haj\u00f3hadat. Az olt\u00e1rk\u00e9p teh\u00e1t a Lepant\u00f3 (g\u00f6r\u00f6g\u00fcl: Naupaktosz) k\u00f6zel\u00e9ben 1571. okt\u00f3ber 7-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt tengeri \u00fctk\u00f6zetet \u00e1br\u00e1zolja. Szent V. Pius R\u00f3m\u00e1ban a R\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9rt im\u00e1dkozta, \u00e9s l\u00e1tom\u00e1sban l\u00e1tta a gy\u0151zelmet \u00e9s k\u00f6z\u00f6lte a jelenlev\u0151kkel.
\nEzen a falfel\u00fcleten r\u00e9gen ornamentika (d\u00edsz\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szet) volt festve. Ezt igaszolja az a r\u00e9gi f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9tel, mely az 1998-as Kistarcsai Kalend\u00e1riumban is l\u00e1that\u00f3.
\nBesz\u00e9lj\u00fcnk teh\u00e1t a falik\u00e9p t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s vall\u00e1si h\u00e1tter\u00e9r\u0151l.
\n1. Szent V. Pius p\u00e1pa volt akkor az Egyh\u00e1z vezet\u0151je. A p\u00e1p\u00e1k sor\u00e1ban a 227-ik. 1566-1572-ig volt p\u00e1pa. Ghislieri Mih\u00e1ly -, ez volt a p\u00e1pa csal\u00e1di neve -, Bosco faluban (\u00c9szak-Olaszorsz\u00e1g) 1504. janu\u00e1r 17-\u00e9n sz\u00fcletet, nemesi csal\u00e1db\u00f3l. Domonkos kolostorban kezdett tanulni. 14 \u00e9ves kor\u00e1ban bel\u00e9pett a
\nDomonkos rendbe. Al\u00e1zatos, buzg\u00f3, szorgalmas szerzetes volt. Kiv\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1nyi eredm\u00e9nye ut\u00e1n papp\u00e1 szentelt\u00e9k. A kispapok (teol\u00f3gia) tan\u00e1ra lett. R\u00f3m\u00e1ban a p\u00e1pai int\u00e9zm\u00e9nyben dolgozott. Fokozatosan nagy tekint\u00e9lyt szerzett mag\u00e1nak. IV. Pius p\u00e1pa hal\u00e1la ut\u00e1n a b\u00edborosok Borromeo K\u00e1roly (Mil\u00e1n\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k-b\u00edborosa) biztat\u00e1s\u00e1ra egyhang\u00falag p\u00e1p\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, 62 \u00e9ves kor\u00e1ban. A szerzetesi egyszer\u0171s\u00e9gben \u00e9l\u0151 p\u00e1pa az Egyh\u00e1z bels\u0151 \u00e9let\u00e9t meger\u0151s\u00edtette. Az Egyh\u00e1z k\u00fcls\u0151 \u00e9let\u00e9t a misszi\u00f3kkal (hitoktat\u00e1s) er\u0151s\u00edtette, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Amerik\u00e1ban, \u00c1zsi\u00e1ban. \u00c1lland\u00f3 kitart\u00e1ssal, tekint\u00e9ly\u00e9t felhaszn\u00e1lva, dolgozott a t\u00f6r\u00f6k veszedelem elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1n. Nagy \u00f6sszeggel t\u00e1mogatta a M\u00e1ltai lovagrendet. A magyarok t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellenei h\u00e1bor\u00faj\u00e1t tekint\u00e9lyes p\u00e9nz\u00f6sszeggel seg\u00edtette. Mikor pedig II. Szelim szult\u00e1n 1570-ben esk\u00fcszeg\u0151 m\u00f3don a velenceiek birtok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 Ciprus sziget\u00e9re t\u00e1madt, nem nyugodott addig, m\u00edg a nemtelen t\u00e1mad\u00e1s megtorl\u00e1s\u00e1ra Spanyolorsz\u00e1got, Velenc\u00e9t, Genov\u00e1t \u00e9s a Johannit\u00e1kat (M\u00e1ltai lovagrend) sz\u00f6vets\u00e9gbe nem vonta. Ez volt az \u00fagynevezett Szent Liga. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k f\u00e9lelmetes terjeszked\u00e9s\u00e9t csak \u00f6sszefog\u00e1ssal lehetett megoldani.
\n2. A t\u00f6r\u00f6k uralom – b\u00e1rmilyen furcs\u00e1n hangzik is – Mohamed (570) vall\u00e1salap\u00edt\u00e1s\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt. A zsid\u00f3, a kereszt\u00e9ny \u00e9s a perzsa vall\u00e1si szok\u00e1sokb\u00f3l \u00fajat alkotott. Szent h\u00e1bor\u00fara sz\u00f3l\u00edtott fel. Aki a szent h\u00e1bor\u00faban meghal, csod\u00e1latos \u00e9rz\u00e9ki boldogs\u00e1gban r\u00e9szes\u00fcl. A harcias arab t\u00f6rzsek alig f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad alatt elfoglalt\u00e1k, Palesztin\u00e1t, Sz\u00edri\u00e1t, Mezopot\u00e1mi\u00e1t, Egyiptomot, \u00c9szak-Afrik\u00e1t, s\u0151t a Spanyol f\u00e9lsziget d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9t. Gy\u0151ztes hadaik Eur\u00f3p\u00e1t is elbor\u00edtott\u00e1k volna, ha Martell K\u00e1roly (frank vez\u00e9r) Poitiers-n\u00e9l (P\u00e1rizst\u00f3l d\u00e9lre 250 km.) 732-ben gy\u0151zelmes \u00fatjukat nem v\u00e1gja el. Mohamed h\u00edvei akkor m\u00e1r v\u00e9gigvonultak Spanyolorsz\u00e1gon \u00e9s Franciaorsz\u00e1gba is m\u00e9lyen behatoltak. A 8. \u00e9s a 9. sz\u00e1zadban a mohamed\u00e1nok megh\u00f3d\u00edtott\u00e1k Perzsi\u00e1t, Afganiszt\u00e1nt s India nagy r\u00e9sz\u00e9t. A 12. sz\u00e1zadban eg\u00e9sz Nyugat-\u00c1zsia, Spanyolorsz\u00e1g, Szic\u00edlia \u00e9s \u00c9szak-Afrikai urai lettek. A 13. sz\u00e1zadban a tat\u00e1rok \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k a mohamed\u00e1nokat. \u00c9rdekes: a h\u00e1bor\u00faban gy\u0151zedelmesked\u0151 tat\u00e1rok \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1tvett\u00e9k Mohamed vall\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u0151k lettek a legfanatikusabb v\u00e9d\u0151i \u00e9s terjeszt\u0151i. A 15. sz\u00e1zadban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elfoglalt\u00e1k Konstantin\u00e1polyt (1453). Elindult a t\u00f6r\u00f6k henger a Balk\u00e1non kereszt\u00fcl. N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1rt (Belgr\u00e1d) k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt\u00e1k. Kapisztr\u00e1n Szent J\u00e1nos ferences szerzetes \u00e9s Hunyadi J\u00e1nos a Dun\u00e1n l\u00e9v\u0151 t\u00f6r\u00f6k flott\u00e1t megsemmis\u00edtett\u00e9k. A t\u00f6r\u00f6k \u00e1gy\u00fakat elfoglalt\u00e1k, erre a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elmenek\u00fcltek (1456). Eur\u00f3pa ujjongott. Sajnos Kapisztr\u00e1n Szent J\u00e1nos \u00e9s Hunyadi J\u00e1nos hamarosan meghaltak. Hetven \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb 1526. augusztus 29-\u00e9n Moh\u00e1csn\u00e1l II. Lajos magyar-cseh kir\u00e1ly, d\u00f6nt\u0151 veres\u00e9get szenvedett a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kkel szemben. Ebben az id\u0151ben k\u00e9t p\u00e1rt uralkodott az orsz\u00e1gban. E verseng\u00e9snek a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k l\u00e1tt\u00e1k haszn\u00e1t. A kir\u00e1ly k\u00fclpolitikailag is mag\u00e1ra maradt \u00e9s a csat\u00e1ban meghalt. A moh\u00e1csi csatat\u00e9ren maradt Tomori P\u00e1l kalocsai \u00e9rsek \u00e9s csaknem az \u00f6sszes magyar f\u0151pap. E veres\u00e9g utat engedett a t\u00f6r\u00f6knek, csak t\u00f6bb mint 150 \u00e9v ut\u00e1n vert\u00e9k vissza B\u00e9csn\u00e9l (1683). Ezek ut\u00e1n felszabadult Buda is (1686). A t\u00f6r\u00f6k buk\u00e1snak jelent\u0151s \u00e1llom\u00e1sa volt Lepant\u00f3.
\n3. Lepant\u00f3 -, amint m\u00e1r eml\u00edtettem – g\u00f6r\u00f6g neve: Na\u00fapaktosz. G\u00f6r\u00f6g v\u00e1ros \u00e9s kik\u00f6t\u0151 a Patraszi \u00e9s a Korinthoszi \u00f6bl\u00f6t elv\u00e1laszt\u00f3 tengerszoros \u00e9szaki partj\u00e1n. A k\u00f6zel\u00e9ben v\u00edvott tengeri csata r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lt nevezetess\u00e9 a t\u00f6rt\u00e9nelemben. E tengeri \u00fctk\u00f6zetet lepant\u00f3i csata n\u00e9ven emlegetik. (\u00daj Katolikus Lexikon VII\/807. oldal.) A lepant\u00f3i csata a kereszt\u00e9nyeknek csod\u00e1latos gy\u0151zelmet, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek pedig a buk\u00e1st jelentette. L\u00e1ssuk a csata t\u00f6rt\u00e9nelmi el\u0151zm\u00e9nyeit. Nemzeti l\u00e9t\u00fcnk nagy temet\u0151je – Moh\u00e1cs, 1526. augusztus 29. – ut\u00e1n elm\u00falt negyven \u00e9v. A haz\u00e1nkba t\u00f6r\u0151 t\u00f6r\u00f6k sereg Szolim\u00e1n, – illetve Szulejm\u00e1n, – vezet\u00e9s\u00e9vel B\u00e9cs ellen vonult, de a Szigetv\u00e1rn\u00e1l 1566-ban meghalt. II. Szelim szult\u00e1n uralkod\u00e1sa idej\u00e9n (1566-74) Szent V. Piusz p\u00e1pa ism\u00e9t buzg\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9get fejtett ki, hogy a t\u00f6r\u00f6k terjeszked\u00e9s\u00e9t meg\u00e1ll\u00edtsa, illetve a t\u00f6r\u00f6k iga al\u00f3l szabadul\u00e1st adjon. Az 1568-ban megk\u00f6t\u00f6tt drin\u00e1polyi b\u00e9ke ut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai terjeszked\u00e9s helyett a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengeren k\u00e9sz\u00fcltek \u00fajabb h\u00f3d\u00edt\u00e1sokra. Elfoglalt\u00e1k 1570-ben Velenc\u00e9t\u0151l Ciprus sziget nagy r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s az Adriai-tenger keleti partj\u00e1n t\u00f6bb kereskedelmi telep\u00fcl\u00e9st. A p\u00e1pa diplom\u00e1ciai er\u0151fesz\u00edt\u00e9sei eredm\u00e9nyek\u00e9nt 1571. m\u00e1jus 19-\u00e9n Spanyolorsz\u00e1g, Velence, Genova, a johannit\u00e1k \u00e9s a p\u00e1pa sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6ttek \u00e9s haj\u00f3hadat szerveztek a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen
\n4. Don Juan d Austria volt a keresztes hadak vez\u00e9re, aki V. K\u00e1roly n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s spanyol kir\u00e1ly term\u00e9szetes fia volt. (Blomberg r\u00e9gensburgi polg\u00e1rmester l\u00e1ny\u00e1t\u00f3l, Borb\u00e1l\u00e1t\u00f3l.) Don Juan d Austria \u00e9s II. F\u00fcl\u00f6p spanyol kir\u00e1ly testv\u00e9rek voltak. II. F\u00fcl\u00f6p elismerte \u0151t Habsburginak. (II. F\u00fcl\u00f6p\u00f6t a spanyolok egyik legnagyobb uralkod\u00f3jukk\u00e9nt tisztelik. \u0150 ind\u00edtotta Anglia ellen a h\u00edres Armada haj\u00f3hadat, mely 1588-ban harc n\u00e9lk\u00fcl megsemmis\u00fclt.) II. F\u00fcl\u00f6p Don Juan d Austria hadvez\u00e9ri k\u00e9pess\u00e9geit gyakran felhaszn\u00e1lta sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9s tengeri \u00fctk\u00f6zetekben. Amikor Szent V. Pius p\u00e1pa l\u00e9trehozta a Szent Lig\u00e1t a t\u00f6r\u00f6k tengeri hader\u0151 megt\u00f6r\u00e9s\u00e9re Don Juan d Austria lett az egyes\u00edtett kereszt\u00e9ny haj\u00f3had vez\u00e9re. A vez\u00e9r flott\u00e1j\u00e1t h\u00e1rom r\u00e9szre osztotta, h\u00e1rom alvez\u00e9r ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra b\u00edzta. Lepant\u00f3n\u00e1l az Echin\u00e1di (ma Kurtsolari) szigetekn\u00e9l tal\u00e1lkozott a k\u00e9t haj\u00f3had. A t\u00e9t \u00f3ri\u00e1si volt. Ha a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k gy\u0151znek, el\u00f6z\u00f6nlik Eur\u00f3p\u00e1t, bele\u00e9rtve Olaszorsz\u00e1got is. Ha a kereszt\u00e9nyek gy\u0151znek, elh\u00e1r\u00edtj\u00e1k az orsz\u00e1gaikra leselked\u0151 veszedelmet \u00e9s meg\u0151rizhetik vall\u00e1sukat a pog\u00e1ny er\u0151szakt\u00f3l. Az \u00fctk\u00f6zet idej\u00e9re a p\u00e1pa az eg\u00e9sz kereszt\u00e9ny vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1ltal\u00e1nos b\u00f6jt\u00f6t \u00e9s k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9st rendelt el.
\nAz \u00fctk\u00f6zet el\u0151tt a f\u0151parancsnok tisztjeivel egy\u00fctt a R\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9rt im\u00e1dkozta, a papok \u00e1ltal\u00e1nos feloldoz\u00e1st adtak a katon\u00e1knak, a haj\u00f3kra keresztes lobog\u00f3kat t\u0171ztek fel. A t\u00f6r\u00f6k haj\u00f3k sz\u00e1mbeli f\u00f6l\u00e9nyben voltak. Egyesek szerint 230, m\u00e1sok szerint 250 haj\u00f3juk volt. A kereszt\u00e9ny haj\u00f3had 214 haj\u00f3b\u00f3l \u00e1llt. A sz\u0171k szorosban (5-7 km. sz\u00e9les) a sz\u00e9l a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek kedvezett. A kereszt\u00e9ny haj\u00f3had lelkesed\u00e9se nem ismert hat\u00e1rt. D\u00e9l k\u00f6r\u00fcl megv\u00e1ltozott a sz\u00e9l ir\u00e1nya \u00e9s az \u00e1gy\u00fak f\u00fcstj\u00e9t a sz\u00e9l a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k fel\u00e9 vitte. Ez megzavarta \u0151ket. A kereszt\u00e9nyek \u00c9ljen Krisztus ki\u00e1lt\u00e1ssal t\u00e1madtak a t\u00f6r\u00f6k haj\u00f3kra. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Allah nev\u00e9t ki\u00e1ltott\u00e1k. Amikor a t\u00f6r\u00f6k f\u0151haj\u00f3 Ali f\u0151vez\u00e9rrel egy\u00fctt elveszett, a t\u00f6bbi haj\u00f3 elmenek\u00fclt. A t\u00f6r\u00f6k haj\u00f3hadb\u00f3l csak 40 menek\u00fclhetett el. A t\u00f6bbi els\u00fcllyed vagy a kereszt\u00e9nyek hatalm\u00e1ba ker\u00fclt. A gy\u0151zelem \u00f6r\u00f6m\u00e9t fokozta az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is, hogy a t\u00f6r\u00f6k haj\u00f3kban mintegy 12 ezer g\u00e1lyarab nyerte vissza szabads\u00e1g\u00e1t.
\nA kereszt\u00e9ny haj\u00f3had f\u0151vez\u00e9r\u00e9r\u0151l eml\u00edts\u00fck m\u00e9g meg, hogy 1573-ban elfoglalta Tuniszt, majd N\u00e9metalf\u00f6ld\u00f6n \u00e9rt el hadi sikereket. II. F\u00fcl\u00f6p f\u00e9lt\u00e9keny lett testv\u00e9r\u00e9re \u00e9s nem t\u00e1mogatta \u0151t. Don Juan d Austria – \u00e1ll\u00edt\u00f3lag – m\u00e9rgez\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben halt meg Namur mellett. (Belgium, Br\u00fcsszelt\u0151l d\u00e9lre 50 km.)
\n5. A l\u00e1tom\u00e1s. A f\u00e9nyes diadal nemcsak a katon\u00e1k rettenthetetlen, b\u00e1tor, viselked\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, nagy r\u00e9sze volt benne a szent\u00e9let\u0171 p\u00e1pa buzg\u00f3 im\u00e1j\u00e1nak is. Hitelt \u00e9rdeml\u0151 szemtanuk \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint Pius az \u00fctk\u00f6zet idej\u00e9n az egyik szob\u00e1j\u00e1ban b\u00edborosaival tan\u00e1cskozott. Egyszer csak f\u00f6lkelt, odament az ablakhoz, kitekintett Lepant\u00f3 fel\u00e9 – 900 kilom\u00e9ter -, azut\u00e1n visszafordult \u00e9s \u00f6r\u00f6mt\u0151l sug\u00e1rz\u00f3 arccal \u00edgy sz\u00f3lt k\u00f6rnyezet\u00e9hez: Sz\u00f3 sem lehet t\u00f6bb\u00e9 munk\u00e1r\u00f3l, adjunk ink\u00e1bb h\u00e1l\u00e1t Istennek az\u00e9rt a gy\u0151zelem\u00e9rt, amelyre \u00e9ppen most seg\u00edtette a kereszt\u00e9ny sereget. \u0150 maga els\u0151sorban a Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtotta a gy\u0151zelmet, ez\u00e9rt a lorett\u00f3i lit\u00e1ni\u00e1ba felvetette a Kereszt\u00e9nyek seg\u00edts\u00e9ge \u00fcdv\u00f6zletet. Elrendelte, hogy a szentolvas\u00f3 tisztelet\u00e9re okt\u00f3ber els\u0151 vas\u00e1rnapj\u00e1n k\u00fcl\u00f6n \u00fcnnepet tartsanak.
\nM\u00e1s forr\u00e1sok szerint az \u00fctk\u00f6zet \u00f3r\u00e1iban a Szentatya Sz\u0171z M\u00e1ria k\u00e9pe el\u0151tt R\u00f3zsaf\u0171z\u00e9rt im\u00e1dkozott, m\u00e1sokkal egy\u00fctt a kereszt\u00e9ny seregek gy\u0151zelm\u00e9\u00e9rt. Megjelent el\u0151tte a gy\u0151zelem k\u00e9pe, amelyet k\u00f6z\u00f6l a jelenlev\u0151kkel. Olt\u00e1rk\u00e9p\u00fcnk\u00f6n ez a jelenet l\u00e1that\u00f3, amint a Szentatya kez\u00e9ben a R\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r \u00e9s im\u00e1dkozik. Fej\u00e9t elford\u00edtva t\u00e1volba n\u00e9z, lelki szemeivel l\u00e1tja a kereszt\u00e9ny haj\u00f3had gy\u0151zelm\u00e9t.
\nHogy melyik m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nt a l\u00e1tom\u00e1s, ezt mi ma sem \u00e1ll\u00edtani, sem tagadni nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy a szent \u00e9let\u0171 V. Pius p\u00e1pa \u00e9let\u00e9nek nagy sikere volt, hogy a Szent Lig\u00e1t l\u00e9tre tudta hozni. Egym\u00e1ssal szemben \u00e1ll\u00f3 feleket, orsz\u00e1gokat tudott a szent c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben kib\u00e9k\u00edteni. \u0150 is tudott haj\u00f3kat, embereket \u00e9s p\u00e9nzt adni a siker \u00e9rdek\u00e9ben. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k F\u00f6ldk\u00f6zi-tengeren val\u00f3 el\u0151nyomul\u00e1s\u00e1t meg tudta akad\u00e1lyozni. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seit le tudta gy\u0151zni. A lepant\u00f3i gy\u0151zelmet azonban csak bevezet\u00e9snek tekintette a tervezett nagy t\u00f6r\u00f6kellenes hadj\u00e1rathoz. A csod\u00e1latos sikert a Szent Lig\u00e1hoz tartoz\u00f3 orsz\u00e1gok nem haszn\u00e1lt\u00e1k ki. Egy\u00e9ni \u00e9rdekeket \u00e1ll\u00edtottak el\u0151t\u00e9rbe.
\nV. Pius p\u00e1pa a gy\u0151zelmet jelent\u0151 csata ut\u00e1n h\u00e9t h\u00f3nappal meghalt. Velence 1573-ban kib\u00e9k\u00fclt a Port\u00e1val. Spanyolorsz\u00e1g k\u00fclpolitik\u00e1ja Franciaorsz\u00e1g \u00e9s Anglia ellen fordult.
\nSzent V. Pius csak hat \u00e9ven \u00e1t vezette az Egyh\u00e1zat. A hat \u00e9v alatt nagyon sokat tett \u00e9rte. V\u00e9dte tanrendszer\u00e9t a t\u00e9ves tan\u00edt\u00e1sokt\u00f3l. Kitiltotta R\u00f3m\u00e1b\u00f3l a bikaviadalokat, nem t\u0171rte a rabszolgatart\u00e1st. A hit\u00e9let fejleszt\u00e9s\u00e9n munk\u00e1lkodott, sok embert hozott vissza az Egyh\u00e1zba. Az ellenf\u00e9l t\u00e1bor\u00e1ban is ismer\u0151s volt szent \u00e9lete. Szelim szult\u00e1n \u00edgy besz\u00e9lt r\u00f3la: Ink\u00e1bb f\u00e9lek a p\u00e1pa im\u00e1j\u00e1t\u00f3l, mint a kereszt\u00e9nyek fegyver\u00e9t\u0151l. Egyh\u00e1z\u00e1\u00e9rt minden emberit megtett \u00e9s ehhez adta im\u00e1j\u00e1t, a szent \u00fcgy\u00e9rt.
\nA lepant\u00f3i \u00fctk\u00f6zetr\u0151l k\u00f6z\u00f6lt esem\u00e9nyek ut\u00e1n felmer\u00fclhet benn\u00fcnk az a k\u00e9rd\u00e9s: M\u00e9rt \u00e9ppen ott volt a csata? Hiszen a spanyol haj\u00f3knak 2000, a velenceieknek 1200, a genovaiaknak 1600, a johannit\u00e1knak (M\u00e1lt\u00e1r\u00f3l) 700 kilom\u00e9tert kellett haj\u00f3zni a csata sz\u00ednhely\u00e9re. T\u00f6bb mint 400 \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l mi megfelel\u0151 v\u00e1laszt a feltett k\u00e9rd\u00e9sre nem tudunk adni. Ismerni kellene az akkori vitorl\u00e1s haj\u00f3k, g\u00e1ly\u00e1k hat\u00f3sugar\u00e1t, ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s felv\u00e9tel\u00e9t, iv\u00f3v\u00edz, \u00e9lelem, stb. Ha ezeket az adatokat ismern\u00e9nk, akkor sem biztos, hogy megfelel\u0151 v\u00e1laszt tudn\u00e1nk adni. A t\u00f6r\u00f6k haj\u00f3k saj\u00e1t vizeiken, nehezen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 \u00f6b\u00f6lben horgonyoztak. Oda kellett haj\u00f3zni \u00e9s saj\u00e1t barlangjukban felvenni vel\u00fck a harcot. A b\u00e1tor magatart\u00e1st lehet, hogy a f\u0151vez\u00e9r kezdem\u00e9nyezte, hiszen sokak \u00e1ltal elismert hadvez\u00e9r volt. A lepantoi csata az Egyh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek ragyog\u00f3 esem\u00e9nye. Ehhez a sikerhez j\u00e1rult hozz\u00e1 Szent V. Pius p\u00e1pa. Hal\u00e1l\u00e1nak sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n, 1672. m\u00e1jus 1-\u00e9n X. Kelemen p\u00e1pa boldogg\u00e1 avatta. 1712-ben XI. Kelemen p\u00e1pa emelte a szentek k\u00f6z\u00e9. A p\u00e1p\u00e1k sor\u00e1ban \u0151 az utols\u00f3 akit az Egyh\u00e1z szentt\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtott.
\nA templomi festm\u00e9nyek szentekr\u0151l, szent jelenetekr\u0151l, szentek \u00e9let\u00e9b\u0151l vett esem\u00e9nyekr\u0151l sz\u00f3lnak. A kistarcsai templom egyik olt\u00e1rfestm\u00e9nye egy szent \u00e9let\u0171 p\u00e1p\u00e1t \u00e9s egy kem\u00e9ny tengeri csat\u00e1t \u00e1br\u00e1zol. Itt a kereszt\u00e9nyek a pog\u00e1ny terjeszked\u00e9snek ellen\u00e1lltak \u00e9s v\u00e9dt\u00e9k J\u00e9zus \u00e1ltal alap\u00edtott Egyh\u00e1zukat.
\nA falfestm\u00e9ny jobb fels\u0151 sark\u00e1ban egy torony l\u00e1that\u00f3, mozg\u00f3 haranggal. A d\u00e9li harangsz\u00f3ra eml\u00e9keztet.
\nA d\u00e9li harangsz\u00f3r\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151ket tudjuk. Az \u00darangyala im\u00e1dkoz\u00e1s\u00e1ra naponta d\u00e9lben, 12 \u00f3rakor sz\u00f3l\u00edt\u00f3 harangsz\u00f3. El\u0151sz\u00f6r 1246-bon a k\u00f6lni egyh\u00e1zmegyei zsinat rendelte el a d\u00e9li harangsz\u00f3t p\u00e9ntekre, az \u00dar szenved\u00e9s\u00e9nek eml\u00e9kezet\u00e9re. III. Callistus p\u00e1pa 1456. j\u00fanius 29-\u00e9n az eg\u00e9sz Egyh\u00e1zban elrendelte a d\u00e9li harangsz\u00f3t. Amint a moszlimokat (t\u00f6r\u00f6k, perzsa, arab) az im\u00e1m (Mohamed\u00e1n pap) ki\u00e1lt\u00e1sa naponta \u00f6tsz\u00f6r im\u00e1ra h\u00edvja, \u00fagy a kereszt\u00e9nyek minden\u00fctt im\u00e1dkozzanak a t\u00f6r\u00f6k f\u00f6l\u00f6tti gy\u0151zelem\u00e9rt. A t\u00f6r\u00f6k f\u00f6l\u00f6tti gy\u0151zelem j\u00falius 22-\u00e9n fejez\u0151d\u00f6tt be. Ez a gy\u0151zelem Hunyadi J\u00e1nos vez\u00e9rlet\u00e9vel N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1rn\u00e1l (mai Belgr\u00e1d) volt. E gy\u0151zelem eml\u00e9k\u00e9re tov\u00e1bbra is megmaradt a d\u00e9li harangsz\u00f3.
\nMi kereszt\u00e9nyek ilyenkor az \u00darangyala im\u00e1t szoktuk im\u00e1dkozni.
\nA festm\u00e9ny jobb sz\u00e9l\u00e9n egy p\u00e1nc\u00e9lba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt harcos l\u00e1that\u00f3: Hunyadi J\u00e1nos. \u0150 volt a t\u00f6r\u00f6k-magyar harcok legnagyobb h\u0151se. Apja Vojk, Havasalf\u00f6ldr\u0151l menek\u00fcl haz\u00e1nkba, majd Zsigmond kir\u00e1lyt szolg\u00e1lva kapta jutalmul Hunyad v\u00e1r\u00e1t. Hunyadi J\u00e1nos mintak\u00e9pe a k\u00f6z\u00e9pkori vall\u00e1sos lovagnak. Harcaiban a m\u00e9ly vall\u00e1soss\u00e1g \u00e9s hazaszeretet vez\u00e9relte. A „hitetlen” t\u00f6r\u00f6k elleni harcot els\u0151sorban mint vall\u00e1sos k\u00f6teless\u00e9get fogta fel. A kereszt\u00e9nys\u00e9gnek akart szolg\u00e1latot tenni azzal, hogy legnagyobb ellens\u00e9g\u00e9t kiszor\u00edtsa Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l. Ebben rejlik vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9ge. Eur\u00f3pa az \u0151 dics\u0151s\u00e9ges harcai nyom\u00e1n eszm\u00e9lt r\u00e1 el\u0151sz\u00f6r Magyarorsz\u00e1g nagy t\u00f6rt\u00e9neti hivat\u00e1s\u00e1nak tudat\u00e1ra. Ett\u0151l fogva kezdt\u00e9k emlegetni, mint a kereszt\u00e9nys\u00e9g v\u00e9d\u0151 b\u00e1sty\u00e1j\u00e1t. Hunyadi J\u00e1nos egy\u00e9ni \u00e9let\u00e9t a kereszt\u00e9ny lelk\u00fclet jellemezte. A veres\u00e9get
\na b\u0171n isteni b\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek tekintette. A gy\u0151zelmi zs\u00e1km\u00e1nyokb\u00f3l kolostorokat \u00e9p\u00edtett (t\u00f6visi p\u00e1los-z\u00e1rda). M\u00e1ria-tisztelete \u00e9s a p\u00e1pa ir\u00e1nti fi\u00fai h\u00f3dolata a kereszt\u00e9ny lovag mintak\u00e9p\u00e9v\u00e9 tett\u00e9k.
\nA k\u00f6vetkez\u0151 szem\u00e9ly Szent Bernadett, aki a festm\u00e9nyen l\u00e1that\u00f3. 1844-1879-ig \u00e9lt Franciaorsz\u00e1gban. A Lourdes-i jelen\u00e9sek boldog szeml\u00e9l\u0151je volt. Szeg\u00e9ny moln\u00e1rcsal\u00e1d gyermeke. 1858. febru\u00e1r 1l. \u00e9s j\u00falius 10. k\u00f6z\u00f6tt 18 alkalommal jelent meg neki Sz\u0171z M\u00e1ria. Lourdes a vil\u00e1g els\u0151 M\u00e1ria kegyhelye lett. Bernadett kolostorba vonult. L\u00e1tom\u00e1sai ut\u00e1n nem tudott f\u00f6ldi \u00e9rt\u00e9keknek \u00f6r\u00fclni. Hogy mi\u00e9rt szerepel Bernadett az olt\u00e1r m\u00f6g\u00f6tti k\u00e9pen, erre v\u00e1laszt nem tudunk adni. A fest\u0151 egy\u00e9ni elk\u00e9pzel\u00e9se, kiket jelen\u00edt meg a k\u00e9pen. Ha \u00e9lne, bizony\u00e1ra elmondan\u00e1 ezzel kapcsolatos gondolatait. Mi nem tudjuk, hogy a n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb \u00e9lt Szent Bernadett mi\u00e9rt ker\u00fcl az \u00fagynevezett „t\u00f6r\u00f6k” vil\u00e1gba.
\nEgy szakadozott ruh\u00e1ban t\u00e9rdel\u0151 embert l\u00e1tunk fa t\u00f6rmel\u00e9keken t\u00e9rdelni. A helybeli h\u00edvek \u00fagy tudj\u00e1k, hogy ez az ember jelk\u00e9pezi a romokban hever\u0151 orsz\u00e1g \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Tal\u00e1l\u00f3 gondolat. Hiszen a tat\u00e1r puszt\u00edt\u00e1s ut\u00e1n volt a t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1s. Az\u00f3ta is volt a magyar n\u00e9p \u00e9let\u00e9ben sok szomor\u00fa d\u00e1tum. Ha csak a huszadik sz\u00e1zadot vessz\u00fck: volt k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, volt egy Trianon, mely orsz\u00e1gunkat egy harmad\u00e1ra zsugor\u00edtotta, volt egy szabads\u00e1gharc 1956-ban. A magyar embernek volt mindig mit \u00e9p\u00edteni. A f\u00f6ldre roskadt, t\u00e9rdel\u0151 ember jelk\u00e9p is lehet: nek\u00fcnk sokszor kellett m\u00e1sok \u00e1ltal elpuszt\u00edtott haz\u00e1nkat \u00fajj\u00e1\u00e9\u00e9p\u00edteni.
\nA kistarcsai templom olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9t \u00e9s att\u00f3l jobbra l\u00e9v\u0151 falfestm\u00e9nyt igyekeztem megmagyar\u00e1zni. Ha csak egy olvas\u00f3ban tudtam is szent gondolatokat \u00e9breszteni, akkor m\u00e1r nem volt hi\u00e1baval\u00f3 az olt\u00e1rk\u00e9pekr\u0151l megjelent \u00edr\u00e1s.<\/p>\n

Somlai J\u00f3zsef kistarcsai esperes-pl\u00e9b\u00e1nos
\n<\/em>2002. okt\u00f3ber<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A kistarcsai templomot az itt \u00e9l\u0151 h\u00edvek a Sz\u0171zanya tisztelet\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Sz\u0171zanya \u00e9let\u00e9b\u0151l sok esem\u00e9nyt \u00e1br\u00e1zoltak festm\u00e9nyeken, szobrokban a templomok f\u0151- illetve mell\u00e9kolt\u00e1rain. P\u00e9ld\u00e1ul: Sz\u0171z M\u00e1ria mennybev\u00e9tele (Nagyboldogasszony, augusztus 15.), Sz\u0171z M\u00e1ria sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00fcnnepe (Kisboldogasszony, szeptember 8.) A r\u00e9gi Sz\u0171z M\u00e1ria \u00fcnnepek mellett vannak \u00fajabb Sz\u0171zanya \u00fcnnepek, mint p\u00e9ld\u00e1ul amelyek a Lourdes-i, Fatima-i jelen\u00e9sek eml\u00e9k\u00e9t […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":6331,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-6494","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6494","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6494"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6494\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8867,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6494\/revisions\/8867"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6331"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6494"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}