{"id":1954,"date":"2011-10-18T18:21:31","date_gmt":"2011-10-18T16:21:31","guid":{"rendered":"http:\/\/penta.hcbc.hu\/kistarcsa.plebania.hu\/?p=1954"},"modified":"2011-11-13T18:21:57","modified_gmt":"2011-11-13T16:21:57","slug":"vac-puspoki-szekhely","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/?p=1954","title":{"rendered":"V\u00e1c, p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khely"},"content":{"rendered":"<div id=\"attachment_1955\" style=\"width: 165px\" class=\"wp-caption alignleft\"><a href=\"http:\/\/penta.hcbc.hu\/kistarcsa.plebania.hu\/wp-content\/uploads\/2011\/11\/vac_szekesegyhaz_k.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" aria-describedby=\"caption-attachment-1955\" class=\"size-full wp-image-1955  \" title=\"vac_szekesegyhaz_k\" src=\"http:\/\/penta.hcbc.hu\/kistarcsa.plebania.hu\/wp-content\/uploads\/2011\/11\/vac_szekesegyhaz_k.jpg\" alt=\"A v\u00e1ci sz\u00e9kesegyh\u00e1z\" width=\"155\" height=\"227\" srcset=\"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/wp-content\/uploads\/2011\/11\/vac_szekesegyhaz_k.jpg 430w, https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/wp-content\/uploads\/2011\/11\/vac_szekesegyhaz_k-204x300.jpg 204w\" sizes=\"auto, (max-width: 155px) 100vw, 155px\" \/><\/a><p id=\"caption-attachment-1955\" class=\"wp-caption-text\">A v\u00e1ci sz\u00e9kesegyh\u00e1z<\/p><\/div>\n<p>V\u00e1c v\u00e1ros Pest megy\u00e9ben, a Dunakanyar k\u00f6zpontjak\u00e9nt ismert telep\u00fcl\u00e9s, Pest megye negyedik legnagyobb l\u00e9leksz\u00e1mmal rendelkez\u0151 v\u00e1rosa. Vonz\u00f3 idegenforgalmi c\u00e9lpont, egyr\u00e9szt 900 \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nelme, m\u00e1sr\u00e9szt gazdag kultur\u00e1lis \u00e9lete miatt. Katolikus p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khely.<\/p>\n<p>A t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1gon a Felvid\u00e9k hat\u00e1r\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 v\u00e1ros a Dunakanyarban fekszik, a Duna bal partj\u00e1n, a Nasz\u00e1ly hegy l\u00e1b\u00e1n\u00e1l. Budapest ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l k\u00f6nnyen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 vonattal, aut\u00f3busszal, g\u00e9pkocsival, ny\u00e1ron kir\u00e1ndul\u00f3haj\u00f3kkal. A Dun\u00e1n k\u00f6zleked\u0151 r\u00e9v k\u00f6ti \u00f6ssze Tahit\u00f3tfaluval, \u00edgy Esztergom \u00e9s Szentendre fel\u0151l is megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 a v\u00e1ros. A Duna nagyban befoly\u00e1solja a v\u00e1ros hangulat\u00e1t. A belv\u00e1rosi r\u00e9szen, a parton parkos\u00edtott ter\u00fcletet alak\u00edtottak ki, k\u00fclv\u00e1rosi partj\u00e1t pedig, a tilalom ellen\u00e9re, strandol\u00f3k sz\u00e1zai t\u00f6ltik meg a meleg napokon. M\u00edg a szemk\u00f6zti parton a Pilis-hegys\u00e9g ny\u00falv\u00e1nyai eg\u00e9szen a Budai-hegys\u00e9gig folytat\u00f3dnak, a Nasz\u00e1ly a K\u00e1rp\u00e1tok Magyarorsz\u00e1gra \u00e1tny\u00fal\u00f3 utols\u00f3 vonulatainak z\u00e1r\u00f3 tagja. \u00cdgy V\u00e1ct\u00f3l \u00e9szakra hegyek, V\u00e1ct\u00f3l d\u00e9l fel\u00e9, pedig s\u00edk t\u00e1j k\u00e9pe fogadja az erre j\u00e1r\u00f3t.<!--more--><\/p>\n<p>A v\u00e1ros k\u00f6zel ezer \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nete folyt\u00e1n t\u00f6bb v\u00e1rosr\u00e9szre oszthat\u00f3 \u00e9s azon bel\u00fcl is l\u00e9teznek ter\u00fcletek, melyeket k\u00fcl\u00f6n elneveztek. Als\u00f3v\u00e1ros: Luxemburg, Burgundia. Belv\u00e1ros: Tab\u00e1n. Kisv\u00e1c: Krak\u00f3, Limbus, Iskolav\u00e1ros (Sz\u00e9r\u0171skert), K\u0151hid, Buki. De\u00e1kv\u00e1r: L\u00e1gyas, Kertv\u00e1ros, T\u00f6r\u00f6khegy, B\u00e1cska, Papv\u00f6lgy, \u00d3v\u00e1ros, Lajostelep, Alt\u00e1ny, T\u00e9glah\u00e1z, Szentmih\u00e1ly. Derecske: Liget, Csatamez\u0151, Kisderecske. Herm\u00e1n. M\u00e1ria-liget. Sejce.<\/p>\n<p>A v\u00e1ros nev\u00e9nek eredet\u00e9t ma a nyelv\u00e9szek t\u00f6bbs\u00e9ge szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 helyn\u00e9vnek tartja. A b\u00e9csi K\u00e9pes Kr\u00f3nik\u00e1ban le\u00edrt legenda szerint 1074-ben, amikor a k\u00f6zelben v\u00edvott, a magyar tr\u00f3n\u00f6r\u00f6kl\u00e9si rendet meghat\u00e1roz\u00f3 csata el\u0151tt <em>G\u00e9za<\/em> \u00e9s <em>L\u00e1szl\u00f3<\/em> hercegek itt j\u00e1rtak, a ter\u00fcletet erd\u0151s\u00e9g bor\u00edtotta. Az er\u0151ben egy <em>V\u00e1c<\/em> nevezet\u0171 remete \u00e9lt, \u00e9s r\u00f3la kapta volna a v\u00e1ros a nev\u00e9t. M\u00e1s elm\u00e9let szerint egy magyar t\u00f6rzsi n\u00e9vb\u0151l (Vath) sz\u00e1rmazik a n\u00e9v. Harmadik n\u00e9zet szerint a \u201ev\u00e1c\u201d sz\u00f3, fontosabb telep\u00fcl\u00e9st, k\u00f6zpontot jelent\u0151 szl\u00e1v eredet\u0171 kifejez\u00e9s.<\/p>\n<p>Kedvez\u0151 adotts\u00e1gai miatt a ter\u00fclet \u00e9vezredek \u00f3ta lakott, a honfoglal\u00e1s kor\u00e1ban is telep\u00fcl\u00e9s volt a mai V\u00e1c hely\u00e9n. A v\u00e1rossal kapcsolatos els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9s 1074-b\u0151l sz\u00e1rmazik, amikor az als\u00f3-sz\u00e1szorsz\u00e1gi Yburg v\u00e1ros \u00e9vk\u00f6nyve Watzenburg n\u00e9ven sz\u00f3l a v\u00e1rosr\u00f3l. 1075-b\u0151l val\u00f3 a garamszentbenedeki ap\u00e1ts\u00e1g alap\u00edt\u00f3levele, ebben Wac civitas n\u00e9ven szerepel a v\u00e1ros.<\/p>\n<p>A V\u00e1ci P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g alapjait <em>Szent Istv\u00e1n<\/em> kir\u00e1ly rakta le, a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get m\u00e9gis <em>I. G\u00e9za<\/em> alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak tekintik. Ett\u0151l kezdve az egyh\u00e1z v\u00e9gig jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a v\u00e1ros \u00e9let\u00e9ben. A mindenkori p\u00fcsp\u00f6k volt a v\u00e1ros f\u00f6ldesura. A k\u00f6z\u00e9pkorban a v\u00edzpart mellett egy kiemelked\u0151 r\u00e9szen meg\u00e9p\u00fclt a v\u00e1ci v\u00e1r. Sz\u00fcks\u00e9g is volt r\u00e1, hiszen a v\u00e1ros a t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban volt, \u00edgy a fontos hadiesem\u00e9nyek mindig \u00e9rintett\u00e9k. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt ez az 1241-es tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s idej\u00e9n is, amikor a mongolok az ott biztons\u00e1got keres\u0151 lakoss\u00e1ggal egy\u00fctt fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e1rtemplomot \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6ki udvartart\u00e1s \u00e9p\u00fcleteit. A tat\u00e1rok t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n <em>IV. B\u00e9la <\/em>d\u00e9ln\u00e9met vid\u00e9kr\u0151l h\u00edvott telepeseket az eln\u00e9ptelenedett romok k\u00f6z\u00e9. A telepesek a k\u00f6zpontt\u00f3l \u00e9szakabbra telepedtek le a v\u00e1ros mai f\u0151tere k\u00f6r\u00e9, \u00e9s itt \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel saj\u00e1t hagyom\u00e1nyaik szerint a Szent Mih\u00e1ly tisztelet\u00e9re szentelt pl\u00e9b\u00e1niatemplomot, int\u00e9zm\u00e9nyeiket, lak\u00f3h\u00e1zaikat.<\/p>\n<p>A 14-15. sz\u00e1zadban a nagy h\u00edr\u0171 humanista (a r\u00e9gi m\u0171velts\u00e9get ismer\u0151, a t\u00e1rsadalmi halad\u00e1st t\u00e1mogat\u00f3) p\u00fcsp\u00f6k, <em>B\u00e1thory Mikl\u00f3s<\/em>, a v\u00e1rosba szobr\u00e1szokat, fest\u0151ket, \u00e9p\u00edt\u00e9szeket h\u00edvott. A b\u00e9k\u00e9s vir\u00e1gz\u00e1snak indult v\u00e1ros \u00e9let\u00e9t a t\u00f6r\u00f6kd\u00fal\u00e1s elpuszt\u00edtotta. A v\u00e1rost t\u00f6bbsz\u00f6r megostromolta mindk\u00e9t f\u00e9l, de v\u00e9g\u00fcl t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre jutott, \u00e9s csak 1686-ban szabadult fel v\u00e9gleg.<\/p>\n<p>Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9st a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc \u00e9s az 1731-es t\u0171zv\u00e9sz is h\u00e1tr\u00e1ltatta, \u00edgy a mai barokk v\u00e1ros csak a 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9re alakulhatott ki. A v\u00e1ros \u00e9l\u00e9nk fejl\u0151d\u00e9snek indult, a 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 p\u00fcsp\u00f6kei (<em>Miggazi Krist\u00f3f<\/em> \u00e9s <em>Althmann Mih\u00e1ly<\/em>) folyamatosan fejlesztett\u00e9k. A 40-es \u00e9vek elej\u00e9n puszt\u00edt\u00f3 pestisj\u00e1rv\u00e1ny meg\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra emelt\u00e9k a Szent R\u00f3kus K\u00e1poln\u00e1t, 1745-re befejez\u0151d\u00f6tt a Piarista templom \u00e9p\u00edt\u00e9si munk\u00e1lata. 1755-re pedig meg\u00e9p\u00fclt a Domonkos rend temploma is, melyet a szerzetesek feh\u00e9r reverend\u00e1ja miatt a n\u00e9p, feh\u00e9rek templom\u00e1nak nevezett el. 1764-ben <em>M\u00e1ria Ter\u00e9zia<\/em> szem\u00e9lyesen l\u00e1togatott V\u00e1cra. Tisztelet\u00e9re V\u00e1con meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k az orsz\u00e1g m\u00e1ig egyetlen Diadal\u00edv\u00e9t. Az uralkod\u00f3n\u0151 azonban gyanakodva fogadta a tisztelet\u00e9re \u00e9p\u00fclt aj\u00e1nd\u00e9kot, \u00edgy l\u00e1togat\u00e1sakor nem mert \u00e1thajtani a k\u0151kapu alatt, kocsij\u00e1val kiker\u00fcltette. 1766-ra meg\u00e9p\u00fclt V\u00e1c kincsest\u00e1r\u00e1nak is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejez\u0151d\u00f6tt a mai p\u00fcsp\u00f6ki palota \u00e9p\u00edt\u00e9se is. Miggazi Krist\u00f3f nev\u00e9t pedig b\u00e1rki megtal\u00e1lhatja a v\u00e1ci sz\u00e9kesegyh\u00e1z szent\u00e9ly\u00e9t kutatva.<\/p>\n<p>A 19. sz\u00e1zadban iparosod\u00e1snak indult a v\u00e1ros, gy\u00e1rak \u00e9p\u00fcltek. 1846-ban meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k a V\u00e1cot Pesttel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 els\u0151 magyar vas\u00fatvonalat. Ennek a keresked\u0151k nem \u00f6r\u00fcltek, hisz a gyors \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s a nagyv\u00e1rossal a helyi kereskedelem visszaszorul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezte.<\/p>\n<p>Az 1848-49-es szabads\u00e1gharc k\u00e9t nagy csat\u00e1ja zajlott V\u00e1con. Ennek eml\u00e9k\u00e9re a v\u00e1ros d\u00e9li kapuj\u00e1n\u00e1l, a H\u00e9tk\u00e1polna k\u00f6zel\u00e9ben, a mai 2-es f\u0151\u00fat mellett, \u00e1ll\u00edtottak eml\u00e9ket. A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a sz\u00e1zadfordul\u00f3n megindult a polg\u00e1rosod\u00e1s, sportklubok, \u00f6nk\u00e9pz\u0151 k\u00f6r\u00f6k \u00e9s vir\u00e1gz\u00f3 helyi sajt\u00f3 jellemezte a v\u00e1rost.<\/p>\n<p>A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n s\u00falyos k\u00e1rokat szenvedett a v\u00e1ros, 1944. december 8-\u00e1n foglalta el a szovjet hadsereg. Az 1950-es \u00e9vekben megv\u00e1ltozott a v\u00e1ros szerkezete. Az egyh\u00e1zi int\u00e9zm\u00e9nyeket er\u0151szakkal h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtott\u00e1k, s\u0151t elvett\u00e9k. A Borromeo Szent K\u00e1roly Papnevel\u0151 Int\u00e9zetet 1952-ben elvett\u00e9k, megsz\u00fcntett\u00e9k. A felduzzad\u00f3 lakoss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra lak\u00f3telepeket \u00e9p\u00edtettek. A rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1n az egyh\u00e1z szerepe ism\u00e9t n\u0151ni kezdett. Az egyh\u00e1z r\u00e9v\u00e9n ism\u00e9t megjelent a fels\u0151oktat\u00e1s, \u00e9s fel\u00faj\u00edtott\u00e1k az egyh\u00e1zi tulajdonba visszaker\u00fclt ingatlanokat is. A v\u00e1ros Pest-Pilis-Solt-Kiskun v\u00e1rmegye r\u00e9sze volt 1950-ig, amikor is a v\u00e1rmegy\u00e9ket megy\u00e9kk\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n<p>Az 1990-es \u00e9vek legelej\u00e9n egy pap (<em>Zavetz J\u00f3zsef<\/em>, c. pr\u00e9post, kanonok, ma is a Feh\u00e9rek Templom\u00e1nak pl\u00e9b\u00e1nosa) a Feh\u00e9rek Temploma alatti, elfelejtett pinc\u00e9ben 18. sz\u00e1zadi m\u00fami\u00e1kra \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 festett kopors\u00f3kra lelt. A lelet vil\u00e1gviszonylatban egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3. A m\u00fami\u00e1k a pince \u00e1ltal teremtett k\u00f6rnyezetben hihetetlen j\u00f3 \u00e1llapotban konzerv\u00e1l\u00f3dtak. A vizsg\u00e1latok kimutatt\u00e1k, hogy a m\u00fami\u00e1k k\u00f6z\u00fcl n\u00e9melyik, \u00e9let\u00e9ben (felt\u00e9telez\u00e9sek szerint g\u00e9nmut\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n) rezisztens (ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pes) volt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hal\u00e1los betegs\u00e9gekre.<\/p>\n<p>2006-ban \u00e1tadt\u00e1k az \u00e1t\u00e9p\u00edtett, megsz\u00e9p\u00fclt M\u00e1rcius 15. teret, a Feh\u00e9rek temploma el\u0151tt.<\/p>\n<p>A v\u00e1ros c\u00edmer\u00e9nek \u00e9s z\u00e1szlaj\u00e1nak alkot\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s haszn\u00e1lat\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l V\u00e1c V\u00e1ros Tan\u00e1cs 4\/l989.\/ XII.12.\/sz. rendelete sz\u00f3l.<\/p>\n<p>A c\u00edmer t\u00f6rt\u00e9nete. Az 1075-ben kiadott garamszentbenedeki ap\u00e1ts\u00e1g alap\u00edt\u00f3 levele sz\u00f3l a \u201eV\u00e1c v\u00e1r\u00e1ban\u201d l\u00e9v\u0151 Szent M\u00e1ria P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gr\u0151l, s a korabeli gyakorlat szerint ezzel egy id\u0151ben sz\u00e9kes k\u00e1ptalanok (Sz\u00e9kesegyh\u00e1zhoz, f\u0151templomhoz tartoz\u00f3 paps\u00e1g) is szervez\u0151dtek. A v\u00e1ci k\u00e1ptalan 1268-beli pecs\u00e9tj\u00e9n szerepel el\u0151sz\u00f6r a koron\u00e1s Sz\u0171z M\u00e1ria \u00fcl\u0151 helyzetben, balj\u00e1n a gyermek J\u00e9zussal. Az 1457-ben haszn\u00e1latos pecs\u00e9teken gyermek\u00e9t dajk\u00e1l\u00f3 koron\u00e1s Sz\u0171z M\u00e1ria \u00fcl, aki kez\u00e9ben kir\u00e1lyi p\u00e1lc\u00e1t tart, s l\u00e1b\u00e1n\u00e1l holdnegyed l\u00e1that\u00f3. Ez 1526-ban annyiban v\u00e1ltozott, hogy Sz\u0171z M\u00e1ria jobb v\u00e1lla mellett egy sas, bal v\u00e1lla f\u00f6l\u00f6tt egy csillag van \u00e1br\u00e1zolva. A k\u00e1ptalani pecs\u00e9t mint\u00e1j\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtette el a v\u00e1ros polg\u00e1rs\u00e1ga a k\u00f6z\u00e9pkorban haszn\u00e1lt pecs\u00e9tnyom\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n<p><em>Somlai J\u00f3zsef ny. pl\u00e9b\u00e1nos<br \/>\nfot\u00f3: Lauer Tam\u00e1s<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>V\u00e1c v\u00e1ros Pest megy\u00e9ben, a Dunakanyar k\u00f6zpontjak\u00e9nt ismert telep\u00fcl\u00e9s, Pest megye negyedik legnagyobb l\u00e9leksz\u00e1mmal rendelkez\u0151 v\u00e1rosa. Vonz\u00f3 idegenforgalmi c\u00e9lpont, egyr\u00e9szt 900 \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nelme, m\u00e1sr\u00e9szt gazdag kultur\u00e1lis \u00e9lete miatt. Katolikus p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khely. A t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1gon a Felvid\u00e9k hat\u00e1r\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 v\u00e1ros a Dunakanyarban fekszik, a Duna bal partj\u00e1n, a Nasz\u00e1ly hegy l\u00e1b\u00e1n\u00e1l. Budapest ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l k\u00f6nnyen megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 vonattal, [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[10,18],"tags":[],"class_list":["post-1954","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-templom","category-tortenelem"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1954","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1954"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1954\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1957,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1954\/revisions\/1957"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1954"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1954"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1954"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}