{"id":3445,"date":"2013-11-25T10:57:34","date_gmt":"2013-11-25T08:57:34","guid":{"rendered":"http:\/\/penta.hcbc.hu\/kistarcsa.plebania.hu\/?p=3445"},"modified":"2013-11-25T15:51:54","modified_gmt":"2013-11-25T13:51:54","slug":"oreg-plebanos-levelei-11-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/?p=3445","title":{"rendered":"\u00d6reg pl\u00e9b\u00e1nos levelei (11. r\u00e9sz)"},"content":{"rendered":"
\"Levelek\"<\/a>

Levelek<\/p><\/div>\n

Kedves Uram\u00f6cs\u00e9m!<\/p>\n

Legut\u00f3bbi levelemben eml\u00edt\u00e9m, min\u0151 vegyes \u00e9rzelmekkel t\u00e1voztam a nagyrecskei ap\u00e1tnak bemutat\u00f3 fogadtat\u00e1sr\u00f3l. A szalonb\u00f3l Pintes Gerg\u0151 k\u00e1ntor \u00e9s irodaigazgat\u00f3 \u00far kalauzolt a szob\u00e1mig. K\u00f6zben elment\u00fcnk egy ajt\u00f3 el\u0151tt, amely f\u00f6l\u00f6tt hatalmas bet\u0171vel volt ki\u00edrva: \u201ef\u0151k\u00e1pl\u00e1n.\u201d Vele szemben r\u00e1ismertem saj\u00e1t szob\u00e1m ajtaj\u00e1ra \u00e9s csak most vettem \u00e9szre, hogy annak tetej\u00e9n hasonl\u00f3 t\u00e1bla d\u00edszeleg az \u00e9n \u00e1ll\u00e1som nev\u00e9vel: \u201ealk\u00e1pl\u00e1n.\u201d<\/p>\n

Tisztes dolognak tart\u00e1m, hogy k\u00e1pl\u00e1nt\u00e1rsamn\u00e1l is bemutatkoz\u00f3 tiszteletemet tegyem, \u00e9s ev\u00e9gb\u0151l kopogtattam a f\u0151k\u00e1pl\u00e1ni ajt\u00f3n. Pintes Gerg\u0151 azonban r\u00e1m sz\u00f3lt: Azt ugyan most hi\u00e1ba veri. Az most im\u00e1dkozik. F\u00e9lh\u00e9t el\u0151tt nem nyit ajt\u00f3t m\u00e9g a p\u00fcsp\u00f6knek se. Pedig az m\u00e1r csak nagy \u00far!<\/p>\n

Nem volt m\u00e1s teh\u00e1t h\u00e1tra, minthogy megk\u00f6sz\u00f6nv\u00e9n Pintes uram sz\u00edves k\u00eds\u00e9ret\u00e9t, beh\u00faz\u00f3djam szob\u00e1mba \u00e9s megkezdjem a kicsomagol\u00e1st. Kis l\u00e1d\u00e1m tartalm\u00e1val hamarosan rendbej\u00f6ttem. A k\u00e1pl\u00e1nszoba alap berendez\u00e9se el\u00e9g j\u00f3 \u00e1llapotban volt. Elhelyeztem benne c\u00f3km\u00f3kjaimat, a m\u00e1r egyik levelemben eml\u00edtett k\u00f6nyveimet, feh\u00e9rnem\u0171imet, m\u00e1sodik reverend\u00e1mat, fel\u00f6lt\u0151met. Ut\u00e1na pedig el\u0151vettem papi imak\u00f6nyvemet, \u00e9s im\u00e1dkoztam. Im\u00e1m v\u00e9g\u00e9re jutottam, mid\u0151n a velem szemben \u00e1ll\u00f3 f\u0151k\u00e1pl\u00e1ni ajt\u00f3n\u00e1l z\u00f6rejt hallottam. Gazd\u00e1ja bel\u00fclr\u0151l kinyitotta \u00e9s a kulcsot, annak jel\u00e9\u00fcl, hogy otthon van k\u00edv\u00fclre tette. \u00c1tmentem hozz\u00e1. Ill\u0151k\u00e9ppen \u00fcdv\u00f6z\u00f6ltem, amit \u0151 f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb halk sz\u00f3val: Isten hozta, fogadott. K\u00e1pl\u00e1nt\u00e1rsam hatalmas magass\u00e1gra n\u0151tt csontv\u00e1z-sov\u00e1ny, hirtelensz\u0151ke leg\u00e9ny volt. Fej\u00e9t laz\u00e1n el\u0151reeresztve hordta \u00e9s \u00fagy l\u00e1tszott, mintha beesett mell\u00e9n a reverendagombokat, majd pedig ut\u00e1na a cip\u0151je orr\u00e1t szeml\u00e9lgetn\u00e9. Hatalmas sasorra, folyton \u00f6sszekulcsolt csontos keze volt. T\u00edpusa annak, amilyennek az aszk\u00e9t\u00e1kat (kem\u00e9ny, \u00f6nmegtart\u00f3ztat\u00f3 \u00e9letet \u00e9l\u0151 ember) rajzolni szokt\u00e1k.<\/p>\n

Mindketten a szoba k\u00f6zep\u00e9n \u00e1llottunk, miut\u00e1n egyetlen sz\u00f3val se k\u00edn\u00e1lt meg hellyel. A besz\u00e9lget\u00e9st \u00e9n vezettem, mert k\u00e1pl\u00e1nt\u00e1rsam csak igennel \u00e9s nemmel felelt. Ha nem k\u00e9rdeztem, hallgattunk. \u00cdgy azut\u00e1n megtudtam, hogy nagyon meg van el\u00e9gedve hely\u00e9vel, munka az nincs sok, az ap\u00e1t \u00far igen j\u00f3 ember, rokonai hasonl\u00f3k\u00e9pp stb. Besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnket kakukkos \u00f3r\u00e1j\u00e1nak ver\u00e9se szak\u00edtotta kett\u00e9. F\u00f6lemelte csontos ujjait az \u00f3ra fel\u00e9 \u00e9s negyed\u00f3r\u00e1s egy\u00fcttl\u00e9t\u00fcnknek els\u0151 t\u00f6bbszavas mondat\u00e1t susogta el: H\u00e9t \u00f3ra, eligaz\u00edt\u00e1sra kell menn\u00fcnk.<\/p>\n

Eszembe jutott, hogy az ap\u00e1t \u00far meghagyta, miszerint mindennap d\u00e9li 12 \u00e9s este 7 \u00f3rakor Pintes Gerg\u0151 k\u00e1ntor \u00e9s irodaigazgat\u00f3 \u00farn\u00e1l tartozunk jelentkezni a pl\u00e9b\u00e1nia irod\u00e1j\u00e1ban, ahol a teend\u0151inkre n\u00e9zve az \u00fatbaigaz\u00edt\u00e1sokat megkapjuk. Megindultunk teh\u00e1t az irod\u00e1ba. T\u00fcd\u0151s Tibor k\u00e1pl\u00e1nt\u00e1rsam ment el\u0151l, mint az \u00f6regebbik \u00e9s l\u00e9v\u00e9n, hogy \u0151 a f\u0151k\u00e1pl\u00e1n. Be\u00e9rv\u00e9n, al\u00e1zatosan k\u00f6sz\u00f6nt \u00e9s a nagy pipaf\u00fcstben k\u00f6h\u00e9cselve meg\u00e1llott az \u00edr\u00f3asztal el\u0151tt, \u00e9n pedig mellette. Pintes Gerg\u0151 uram m\u00e1r v\u00e1rt benn\u00fcnket, t\u00fcst\u00e9nt meg is kezdete az eligaz\u00edt\u00e1st. A f\u0151k\u00e1pl\u00e1n holnap reggel f\u00e9l h\u00e9tkor \u00e9nekes gy\u00e1szmis\u00e9t mond Sukor\u00f3 Balog Katalin\u00e9rt \u00e9s k\u00e9t gyermek\u00e9\u00e9rt. A tumba ut\u00e1n (\u00fcres kopors\u00f3 el\u0151tti szertart\u00e1s) csak egy Miaty\u00e1nk van \u00e9s a k\u00fcl\u00f6n im\u00e1ds\u00e1g is elmarad, mert nem fizett\u00e9k meg. Ut\u00e1na beteghez megy a Rag\u00e1csi utc\u00e1ba, a ministr\u00e1ns gyerek majd tudni fogja a h\u00e1zat. S\u00f6jt\u00f6r P\u00e9ter a beteg. Olt\u00e1riszents\u00e9get nem kell vinni, mert guta\u00fct\u00e9s \u00e9rte \u00e9s nem tud m\u00e1r nyelni. K\u00f6zbesz\u00f3lottam: Akkor azt m\u00e9g ma el kell l\u00e1tni, mert reggelre meghal! Pintes Gerg\u0151 szigor\u00faan n\u00e9zett r\u00e1m. A betegell\u00e1t\u00e1s ideje n\u00e1lunk a reggeli mise ut\u00e1n van. Ki van \u00edrva a templomkapun, azonk\u00edv\u00fcl az iroda ajtaj\u00e1n is. De hirtelen esetekben b\u00e1rmikor k\u00f6te\u00adle\u00adsek vagyunk, sz\u00f3ltam k\u00f6zbe, de nem folytathattam, mert Pintes Gerg\u0151 \u00f6bl\u00f6s hangj\u00e1n belev\u00e1gott: Tess\u00e9k tudom\u00e1sul venni, hogy itt rendezett \u00e1llapotok vannak! Meg van \u00edrva, hogy mikor van betegell\u00e1t\u00e1s! H\u00e1t akkor van, m\u00e1skor pedig nincs! Punktum! T\u00fcd\u0151s Tibor k\u00e1pl\u00e1nt\u00e1rsam l\u00e1that\u00f3an zavarral \u00fct\u00f6tte f\u00f6l szem\u00e9t, amelyr\u0151l most l\u00e1ttam csak el\u0151sz\u00f6r, hogy milyen sz\u00e9p k\u00e9k sz\u00edn\u0171 \u00e9s engem \u00e9szrevehet\u0151en csillap\u00edtani akarv\u00e1n, csendesen susogta: Majd im\u00e1dkozunk \u00e9rte, \u00e9s tal\u00e1n \u00e9letben marad holnap reggelig.<\/p>\n

Tudja, kedves Uram\u00f6cs\u00e9m, forrt ben\u00adnem a m\u00e9reg. Nem f\u00e9rt az eszembe, hogy mi\u00e9rt kell reggelig v\u00e1rnunk annak a szerencs\u00e9tlen sz\u00e9l\u00fct\u00f6tt embernek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1val, amikor emberi sz\u00e1m\u00edt\u00e1s szerint aligha \u00e9ri meg a m\u00e1snapot. Nem f\u00e9rt a fejembe, hogy a \u201erendezett pasztor\u00e1ci\u00f3\u201d (lelkekkel val\u00f3 t\u00f6r\u0151d\u00e9s) abban \u00e1ll, hogy a haldokl\u00f3knak is a pl\u00e9b\u00e1niaajt\u00f3n \u00e9s a templomkapun ki\u00edrt c\u00e9dula ut\u00e1n kell igazodniuk az \u00d6r\u00f6k B\u00edr\u00f3 el\u00e9 t\u00f6rekv\u0151 \u00fatjukban. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen bosszantott T\u00fcd\u0151s Tibor k\u00e1pl\u00e1nt\u00e1rsamnak megal\u00e1zkod\u00f3 enged\u00e9keny viselked\u00e9se. Sz\u00edvem m\u00e9ly\u00e9n nagyra becs\u00fcltem \u00e9n az im\u00e1ds\u00e1got \u00e9s ma is, annyi \u00e9vtized ut\u00e1n, \u00e9pp \u00fagy \u00f6r\u00f6met tal\u00e1lok benne, mint s\u00e1rgasz\u00e1j\u00fa k\u00e1pl\u00e1nkoromban, de h\u00e1t nem tudtam meg\u00e9rteni, hogy az im\u00e1ds\u00e1gnak akkor is helye van, amikor az Isten parancsa \u00e9s hivat\u00e1sunk k\u00f6teless\u00e9ge m\u00e1s tetteket k\u00edv\u00e1n. Meg akartam mondani, hogy ez m\u00e1r nem j\u00e1mbors\u00e1g. Elnyomtam azonban v\u00e9lem\u00e9nyemet l\u00e9v\u00e9n, hogy \u00faj helyen voltam \u00e9s nem akartam az els\u0151 napon \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sbe ker\u00fclni a h\u00e1zi hatalmass\u00e1gokkal. Pintes Gerg\u0151 elint\u00e9\u00adzettnek v\u00e9lte a vit\u00e1t \u00e9s hoz\u00adz\u00e1m fordulva folytatta. Az alk\u00e1pl\u00e1n \u00bd 8 \u00f3rakor az iskol\u00e1s-mis\u00e9t mondja. Ut\u00e1na im\u00e1dkozni fog j\u00e1mbor sz\u00e1n\u00ad\u00add\u00e9kra egy miaty\u00e1nkot, Kanalas Ferenc barmainak felgy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1\u00e9rt k\u00e9t Miaty\u00e1nkot, egy beteg fiatalember\u00e9rt, pedig h\u00e1rom Mi\u00adaty\u00e1nkot. D\u00e9lig azut\u00e1n sza\u00adbadok mindketten, mert hol\u00adnap nincs iskola. Az alk\u00e1pl\u00e1n elj\u00f6n velem a tan\u00edt\u00f3khoz bemutatkoz\u00f3 l\u00e1to\u00adga\u00adt\u00e1s\u00adra. K\u00e9sz.<\/p>\n

\"<\/a>

<\/p><\/div>\n

Pintes Gerg\u0151 uram ilyet\u00e9nk\u00e9ppen elv\u00e9gezv\u00e9n az \u201eeligaz\u00edt\u00e1st,\u201d az asztalon \u00e1ll\u00f3 k\u00e9t boros\u00fcveg k\u00f6z\u00fcl az egyiket a h\u00f3na al\u00e1 csapta, a m\u00e1sikat pedig \u00e1tadta T\u00fcd\u0151s Tibornak. Pip\u00e1j\u00e1t a m\u00e1sik kez\u00e9be v\u00e9ve, megindult a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1r\u00f3l hazafel\u00e9, mi pedig ut\u00e1na. A folyos\u00f3n se sz\u00f3, se besz\u00e9d, balra kanyarodott, k\u00e1pl\u00e1nt\u00e1rsam pedig a boros\u00fcveggel egy\u00fctt jobb fele tartott. \u00c9n az ut\u00f3bbit k\u00f6vettem. Az eb\u00e9dl\u0151be ment\u00fcnk vacsor\u00e1zni. Hatalmas asztal volt itt felter\u00edtve \u00e9s \u00fagy v\u00e9ltem, hogy vend\u00e9geket v\u00e1rnak. T\u00fcd\u0151s Tibor a bort az asztalf\u0151re \u00e1ll\u00edtotta, maga pedig az ajt\u00f3 mell\u00e9 h\u00faz\u00f3dva, csendesen meg\u00e1llott. Mell\u00e9je \u00e1llottam \u00e9n is \u00e9s magunk l\u00e9v\u00e9n az eb\u00e9dl\u0151ben k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6dni kezdtem: Vend\u00e9gek lesznek vacsor\u00e1ra? Nem, felelte a f\u0151k\u00e1pl\u00e1n \u00far. H\u00e1t akkor ez mind h\u00e1zbeli? Folytattam a k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6d\u00e9st a sok ter\u00edt\u00e9kre mutatva. Igen, nyugtatott meg T\u00fcd\u0151s koll\u00e9g\u00e1m. Megolvas\u00adtam a t\u00e1ny\u00e9rokat \u00e9s \u00e9pp az utols\u00f3t, a 15-iket sz\u00e1moltam, amid\u0151n bel\u00e9pett az eb\u00e9dl\u0151be a m\u00e1sik ajt\u00f3n az ap\u00e1t \u00far.<\/p>\n

\"V\u00e1rj\u00e1k<\/a>

V\u00e1rj\u00e1k a l\u00e9gi\u00f3t!<\/p><\/div>\n

Eg\u00e9sz l\u00e9gi\u00f3 k\u00f6vette, akiknek sorra bemutatkoztam. Az ap\u00e1t \u00far h\u00e1rom n\u0151v\u00e9re ut\u00e1na k\u00e9t s\u00f3gor\u00e1val, ezeknek k\u00e9t feln\u0151tt le\u00e1ny\u00e1val, h\u00e1rom kamasz fi\u00e1val, k\u00e9t 6-7 \u00e9ves le\u00e1nyk\u00e1j\u00e1val kezeltem. Ut\u00e1na asztalhoz \u00fclt\u00fcnk. Illend\u0151k\u00e9ppen megv\u00e1rtam, m\u00edg a t\u00f6bbiek helyet foglalnak \u00e9s megtudjam, hogy hol van az \u00fcresen hagyott hely, amely ilyet\u00e9nk\u00e9ppen az eny\u00e9m lesz. Meg is tal\u00e1ltam ezt, T\u00fcd\u0151s Tibor k\u00e1pl\u00e1nkolleg\u00e1m mellett, az asztal legv\u00e9g\u00e9n. El\u0151ttem az ap\u00e1t \u00far legid\u0151sebb n\u0151v\u00e9r\u00e9nek siheder fia \u00fclt, velem szemben pedig \u00e9desanyja mellett a csal\u00e1d legkisebb sarja, a h\u00e9t \u00e9ves Vilm\u00e1cska foglalt helyet. Behozt\u00e1k a vacsor\u00e1t, hatalmas t\u00e1lon \u00edzletesen p\u00e1rolg\u00f3 csirkepaprik\u00e1st. Az asztal v\u00e9g\u00e9n csendben v\u00e1rtam, am\u00edg el\u00e9m is ker\u00fcl. Nagyban folyt ugyan a t\u00e1rsalg\u00e1s, de hozz\u00e1m nem sz\u00f3lt senki. V\u00e9gre T\u00fcd\u0151s kolleg\u00e1mhoz ker\u00fclt a t\u00e1l. \u00c9hes szemmel pislantottam oda \u00e9s hamarosan \u00e1ttekinthettem tartalm\u00e1t: k\u00e9t sz\u00e1rny, egy nyak \u00e9s egy z\u00faza maradt benne \u00f6t szem galusk\u00e1val egy\u00fctt. T\u00fcd\u0151s kolleg\u00e1m kivette a k\u00e9t sz\u00e1rnyat \u00e9s k\u00e9t darab galusk\u00e1t, a t\u00f6bbit pedig \u00e1tadta nekem. T\u00e1ny\u00e9romra bor\u00edtottam az eg\u00e9szet \u00e9s visszafojtva l\u00e9legzetemet, nehogy d\u00fch\u00f6mben nagyot s\u00f3hajtv\u00e1n, elf\u00fajjam az eg\u00e9szet, ev\u00e9shez k\u00e9sz\u00fcltem. Any\u00e1m \u00e9n z\u00faz\u00e1t akarok, sip\u00edtotta velem szemben a kis Vilm\u00e1cska. \u00c9desanyja azonban csit\u00edtotta: maradj sz\u00edvecsk\u00e9m nyugton. Ott van el\u0151tted a combika. Jobb az, mint a z\u00faza. De \u00e9n z\u00faz\u00e1t akarok! B\u00e9k\u00e9tlenkedett tov\u00e1bb a kicsike. Ugyan, tisztelend\u0151 \u00far adja oda m\u00e1r a fel\u00e9t neki, mert m\u00e1sk\u00e9pp nem lesz b\u00e9kess\u00e9g, sz\u00f3lt r\u00e1m \u00e9desanyja, az ap\u00e1t \u00far n\u0151v\u00e9re. Nem volt mi m\u00e1st tennem, kett\u00e9v\u00e1gtam a z\u00faz\u00e1t \u00e9s az asztalon kereszt\u00fcl felk\u00edn\u00e1ltam a kis Vilm\u00e1csk\u00e1nak. Evvel az ilyet\u00e9nk\u00e9ppen m\u00e9g megkisebbedett els\u0151 fog\u00e1ssal azt\u00e1n igen hamar v\u00e9geztem. Igaz a m\u00e1sodikhoz sem kellett sok id\u0151, mert azt a k\u00e9t pog\u00e1cs\u00e1t, amelyik a t\u00e1ny\u00e9rban sz\u00e1momra legv\u00e9g\u00fcl megmaradt, k\u00e9t hatalmas fal\u00e1sra bekaptam. Alig, hogy v\u00e9geztem vele, az ap\u00e1t \u00far asztalt bontott \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1gos fejb\u00f3lint\u00e1ssal elbocs\u00e1tott.<\/p>\n

\"Az<\/a>

Az \u00e9letmen\u0151 szard\u00ednia<\/p><\/div>\n

Egyenest T\u00fcd\u0151s Tibor k\u00e1pl\u00e1n koll\u00e9g\u00e1m szob\u00e1j\u00e1ba tartottam, an\u00e9lk\u00fcl, hogy engedelmet k\u00e9rtem volna a bel\u00e9p\u00e9sre. Ahogy becsuk\u00f3dott az ajt\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk, elkezdtem a panaszkod\u00e1st. Hallja, testv\u00e9r \u00e9n olyan \u00e9hes vagyok, hogy a vasszeget is megenn\u00e9m. T\u00fcd\u0151s Tibor nem sz\u00f3lt semmit, hanem a szekr\u00e9ny\u00e9hez l\u00e9pett. \u00c9rdekl\u0151dve n\u00e9ztem ut\u00e1na abban a rem\u00e9nyben, hogy valami vacsorap\u00f3tl\u00f3 j\u00f3sz\u00e1g ker\u00fcl majd ki onn\u00e9t. V\u00e1rakoz\u00e1somban nem is csalatkoztam. Szekr\u00e9ny\u00e9ben a feh\u00e9rnem\u0171s r\u00e9sz legfels\u0151bb polc\u00e1n sz\u00e9pen egym\u00e1sra \u00e1ll\u00edtott szard\u00edni\u00e1s dobozokb\u00f3l l\u00e1ttam vagy h\u00e1rom oszlopot. Sok falusi f\u0171szerkeresked\u00e9sben nincs annyinak a fele sem. Sz\u00f3tlanul kivett egyet \u00e9s felsr\u00f3folv\u00e1n annak b\u00e1dog tetej\u00e9t elib\u00e9m tette. Ut\u00e1na m\u00e1sodik polcr\u00f3l egy kend\u0151be burkolt kenyeret szedett el\u0151 \u00e9s azt\u00e1n mindketten el\u0151v\u00e9v\u00e9n bicsk\u00e1inkat, bekebelez\u00adt\u00fck el\u0151\u00adsz\u00f6r az els\u0151, azut\u00e1n a m\u00e1sodik \u00e9s \u00e9n magam a harmadik skatulya szard\u00edni\u00e1t is. Amikor m\u00e1r T\u00fcd\u0151s Tibor a negyedik doboz szard\u00edni\u00e1t nem l\u00e1tszott hajland\u00f3nak el\u0151venni, idej\u00e9t l\u00e1ttam a k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6d\u00e9snek.<\/p>\n

Azut\u00e1n ezek a rokonok mind az ap\u00e1t \u00far konyh\u00e1j\u00e1n \u00e9lnek? Igen, felelte T\u00fcd\u0151s Tibor. \u00c9s a gyermekeket is mind a pl\u00e9b\u00e1nia k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n nevelik? Igen, ism\u00e9telte a v\u00e1laszt a kolleg\u00e1m. H\u00e1t azoknak a nagy behem\u00f3t embereknek nin\u00adcsen semmi foglakoz\u00e1suk? Nem tudom, hangzott k\u00e1pl\u00e1nt\u00e1rsam v\u00e1lasza. H\u00e1t mik voltak azel\u0151tt, miel\u0151tt az ap\u00e1t \u00far nyak\u00e1ra ker\u00fcltek? Nem tudom, vil\u00e1gos\u00edtott fel a helyzetr\u0151l a f\u0151k\u00e1pl\u00e1n. Mi\u00f3ta van itt ezen a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n koll\u00e9ga \u00far? \u2013 k\u00e9rdeztem t\u0151le kiss\u00e9 \u00e9rdesen. H\u00e1rom \u00e9ve, felelte \u0151. No, h\u00e1t h\u00e1rom esztend\u0151 alatt m\u00e9g azt sem tudta meg, hogy kikkel \u00fcl egy asztaln\u00e1l? \u2013 t\u00e1madtam r\u00e1, mire \u0151 nem v\u00e1laszolt, hanem csendesen mosolyogva elpakolta a h\u00e1rom \u00fcres szard\u00edni\u00e1s dobozt, szalv\u00e9t\u00e1j\u00e1ba visszatette a megmaradt kenyeret \u00e9s \u00f6sszekulcsolv\u00e1n kez\u00e9t, v\u00e1rta, hogy otthagyjam. Mit volt m\u00e1st tennem, elmentem a szob\u00e1mba.<\/p>\n

\u00c1lom nem j\u00f6tt a szememre. Le\u00fcltem, \u00e9s \u00e9jf\u00e9lig megittam j\u00f3 k\u00e9tliteres kancs\u00f3 vizet a sok szard\u00ednia tetej\u00e9re. K\u00f6zben pedig elgondolkoztam a nagyrecskei pl\u00e9b\u00e1nia \u00e1llapotain. A h\u00edvekkel val\u00f3 \u00e9rintkez\u00e9st \u00e9s a lelkip\u00e1sztori munka beoszt\u00e1s\u00e1t a k\u00e1ntor v\u00e9gzi. M\u00f3dszer\u00e9b\u0151l k\u00f3stol\u00f3t kaptam, amid\u0151n a betegell\u00e1t\u00e1s itteni rendj\u00e9vel megismertetett. A pl\u00e9b\u00e1nia papi egy\u00fcttes\u00e9re pedig a vacsora lefoly\u00e1sa ny\u00fajtott mutat\u00f3t. Tizen\u00f6ten \u00fclt\u00fcnk az asztaln\u00e1l \u00e9s k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk tizenkett\u0151 az egyh\u00e1z p\u00e9nz\u00e9n \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151 rokon volt. Amint mind a tizenkett\u0151 k\u00f6zelebb \u00fclt az ap\u00e1t \u00farhoz, mint a k\u00e9t k\u00e1pl\u00e1nja, \u00e9pp\u00fagy valamennyi k\u00f6zelebb l\u00e1tszottak \u00e1llni sz\u00edv\u00e9hez is, paptestv\u00e9rein\u00e9l \u00e9s Krisztusban munkat\u00e1rsain\u00e1l.<\/p>\n

Furcsa k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vontam le mindezekb\u0151l, am\u00edg csak \u00e9jf\u00e9lt nem \u00fct\u00f6tt az \u00f3ra \u00e9s kancs\u00f3mb\u00f3l a v\u00edz ki nem fogyott. Ekkor azut\u00e1n elv\u00e9gezte esti im\u00e1j\u00e1t \u00e9s nyugov\u00f3ra t\u00e9rt kedves Uram\u00ad\u00f6cs\u00e9m\u00adnek \u0151szinte tisztel\u0151je az \u00f6reg pl\u00e9b\u00e1nos.<\/p>\n

Dr. Czapik Gyula egri \u00e9rsek \u00edr\u00e1sa alapj\u00e1n \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta: \u001cSomlai J\u00f3zsef ny. pl\u00e9b\u00e1nos<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kedves Uram\u00f6cs\u00e9m! Legut\u00f3bbi levelemben eml\u00edt\u00e9m, min\u0151 vegyes \u00e9rzelmekkel t\u00e1voztam a nagyrecskei ap\u00e1tnak bemutat\u00f3 fogadtat\u00e1sr\u00f3l. A szalonb\u00f3l Pintes Gerg\u0151 k\u00e1ntor \u00e9s irodaigazgat\u00f3 \u00far kalauzolt a szob\u00e1mig. K\u00f6zben elment\u00fcnk egy ajt\u00f3 el\u0151tt, amely f\u00f6l\u00f6tt hatalmas bet\u0171vel volt ki\u00edrva: \u201ef\u0151k\u00e1pl\u00e1n.\u201d Vele szemben r\u00e1ismertem saj\u00e1t szob\u00e1m ajtaj\u00e1ra \u00e9s csak most vettem \u00e9szre, hogy annak tetej\u00e9n hasonl\u00f3 t\u00e1bla d\u00edszeleg az […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[36],"tags":[],"class_list":["post-3445","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-levelek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3445","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3445"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3445\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3474,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3445\/revisions\/3474"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3445"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3445"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kistarcsa.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3445"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}