III. évfolyam 1. szám 2004. április 10. húsvét

KISTARCSA

Tartalom:

Ünnepek ünnepe

Pályázat

Pünkösd - „Jöjj Szentlélek Úristen...”

Az Úrnapját szenteld meg!

A kistarcsai MÉCS Családközösségről

Párbeszéd a szeretetről

Hit-oktat-ás

Hittanos Tábor 2004.

A Húsvét szimbólumvilága

A keresztény sajtó egyházközségünkben 1. rész

70 évvel ezelőtt volt

Köszöntő

Egyházközség ünnepei

Ünnepek ünnepe
Az egyházi év és egyúttal a liturgikus év középpontjában Krisztus Urunk húsvéti feltámadása áll. Az Úr Jézus az emberiség megváltását és Isten megdicsőítését akkor vitte végbe, amikor a halál hatalmát saját halálával megtörte és az életet feltámadásával ujjászervezte. Ezért az Úr szenvedésének és feltámadásának három szent napja az egyházi év csúcsát jelenti. E három szent nap nagycsütörtök estéjével kezdődik, az utolsó vacsorával és a húsvét hajnali föltámadással fejeződik be. E szent események megünneplése keresztény éltetünk középpontját kell, hogy jelentse.
1. Istennel szemben lévő magatartásunk alapvető ténye a hit. Hit nélkül nem lehetünk kedvesek Isten előtt. E hit magatartása különösen vonatkozik a húsvét megünneplésére, hiszen
Krisztus feltámadása elválaszthatatlanul kapcsolódik hitünkhöz. Már Szent Pál apostol világosan kijelentette: Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak és nincs érelme a ti hiteteknek sem.
2. Vajon a Húsvét hite az apostolok lelkivilágában hogyan mutatkozott meg? Az Úr Jézus többször beszélt az apostoloknak a jövendő szenvedéséről és haláláról, hogy előkészítse őket ezekre a nehéz napokra. Előre látta ugyanis, hogy szenvedése és kereszthalála milyen megpróbáltatást jelent majd apostolai és tanítványai számára. Ezért mondta Pál apostolnak az utolsó vacsorán: Simon Péter a sátán hatalmat kért magának fölöttetek, hogy megrostáljon titeket mint a búzát. De én imádkoztam érted, nehogy meginogj hitedben. Amikor megtérsz, te erősítd még testvéreidet. Az apostolok hite valóban nagy próbatételnek volt kitéve. Nehezen tudták elviselni Jézus szenvedését és kereszthalálát. Péter megtagadta, a többiek elfutottak és szétszéledtek. Egyedül János apostol volt ott Jézus keresztje alatt.
3. A feltámadás híre egészen váratlanul éri az apostolokat és a tanítványokat. Hitetlenkedve fogadják az örömhírt és megzavarja őket. Legerősebb a kételkedés és hitetlenkedés Tamás apostol lelkében. „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem.” Amikor Jézus megjelent az apostoloknak, először megijednek, aztán csodálkoznak, de örömükben nem mernek hinni. Az ismételt megjelenések azonban minden kétséget eloszlatnak az apostolok és a tanítványok lelkében. Tamás apostol is leborul az Úr Jézus előtt és mondja: „Én Uram, én Istenem.” Ezek után boldogan hallgatja Jézus .szavait: „Hittél mert láttál. Boldogok akik nem látnak és mégis hisznek.”
4. Ettől az időtől kezdve az apostolok legfőbb feladatuknak tekintik, hogy tanúskodjanak Krisztus feltámadásáról. A keresztre feszített de feltámadt Jézus áll az apostoli igehirdetés középpontjában. Elegendő utalnunk Péter apostol pünkösdi beszédére. „Ezt a keresztre feszített és eltemetett Jézust támasztotta fel Isten, ennek mi mindannyian tanúi vagyunk.” Krisztus feltámadásának napja számunkra elsősorban a hit ünnepe. Jézus valóban feltámadt, ezzel megcáfolhatatlanul igazolta küldetését és isteni mivoltát. Ebben a hitben kell megerősödnünk húsvét ünnepén, hogy Krisztus az út, az igazság és az élet legyen számunkra. A húsvét a keresztény ember számár az hitet jelenti, a hit ünnepe. 5. A húsvét a keresztény ember számára a remény ünnepét is jelenti. Jézusban az apostolok, a tanítványok és a hívek a választott nép reménységét látták. Az emmauszi tanítványok ajkán ez így fogalmazódott meg: Azt reméltük, hogy meg fogja váltani Izraelt. Úgy tűnt azonban nagypénteken, hogy nem-csak a választott nép, hanem az egész emberiség reményét is keresztre feszítették és sírba temették. Jézus élete tökéletes volt. Senki sem vádolhatta őt bűnnel. Mindig az igazságot hirdette, sőt azért jött, hogy tanúságot tegyen róla. Jézus elitélésével magát az igazságot is elítélték és megcsúfolták, keresztre feszítették az emberi jóságot is. Jézus feltámadása azt is jelenti, hogy Krisztus győzedelmeskedett minden emberi gonoszságon. A feltámadás ünnepe azt a reményt jelenti, hogy érdemes küzdeni a legnehezebb emberi eszményekért, mert végül ezek fognak diadalmaskodni.
A feltámadt Krisztus a Genezáreti tó partján ezt kérdezte Péter apostoltól: Simon, János fia szeretsz-e engem? A keresztre feszített, de feltámadt Krisztus tőlünk is ezt kérdezi és felelnünk kell. Feleletünk akkor lesz teljes, ha úgy éljük át Húsvétot, hogy Krisztussal együtt mi is a halálba temetkezünk, azaz meghalunk a bűnnek. Es amint Krisztus az Atya dicsőségére támadt fel a halálból, mi is új életre keljünk.
Somlai József plébános

Pályázat
Templomunk állapotát az elmúlt időszakban erősen megviselte az idő. A főfalak erősen feláztak a magasabban levő aszfaltút és a vízelvezető árkok elnyelő képessége, valamint az elmúlt 100 év összességében az épület felújításának szükségességét sürgeti.
A képviselő-testület több alkalommal keresett meg különböző hivatalos szerveket, hogy a saját területükön végezzék el a megfelelő lépéseket. Az Önkormányzat és az Útfelügyeletek felé jeleztük a hiányosságokat. Történtek ugyan lépések de azt tapasztalhatjuk, hogy a falakon a vizesedés egyre magasabbra került, és lassan a vakolat is omladozik kívül és belül .is, a tető helyenként beázik annak ellenére, hogy, az épületet az elmúlt 30-40 évben folyamatosan újította az Egyházközség is. Gondoljunk a sekrestyebővítésre, a vakolat felújításra, torony héjazatnak cseréjére és a festés-re, hogy csak a nagyobb munkálatokat említsük.
A fentiek alapján arra az elhatározásra jutott a képviselő-testület, hogy pályázatot nyújtunk be az EU által kínált épület felújítási támogatásra. Táborhegyi István és Böhler Ferenc urak teljes egészében felmérték a templomot, tervdokumentáció hiánya miatt, ezzel együtt a szükséges felújítási munkaigényt is megjelölték.
Ezek birtokában, a pályázati feltételek alapján több cégtől kérünk árajánlatot a munkálatok elvégzésére.
Méhes Pál

Pünkösd - „Jöjj Szentlélek Úristen...”
A Szentlélek eljövetelének ünnepe
Pünkösd a tavaszi időszak és az egyházi év harmadik fő ünnepe.
A Pünkösd a keresztény világban valóban fontos ünnep. Beteljesítése, megerősítése a feltámadásnak, az Atyához való fölemeltetésnek és főleg Jézus maradandó jelenlétének.
Pünkösd mindig a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Elnevezése a görög pentekosztész (ötven) szóból származik. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is tehát mozgó ünnep a níceai zsinat (kr. u. 325.) határozata óta, amely május 10-e és június 13-a közé esik.
Az ötvenedik nap a zsidó vallásból ered. Az Ószövetség idején aratási ünnep és a Sínai-hegyi szövetségkötés, a Tízparancsolat adományozásának ünnepe volt.
Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Szent Lukács; az Apostolok cselekedetei című könyvének második fejezetében ír a Jézus Krisztus által megígért Szentlélek eljöveteléről, aki szélzúgás és lángnyelvek alakjában jelenik 'meg az apostoloknak.
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték a pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek szentlélekkel.
Erő tölti el őket a magasból, nyilvánosan tanúságot tesznek Jézusról és megkeresztelnek háromezer embert. Ezzel az eseménnyel veszi kezdetét az Egyház történelme. Így a Pünkösdöt az Anyaszentegyház születés-napjaként tartjuk számon.
Az ünnep első írásos említése - mely ránk maradt - a II. századból való. A középkorban a Szentlélek eljövetelét jelző SZÉLZÚGÁS jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a TÜZES NYELVEK jelképezésre égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban.
Az Atyaisten szemszögéből Pünkösd a legnagyobb ünnep, az igazi Karácsony, hiszen ekkor születtünk az Ő gyermekeivé, s az igazi Húsvét, amikor „meghalva a bűnnek” a Szentlélekben új életre támadtunk.
„Ha eljön a vigasztaló, akit az Atyától küldök, az igazság lelke, aki az Atyától származik, Ő majd tanúságot tesz rólam.”
Mi emberek szavakkal tanúskodunk. Tanúságunk akkor igaz, ha megfelel tetteinknek. A Szentléleknek nincsenek szavai: Ő valósággal az igazsággal szembesít egy sajátos, belső, személyes megvilágosítás által. Minden"-kit külön-külön világosít meg, szembesít a végső valósággal. Ránk bizonyítja a bűnt, Jézusról is feltárja a végső igazságot, hogy Jézus az ÖRÖK ISTEN öröktől születő fia, aki értünk, bűneink bocsánatáért halt meg és hirdeti a jövendőt, nem szavakkal, hanem azzal, hogy örömteli, tiszta reménységet ébreszt bennünk feltámadásunk és az örök élet iránt.
A mi tanúságtételünket, a tetteinket és szavainkat csak a Lélek által vagyunk képesek megtenni. A Lélek tusakodik a test ellen. Az a kemény harc, amely bennünk folyik a szeretetért, mely Istentől való, a Lélek gyümölcse, igazolja, hogy találkoztunk a Szentlélek benső, csendes tanúságtételével.
A Szentlélek küld minket a ránk bízottakhoz. A házasságban a szülők a gyermekeiknek a szeretet állandó pünkösdjét ajándékozzák. A pap a Szentlélektől kapja küldetését a szentelésben. A szerzetesek a fogadalmaik által a Szentlélek tulajdonává válik és közvetítik Pünkösd titkát. A Szentlélek az a kapocs, aki Istenhez köt bennünket.
A május 10-e és június 13-a között mozgó ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló azon ősi európai szokásainak továbbélésére, amelyek a különböző népszokásokban még ma is élnek. Ezek legjellegzetesebbjei a Pünkösdi királyválasztás, a pünkösdölés vagy a Pünkösdi királyné-járás, a májusfaállítás.
Máriát dicsérő kegyhelyünknek pünkösd is búcsúünnepe, ezek közül legismertebb Csíksomlyó.
Minden apró helyzetben szükségünk van a Szentlélek jelenlétére és segítségére. A Léleknek ott kell lenni életünkben, hiszen „a testetek a Szentlélek temploma” (1Kor 6.19.).
Izaiás próféta szerint a Szentlélek adományai a bölcsesség, az értelem, a jótanács, a lelkierő, a jámborság, az Istenfélelem és a tudomány adománya.
Jöjj Szentlélek Úristen és formálj minket akaratod szerint.
Korbély Gézáné
 

Az Úrnapját szenteld meg!

A Szentháromság vasár-napját követő csütörtököt az Egyház annak a titoknak az ünneplésére szenteli, hogy a kenyér és a bor színe alatt Jézus Krisztusnak, az Isten- Ember-nek teste és vére, Istensége és embersége, a kenyér és a bor színe alatt valójában, igazán és lényegileg jelen van.
Az egyházi ünnepek közé IV. Orbán pápa emelte 1264-ben, liturgikus szövegének megírására Aquinói Szent Tamást kérte fel.
A szentmise és az Oltáriszentség megalapításának tulajdonképpeni megemlékező napja a Nagycsütörtök, de a Nagyhéten lelkünk nem tudja kifejezni az Oltáriszentségbe vetett hitünk, reményünk, szeretetünk örömét. Krisztus megtestesülése nem ért véget földi életében, hanem Menny-bemenetele után is közöttünk maradt — kiváltképpen az Oltáriszentségben.
Katolikus egyházi ünnep az Úrnapja a tavaszi és a nyári ünnepkör határán található. Az ünnep tárgya Jézus Krisztus testének és vérének, a kenyér és a bor színe alatt való dicsőítése.
A történelem során vált az Egyház legdíszesebb és leggazdagabb liturgiájú ünnepévé. Az Egyház vasárnap ünnepli, ide tartozik az ünnepi mise, szentségi körmenet és Eucharisztia.
A körmenet elsősorban imádó jellegű, ezért bensőséges odaadásnak kell áthatnia. Másodsorban kérő jellegű, hogy Krisztus jelenlétével szentelje meg evilági életünket is. Harmadsorban hitvalló jellegű, mert a világnak évről évre szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy az Oltáriszentségből Krisztus titokzatosan, de valóságosan magához vonzza minden korban Övéit.
A gyermekek első-áldozása is a Húsvéti idő igen kedves ünnepe, amely nemcsak az érintett kis fiatalokat, hanem családtagjaikat, a rokonságot, baráti körüket sőt az egész egy-házközösséget áthatja. A díszes külső megnyilvánulás mellett remélhetőleg a lelki feltöltődés és lelki élmény sem marad el, ugyanis mindannyian élő szentségtartók vagyunk, akik az úr-napi misében megáldoztunk, mert bennünk Krisztus vett hajlékot
Az ünnepi szentmise, a körmenet és az Eucharisztia áldozat. Táplálék és állandó jelenlét, amely erőt, vigaszt, bátorítást ad a mindennapok küzdelmeiben és kudarcaiban. Kétezer éve velünk van és mi magunkhoz vehetjük a szentmisében, ahogy Ő maga mondotta: „Vegyétek ez az én testem!” „Ez az én vérem az új szövetségé, amely sokakért kiontatik!” (Mk 12,22-24) Az égből alászállott kenyér az örök élet záloga, amelyet ha magunkhoz veszünk Jézus utolsó kívánságát teljesítjük.
Az Eucharisztia ünnepén nem annyira maga az ostya áll előtérben, hanem az eucharisztikus jelenlét, Jézus átlényegülése és biztatása: „... én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig” (Mt 28,20)
 

A Úr érkezése
Mikor elhagylak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.
Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon, De háborús éjjel
És megvakultak
Hiú szemeim Meghalt ifjúságom, De Ot, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom.
Ady Endre

Imádság a hegyen
Add meg a mindennapi kenyeret,
És add meg a mindennapi kegyelmet, Hogy jó lehessek, hogy ember lehessek, És el ne rontsam a Harmóniát. A mindennapi szépséget is add meg, Hogy legyen mindig lehelnem belőle És szétlehelném a testvér világnak. És add meg, add ugyanezeket
Minden embernek és mindennap. Ámen.
( Részlet Sík Sándor verséből)

Mindenütt, ahol egy szót mondanak szeretetből, ahol egy gesztust tesznek szeretetből, ott Krisztus feltámadt." /Ferdinand Ebner/

A kistarcsai MÉCS Családközösségről

Manapság egyre többen gondolják úgy, hogy a család egy felesleges és idejétmúlt szerveződés, és a médiában felbukkanó sok rossz példa láttán ez csak erősödik bennük. Pedig nem a család intézményével van a baj, hanem sokkal inkább a benne élőkkel. Azokkal, akik nem jönnek rá, hogy a család jósága vagy nem jósága csakis rajtuk múlik. Mert milyen is a jó család? Olyan, ahol minden családtag tartósan jól érzi magát, s mindent megtesz azért, hogy a többi családtag is hasonlóan érezzen. Ahol mindenkit szeretnek és elfogadnak olyannak, amilyen, nem kell megjátszani magunkat, és nem kell félnünk egymástól.
2002-ben, életünkben először részt vettünk az azévi Katolikus Családkongresszuson. Ott szembesültünk azzal az örömteli ténnyel, hogy az országban igenis nagyon sok boldog család él, akik Istenre alapozzák az életüket, és ezáltal képesek megmaradni az egymás iránti szeretetben. Ugyanitt szereztünk tudomást arról is, hogy számos plébánián működnek különböző családközösségek, melyekben a tagok tapasztalatokat cserélhetnek, okulhatnak egymás példáin, de már abból is erőt meríthetnek, hogy láthatják, hogy nincsenek egyedül. Természetesen a vasárnapi szentmisék is feltöltik az embert, de egy kisebb közösségben, ahol hasonló cipőben járókkal lehetünk együtt, sokkal közvetlenebb, bensőségesebb hangulat tud kialakulni, és ez másfajta feltöltődést jelent.
A világon már nagyon sokakban felmerült a közösségbe tartozás igénye, és ebből többféle mozgalom vagy szerveződés is kialakult. Mi a Magyarországon MÉCS-nek nevezett közösségmodellt választottuk. A MÉCS egyrészt szentírási jelkép, másrészt a csoportbeszélgetések felépítéséből adódó betűszó. Ezek a beszélgetések három fő részből állnak: Megfigyelés (témafelvetés), Értékelés (a felvetett téma kifejtése, értékelése a krisztusi tanítás fényében), CSelekvés (a témával kapcsolatos konkrét elhatározások megfogalmazása). A három rész kezdőbetűi adják a MÉCS elnevezést.
Az első magyarországi MÉCS közösségek 1996-ban alakultak a nemzetközi Christian Family Movement (Keresztény Családmozgalom) részeként. Minden közösség plébániai alapon szerveződő, 6-8 szentségi házasságban élő házaspárból álló csoport. Céljuk, hogy a házaspárok és rajtuk keresztül a családok a közösség ereje által keresztény hitükben elmélyülve és megerősödve egyre hitelesebben élhessék meg krisztusi hivatásukat a világban. Az elnevezést adó tematika Josef Cardijin bíboros „Láss – ítélj – cselekedj” módszerén alapul. A témaválasztásban kis témagyűjtemény-füzetek vannak a csoportok segítségére.
A kistarcsai MÉCS közösség 2003 novemberében alakult, azóta havonta egyszer találkozunk az új plébánia közösségi termében. Összejöveteleinken érezhetően jelen van a Szentlélek, mely egyre közelebb hoz minket egymáshoz. Közös imádság és éneklés után következik az aznapi téma megbeszélése, majd egy kötetlen társalgással zárul az együttlét.
A szokásos összejöveteleken kívül egyéb programok szervezésével is szeretnénk összekovácsolni a közösséget. Első ilyen alkalomként februárban családi farsangot tartottunk az egyházközség otthonában, melyen gyermekeink ötletesebbnél ötletesebb jelmezekben jelentek meg. A jelmezversenyen kívül családi vetélkedő és tombola is színesítette a programot. Következő eseményként buszos zarándoklatot tervezünk a Mátrába májusban.
Közösségünk nyitott, újabb tagokat is szívesen látunk (korhatár nélkül). Egyedüli feltétel a legalább három éves szentségi házasság.

Csicsiri Ferenc 2004. április

Párbeszéd a szeretetről

- Tulajdonképpen hol terem a szeretet? - kérdeztem egyszer egy anyát.
- És honnan szerzik hozzá a magot?
- Nem kell azt szerezni. Belőlünk magunkból pereg. S megfogan a tenyérsimogatásában, a szem pillantásában és minden ölelésben.
- Öntözni nem kell?
- Dehogynem. Jó szóval. - Nem könnyel?
- Ments ég! A könny sós, és kimarja a kis szeretet-palánta hajtásait.
- Hát palántázni kell a szeretetet?
- Palántázni bizony. Elültetni még a szikes talajba is. Mert ha a szeretet nem terem, kihűl a föld.
- Úgy érted hasztalan a nap heve, ha belülről nem fűt, semmit sem ér?
- Igen, így értem, mert emberközpontú világban élek, és emberként gondolkozom.
- Elsősorban mi hát a szeretet?
- Biztonság. Ha szeretsz és szeretnek, mindig van szövetségesed.
- És mi a szeretet másodsorban?
- Erő. Ha feltöltődsz vele, könnyebbnek érzed a batyut, mit az élet a válladra rakott.
- Szeretni mégsem mindig boldogság. Néha gyötrelem. Mégis érdemes szeretni?
- Csak azt érdemes.
(Kun Erzsébet: Családmesék. -A szeretet tankönyve)

Hit-oktat-ás
Ha a címben lévő három szót egybe olvassuk, máris érthetővé válik: HITOKTATÁS.
Azért választottam szét mégis a hitoktatás szavunkat, mert a hitok-tatást egy olyan gyűrűnek képzelem el, amelyben ez a három szó egy-mással elválaszthatatlan és egyik a másikra utal, egyfajta különös kör-forgásban, az alábbiak szerint:
„Hit” - a hitet nem lehet megtanulni, sokkal inkább megélni.
A hit nem tananyag, hanem élet-forma. Már az egyházatyák is megkülönböztették azt a hitet, amellyel hiszünk, attól a hittől, amit hiszünk. Igaz, a hitéletet formáló, meggazdagító erő, amely megváltoztatja az ember életét. A hittanórákon olyan emberekre figyelünk, akik megélték hitüket és az Ő példájukon keresztül látjuk azt, hogy mit jelent az, hogy valaki hitben élő — hívő ember. A bibliai személyek életében azt látjuk, hogy soha nem a felszín a fontos, hanem a szív és a lélek, és azt, hogy ezek az emberek egyáltalán nem bánták meg, hogy Istenben hittek és rábízták életüket.
„Oktat” — Az előbbiekhez természetesen elválaszthatatlanul hozzá-tartozik bizonyos ismeretanyag is. Többek között a biblia könyveinek, az Ószövetségnek, az Újszövetségnek hitvallásainknak és egyháztörténetünknek ismerete. Általános gyakorlati tapasztalat, hogy az őszi félévben az Ószövetség, a tavaszi félévben az Újszövetség van a hit-tantananyag középpontjában.
Ás" - Persze a hittanórákon nemcsak a tananyag átadása az elsődleges cél.
Fontos, hogy a tananyag mögé látva mélyebbre ássunk és eljussunk oda, hogy a hit életté váljon a gyerekek-nél. Tesszük ezt beszélgetés. játékok, közös ünnepeléseken keresztül is. Hisszük, hogy így látják meg a sokszor ridegnek és idegennek tűnő tradíció mögött Isten szeretetét, amely nem elvenni, hanem adni akar az embereknek és így érkezünk vissza kiinduló pontunkhoz: a hithez.
Ha a hitoktatók ennek szellemében kezdik el és folytatják az iskolai katolikus hitoktatást, a diákjaik hosszú időn át hálával és szeretettel fognak emlékezni rájuk. A hitoktatók tudatában vannak annak, hogy mennyire rászorulnak Isten lelki támogatására. Ugyanakkor telve vannak reménnyel és Isten segítségével szeretnék minél jobban véghez vinni a rájuk bízott feladatot. Kérjük ezért, hogy minden tanévben a Szentlélek Úristen adjon nekik erőt, jókedvet és bátorságot munkájukhoz.

Táborhegyi István

Hittanos Tábor 2004.

Tisztelt szülők, kedves gyerekek!

Egyházközségünk a szokásos váci lelkigyakorlat elmaradása miatt hittanos tábort szervez, melyre szeretettel várunk minden hittanos gyermeket 8 éves kortól, illetve olyanokat, akiknek a tábori körülményekhez, fegyelemhez való alkalmazkodás nem okoz nehézséget.
Helyszín: Sirok, Szent Imre ház, 2004. július 5-10..A szállásunk a plébánián, kőépületben lesz, de hálózsák szükséges!
Indulás: július 5. hétfő reggel 7:30, a gödöllői buszpályaudvarról
Érkezés: július 10. szombat este 19:00 ugyanoda
Részvételi díj: 12.000 Ft/gyermek, melyet legkésőbb június 13-ig kérünk befizetni a sekrestyében vagy a plébánián. A jelentkezési lapokat a befizetéstől függetlenül minél előbb kérjük leadni, mert a buszjegy vásárláshoz pontos utaslistát kell leadnunk, mely tartalmazza a diákigazolvány-számokat is.
Az utazás menetrendszerinti Volán-busszal történik, ezért kérjük pontosan érkezni Gödöllőre, mert a busz nem tud várni. (A járatot ami kérésünkre egy plusz járművel indítják, melyet csak ami csoportunk részére tartanak fenn.)
Tervezett programjaink: a siroki vár megtekintése, gyalogos kirándulások a környéken, egri vár- és város-nézés, strandolás, szabadtéri játékok (pl. számháború, bátorságtúra), és természetesen közös imádságok, éneklések.
A tábor kezdete előtt szülői értekezletet fogunk tartani, melyen valamelyik szülő szíveskedjen részt venni. Időpontját előtte hirdetni fogjuk.
Kísérők: Csicsiri Ferenc és Krisztina , Lauer Tamás és Mónika, Rapai Szilvia, Szentirmai Borbála
 

A Húsvét szimbólumvilága
Húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel fel-támadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi. Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást. A keresztszülők ünnepi ajándékként – a korai kereszténység húsvéti keresztelésére emlékeztetve – húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek. Nem hiányozhatott a hús-véti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezés-kor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthét-főn díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyelmességet, kifejező gesztust. A húsvéti tojó.-sokkal – mint valami labdákkal vagy golyókkal – játszottak a gyerekek a szabadban, vagy igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét. A hús-véti, illetve hímes tojás így a húsvéti hagyomány egyik legerősebb összetevője. Díszítése főleg Kelet-közép- és Kelet-Európában érte meg a XX. századot.
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jel-kép. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szenteljük meg a barkát Virágvasárnapján. A megszentelt barkát otthonunkban gondosan megőrzzük, például vala-melyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizve a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használják, gyógyító erőt tulajdonítva neki. A barkaágnak – vagy bár-mely, kirügyezett, kevéssé levelező ágnak – további szerep is adódik a húsvéti jelképek világában. Például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a – főleg német földön honos – szokás mostanában terjed el hazánkban.
A kiscsibék kikelése egy-két nemzedékkel ezelőtt sokak élménye lehetett, csak, mint további húsvéti jelképek vannak jelen. Gyakori a levelezőlapokon a tojásra festett madár, csirke is, vagy a kotlóst és csibéit ábrázoló életkép.
Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.
Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. Egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütő-formák is akadtak.
A húsvéti bárány, Jézus Krisztus áldozati bárány-ként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezzük őt Isten bárányának. Számos hús-véti levelezőlap ábrázolja Krisztus kínszenvedésének egy-egy jelenetét. Az utolsó vacsora, a keresztút jelenetei, Krisztus a kereszten, levétel a keresztről, a Pieta, a sírbatétel és a sírban fekvő Krisztus, majd a feltámadás, sőt a mennybemenetel jelenetei is szerepelnek húsvéti lapokon.
A húsvéti szertartásokra utal a kereplő ábrázolása. Minthogy nagycsütörtökön „a harangok Rómába mennek”, a szenvedés idején kereplővel helyettesítjük azok csengését, bongását. Így jelenik meg a kereplő, mind, pedig a – feltámadási szertartásra megszólaló – harang.
A nagyszombati tűzszentelés után meggyúló hús-véti gyertya is szerepel a Húsvéti szimbólumokban. S a hely végül a dicsőség, az öröm helye is. A nagyszombati liturgia elején a sötétséget legyőzi az egyre növekvő fény, melyet a hívek adnak tovább egymásnak. A Fiú feltámadt, halálával úrrá lett a halálon és életet szerzett mindnyájunknak.
Csaja János
 

A keresztény sajtó egyházközségünkben 1. rész

Írásomban elsősorban a plébánián megkapható hetilapokat és folyóiratokat szeretném bemutatni. Szinte valamennyi újságot többször kezembe is vettem már, és többnek előfizetője is vagyok, így leginkább a személyes tapasztalataimat szeretném megosztani. A két hetilap be-mutatásával kezdeném a körképet.
Az idősebb jogán az Új Ember újságot nézzük át először. 60 éves múlttal rendelkezik a lap. Szinte az egyetlen lap, mely a nehéz időkben is a Katolikus Egyház szócsöve maradt, ennek köszönheti ismertségét is. Magas színvonalon tájékoztat a heti eseményekről, neves írók tollából közöl írásokat. Pl. élő egy-ház: Szentatyáról, püspöki kar információi, fórum, lelkiségek, ifjúság, kultúra, mozaik.
Statisztika: 16 oldal, 92 Ft, színes, (1196, -Ft/n. év) A/3-as formátumú, Plébániánkon 30 példány fogy el http://ujember.katolikus.hu/
E-mail: hetilap@ujember. hu

A fiatalabb hetilap a Keresztény Élet 12 éve indult el miskolci szerkesztőséggel. Mint a címlap is mutatja a vallásos családok lapja kíván lenni. Ebből következik az olvasmányosabb, magazinosabb jelleg. Találhatunk benne aktuál politikai glosszát, lelkiatya válaszol rovatot, sajtószemlét, keresztrejtvényt, liturgikus írásokat a vasárnapi olvasmányokhoz, papi, szerzetesi arcéleket, görög katolikus oldalt, családregényt; olvasói leveleket, .vicceket, ismert emberek vallásos bemutatkozását, ifjúsági oldalon meséket, képregényt.
Statisztika: 12 oldal, színes 89 Ft, (1157, -Ft/n. év), A/3-as formátumú, Plébániánkon 15 példány fogy el. E-mail: maximil@axelero.hu
A következőkben a 2 legismertebb folyóiratot mutatom be.
A Szív 90. évfolyamában jár, 1951 és 1990 között Magyarországon szünetelő időszaki kiadvány. 1915-től, az alapítás évétől kezdve hetilap volt, újság formátummal. Legmagasabb példányszáma 120 ezer ekkoriban. Az 1951-es, politikai indítékú betiltása után Kanadában szerkesztették néhány ezer példányban hazatelepüléséig. 1957-től magazin-formátumú (A5).
P. Bíró Ferenc SJ abból a célból alapította a Szívújságot, hogy legyen egy olcsó, egyszerű nyelven íródó újság a szegény, nem túlságosan művelt emberek számára, amely hitelesen tudósít az egyház életéről és eligazít a vallás dolgaiban. A Jézus Szíve Szövetség kiadványa lett, állandó rovatai már kezdettől: a vasárnapi evangélium és magyarázata, a katekizmus egyes tételeinek kifejtése, a Jézus Szíve-tisztelet gyakorlatai, annak terjesztése, helyet kaptak benne rendszeresen gyermeknevelési írások, szentek és más kiváló emberek tanúságtételei.
A Szív ezt a profilját akkor is megőrizte, amikor hetilapból havilappá kellett válnia. 1990-es hazaköltözése után is az egyre igényesebb lelki életre törekvés eszköze kívánt lenni az átlagos magyar katolikus családok számára. Mivel továbbra is az Imaapostolság lapja, a pápa általános és missziós szándékait terjeszti beleértve az imádságra, az imaéletben való fejlődésre való buzdítást. A családépítést pár-huzamosan szolgálja családi rovata és a gyermekrovat, amely a teljes terjedelem egyharmada. Így célozza meg a legteljesebb korosztályt, így segíti a nemzedékek közötti párbeszéd elmélyülését.
A lap másrészt az egyházi oktatási és szociális intézmények munkásait: védőnőket, pedagógusokat, szociális munkásokat, kisközösség-vezetőket, népművelőket célozza meg valamint a határon túli médiát támogatja (nemzetiségi műsorok készítőit tévében, rádióban stb.) A hitoktatók körében nagyon népszerű: iránytűnek, példa- és ötlettárnak használják.
Statisztika: 28 oldal fekete fehér színes borítóval A4, 155,-Ft (egyénileg 180,-Ft; 1860,-Ft egész évre) Plébániánkon 20 db előfizetője van. http://www.asziv.hu
E-mail: asziv@ax. hu
Az Új Misszió a 16. évében jár. Főszerkesztője azonos a Keresztény Élet újságéval.
Igen változatos a témakínálata. Találhatunk benne: szent portrét, és egy „ismeretlen” szentet a hónap-hoz kapcsolódva. Egyháztanítói írást (pl. szent Ágoston), Művész portrét (pl. Testvérek együttes), történelmi tartalmú, magyarsághoz kapcsolódó írást (pl. csángókról), novellát (pl. A fekete pityóka), verset (pl. Mécs Lászlótól), nyelvvel-lélekkel, lelkiatya rovatát (pl. távozz bűn, vissza ne jöjj!), vicceket (pl. Ki az abszolút alacsony? — Aki a szőnyeg szélén ülve lóbálja a lábát.), rejtvényt.
Statisztika: 36 oldal fekete-fehér színes borítóval AS, 120,-Ft (1440,-Ft egész évre)
Plébániánkon 16 db előfizetője van. E-mail: maximil@axelero.hu
Ha bármelyik újság felkeltette az érdeklődését, és szeretné olvasni a sekrestyében meg is rendelheti. Heti lapokat negyedévente lehet kifizetni a folyóiratokat egy évre kérjük kifizetni.
Ha valaki figyelmünkbe szeretné ajánlani valamelyik keresztény újságot, szívesen fogadjuk a rövid ismertető, esetleg egy mintapéldányt is, hogy be tudjuk mutatni.
A következőkben tervezem bemutatni még:
Hitoktatók lapja (időszaki) Ministráns Újság (időszaki) Képmás (heti magazin)
Lydia (féléves magazin) Zászlónk (havilap)
 

70 évvel ezelőtt volt
Az 1949 -i évi államosításig a kistarcsai temetővel szemben a sarok telek a rajta lévő épületek-kel együtt a római katolikus egyházközség tulajdonát képezte. A telken a kántorlakás, tanító lakás, korábban tanteremnek használt és gazda-sági épület mellett egy-két tantermes iskola működött. Az iskolában az 1930-as évek közepétől az Ó-faluból az első és második osztályos kisiskolásokat és az akkor már hatodik osztályt el-végzett úgynevezett ismétlősöket oktatták. Az akkori tanrendnek megfelelően 4 fő állandó és esetenként kisegítő tanítók oktattak. Az udvarban lakó Tarcsai Kalecz Vilmos és felesége, valamint Molnár Ilonka néni és Őri Ferenc bácsi voltak az állandó tanítóink.
A hitoktatónk Kis László plébános atya volt, aki egyben a katolikus iskola igazgatója is volt.

A hitre nevelést a Tisztelendő Úr, amíg olvasni nem tudtunk szóban és képekben, később a Kis Katekizmusból oktatta. Az iskolában a tanulás előtt és után minden esetben imádkoztunk, és ugyanezt tettük hittanórákon is. A templomi szolgálati beosztást általában a kántor végezte, esetenként a felesége gondoskodott erről. Minden vasár- és ünnepnap az osztályok az iskola udvarán sorakoztak és a tanító felügyelete mellett mentek a templomba. A templomban a fizikailag erős fiúk segédkeztek. A feladat az orgonafújtatás, ministrálás, perselyezés és egyéb sekrestyében végzendő munka volt.
A gyerekeket plébános és a tanítók is tanították imádkozni. Egy-egy reggeli és esti gyermek-imádságra Molnár Ilonka tanító néni tanított meg, amelyet 70 év alatt sem felejtettem el. Hasznosnak tartanám, ha ezeket a mai gyerekek is megtanulnák, mert úgy érzem, hogy ezek lelkük javára szolgálna.

Táborhegyi István
 

Kegyelem teljes húsvéti ünnepeket kívánunk kedves olvasóinknak

Egyházközség ünnepei

Május

2. A papi hivatások vasárnapja és Anyák napja

23. Jézus mennybemenetelének vasárnapja

24. Pünkösd

Június

6. Szentháromság vasárnapja. Elsőáldozás napja

13. Úrnapi körmenet

20. Plébános aranymiséje

Kiadja Római Katolikus Egyházközség  Kistarcsa
Felelős szerkesztő: Somlai József plébános
Készült: Czövek-Wíndberger nyomda

Vissza a tartalomhoz