Július elsején dr. Beer Miklós megyéspüspök a váci székesegyházban állandó diakónussá szentelte Lauer Tamást, Dénes Jánost és Molnár Andrást valamint átmeneti diakónussá Kovács Zsoltot és Torma Zsolt Joelt. A váci székesegyházban tartott ünnepi szentmisén részt vett az egyházmegye papsága, a papnövendékek, akolitusok és diakónusok, a családtagok és jelentős számban a hívők.

Immáron diakónusként kérdeztük Lauer Tamást az életről, a szentelésről és a hivatásról.

Sokan összekeverik a diakonátust a papi szolgálattal. Mik a legfőbb különbségek?

A papi rendnek három szentelési fokozata van. Legelső a diakónus-, második a pap- és harmadik a püspökszentelés. Egyre teljesebben részesednek Krisztus papságában, melyet a püspök teljes egészében birtokol.

Igazából több a hasonlóság, mint a különbség. A diakonátus a papi rend első fokozata, melyben minden áldozó pap is részesül. Általában fél-egy év telik el a diakónusszentelés és a papszentelés között. A papok nagyobb mértékben részesülnek a papi hatalomban. Vagyis a pap is mindent csinálhat, amit egy diakónus. Ugyanakkor a papszentelésben megkapják a bűnbocsátó, valamint az átlényegítő hatalmat. Így misézhetnek és gyóntathatnak.

Mi a különbség egy átmeneti és egy állandó diakónus között?

Átmeneti diakónusnak azokat a papnövendékeket szenteli a püspök, akik már több évet – rendszerint öt évet – papnevelő szemináriumban töltöttek és ezalatt megerősödött bennük a döntés, hogy papok akarnak lenni. Ők minden esetben nőtlenek a római katolikus egyházban, míg a görögkatolikusoknál lehetnek nős kispapok is. Általában egy év után pappá szentelődnek.

Az állandó diakónusok rendszerint nős emberek, bár vannak nőtlen állandó diakónusok is az egyházban. Ők megmaradnak a papi rend alsó fokozatában életük végéig. Megözvegyülés esetén a szentelt állapot házassági akadályt képez, vagyis nem köthetnek új házasságot, ha meghal a felségük. Ugyanez érvényes a görögkatolikus papságra is.

Az átmeneti diakónusokat ugyanúgy helyezi a püspök, mint a papokat. Az állandó diakónusok, mivel családjuk van, rendszerint a lakóhelyükre kapják a kinevezésüket, idegen szóval dispozíciójukat. De olyan is előfordulhat, hogy a püspökkel megbeszélve egy állandó diakónus vezet egy plébániát és ezért családostul odaköltözik.

Hogyan épült fel a szentelési szertartás?

Röviden: A szentmise szokásos módon indul az igeliturgiával. Az evangélium után van A szerpapjelöltek kiválasztása, majd a szentbeszéd. Ezt követi A szerpapjelöltek ígérete, és a Litánia, mely alatt a szentelendők arca borulnak ezzel kifejezve teljes átadottságukat. A litánia végeztével hangzik el egy könyörgés majd következik A szerpapok szentelése a püspöki kézrátétel-lel, ami egyesével és csöndben történik. A felszentelő ima után Az evangéliumos könyv átadása közben a püspök és a diakónus között ez a párbeszéd zajlik:

P: Vedd Krisztus evangéliumát, amelynek hirdetője lettél! Ügyelj arra, hogy amit olvasol, hidd; amit hiszel, tanítsd, és amit tanítasz, kövesd is. Béke veled!

F: És a te lelkeddel!

Ezután a szentmise a szokásos módon folytatódik az új diakónusok segédkezésével.

A megyéspüspök személyre szóló gondolatokkal látott el mindenkit. Milyen útravalót szánt Önnek?

Mivel hallássérült vagyok a püspök atya nagy figyelmet szentelt a velem való találkozáskor annak, hogy jó megérthessem. A váci székesegyházban a szentelési misén a nagyothallókat indukciós hurok segítette a jobb szövegértésben a siketeknek pedig jelnyelvi tolmács fordította az elhangzott szövegeket. A püspök atya szerint első alkalommal. Ugyanakkor a hallássérülés, mint fogyatékosság az érintettség lévén érzékenyebbé tesz engem a sorstársak szenvedéseinek, problémáinak megértésben, elfogadásában. Nagyobb szükségét érzem az esetleges megoldások keresésében, kivitelezésében, a hallók érzékenyítésében. Ebben számít rám Miklós püspök.

Első alkalommal jeltolmács is segítette a szentelésre érkezett halláskárosult híveket. Ön felnőttként lett hallássérült. Hogyan segítheti a hit sorstársai mindennapjait?

Erdődi Ferenc atya a Katolikus Hallássérült Pasztoráció (HSP) országos referensével már évek óta jó munkakapcsolatom alakult ki. A szentelés előtt személyesen megkeresett és kért fel, hogy a váci egyházmegyében foglalkozzam a hallássérült hívekkel. A hivatalos megalakulás idén decemberben lesz Vácott.

Hogy hogyan segíthetem a sorstársaimat? Erre most még nekem is nehéz válaszolni. Saját erőből ez nem megy. Csak Isten erejéből és a Szentlélek vezetésével kell keresni az új utakat az egyházban. Ebben első helyen van az ima. Másodsorban egyedül nem megy, ezért olyan elkötelezett munkatársakat, segítőket, önkénteseket keresek, akikkel együtt tudunk a hallássérülés által akadályoztatott embereknek segítő kezet nyújtani. Pl. A szentségek felvételében, akadálymentes lelki programok szervezésével…

Sokféle terv megfogalmazódott bennem, de ezeket imában és a munkatársakkal végig kell gondolni, merre hív a jó Isten.

Milyen feladatok és kihívások várnak mostanság egy állandó diakónusra Kistarcsán?

Jelenleg Görbe József plébánosnak 3 településen kell ellátni a hívek lelki gondozását. Ez embert próbáló feladat, ha csak arra gondolunk, hogy 30 évvel ezelőtt még 3 pap jutott ekkora területre és 1400 fővel kevesebben is laktak még itt akkor. Jelenleg 26 ezer ember él e három plébánia területén. (forrás: nepesseg.com/pest)

	Kistarcsa	Nagytarcsa	Csömör
1990	12.100 fő	3.900 fő	8.900 fő
2017	12.800 fő	4.100 fő	9.400 fő
növekedés:	700 fő	200 fő	500 fő

Ezekből is látszik, hogy munka van bőven. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy míg a papok főállásban végzik a lelkipásztori munkát, addig az állandó diakónusoknak civil munkahelyük van, ahol naponta helyt kell állniuk. Családjuk van, akikről gondoskodniuk kell. Ezek után, ha marad idejük, akkor önkéntes munkával tudnak részt venni az egyház életében.

Részemről vállalt önkéntes feladatok: a napi szentmisében való segédkezés, a heti szentségimádás és igeliturgia megtartása. Ami új feladatként jelenik meg az egy bibliakör szervezése. Plébánosom kérésére havonta 1-2 alkalommal szentbeszéd tartása a vasárnapi szentmiséken. Elsőpéntekenként a betegek meglátogatása és megáldoztatása otthonukban.

Lassan két évtizede az egyháztanácsnak is tagja vagyok. Évek óta a Média Munkacsoportot vezetem, szerkesztem az egyházközség havilapját az Olvasó-t. Kistarcsa és Nagytarcsa plébániájának honlapját kezelem. Évente megjelenő falinaptárunkat is tervezem, szerkesztem, nyomdai megrendelését intézem. Hogy milyen munka vár még rám arra nyitott vagyok. Hálát adok a jó Istennek, hogy ilyen jó plébánosom van, aki megértő, és akivel mindent meg lehet beszélni és mindenben támogat.

Ezúton köszönöm meg mindenkinek a támogató szeretetét és imáját, hiszen innen indultam, itt nőttem fel, itt kezdtem el dolgozni. Hálát adok a jó Istennek, hogy itt Kistarcsán szolgálhatom az emberek üdvösségét is.

Hantó Szabolcs (Megjelent a Kistarcsai Híradó 2017. augusztusi számában.)