Népszámlálás
„Békeidőben a népszámlálás a legnagyobb hadművelet egy országban” – idézte egy ENSZ–dokumentum hasonlatát Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a Lánchíd Rádiónak adott interjújában. Közel 50 ezer ember fog közreműködni a 2011. évi népszámlálásban.
A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény értelmében Magyarországon a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást kell tartani. Az összeírás 2011. október 1. és 2011. október 31. között, a pótösszeírás 2011. november 1. és 2011. november 8. között történik.
A népszámlálások története: Az Újszövetségi Szentírásban már olvashatunk összeírásról: „Ez az összeírás először akkor történt, mikor Síriában Czirénius volt a helytartó” (Lk 2,2). A világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást 1665-ben Kanada területén tartották, Európában először pedig 1749-ben, az akkor svéd fennhatóság alatt álló Finnországban volt népszámlálás. Hivatalos népszámlálásokra Magyarországon 1870 óta évtizedenként került sor, a legutóbbit – igazodva az ENSZ, illetve az Európai Unió Statisztikai Hivatalának irányelveihez – 2001-ben tartották hazánkban.
A 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt még a korábbi Országgyűlés
alkotta. Ezt a törvényt akkor sokan megütközéssel fogadták. Sólyom László 2009. október 21-én küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt, mert nem értett egyet azzal, hogy nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszámláláson valamennyi kérdéskör szerepelt.
A katolikus, református és evangélikus egyház megütközéssel értesült az október 5-én elfogadott népszámlálásról szóló törvény szövegéről, mert a jogszabály szerint nem kérdezhetik meg a 2011-es népszámláláson a vallási, felekezeti hovatartozást. Magyarországon 1870 óta, a kommunista rezsim időszakát leszámítva, mindig szerepelt ez a kérdés a népszámlálási kérdőíveken, ezért érthetetlen, hogyan merülhetett fel egyáltalán a felekezeti hovatartozásról szóló kérdés elhagyásának ötlete. A 2001-es népszámláláson anonim és fakultatív módon, a legszigorúbb adatvédelem mellett 9 millió ember nyilatkozott érdemben erről a kérdésről. A jelenlegi Országgyűlés, eleget téve a választók nagy többsége akaratának, napirendre tűzte a népszámlálási törvény módosítását. A vallásra, a termékenységre és a nemzetiségre vonatkozó kérdések feltevését javasolta az Országgyűléshez benyújtott módosító indítványában három képviselő. Balog Zoltán fideszes, valamint Semjén Zsolt és Szászfalvi László kereszténydemokrata honatya javasolta, hogy az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes legyen. A módosítás célja, hogy a mostani népszámlálás adatai összehasonlíthatóak legyenek a tíz évvel korábbi adatokkal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia arra buzdítja a híveket, hogy vállalva vallási hovatartozásukat nyilatkozzanak a népszámlálási kérdőíven.
A Központi Statisztikai Hivatal arra számít, hogy az állampolgárok legalább 10 százaléka interneten szolgáltat majd adatot. Idén először lesz erre lehetőségük a magyarországi lakosoknak. Az internetes kitöltésre október 1–16. között lesz lehetőség. A honlapra kóddal lehet majd belépni, amelyet a számlálóbiztosok visznek ki szeptember 30-ig mindenkinek az állandó lakcímére. Szeptember 27–30. között a számlálóbiztos minden címre eljuttatja az adatszolgáltatói csomagot. Október 1-jétől kezdődően a számlálóbiztos újra végigjárja a számlálókörzetét, és minden összeírandó címen felveszi a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal, akiket tájékoztat arról, hogy milyen módon válaszolhatják meg a kérdőívet. Aki papíron maga kívánja kitölteni, annál annyi személyi kérdőívet hagy, ahányan ott laknak, és egyezteti a kitöltött kérdőívek átadásának időpontját. Akik személyes interjút kérnek, azokról kitölti a lakás- és személyi kérdőíveket.
Galántai Viktor