Magyar Katolikus Karitász

Ahogyan arról már olvashattak a kedves testvérek, nagyböjtben a közösség segítő szándéka ismét komolyan tapinthatóvá vált. Tapinthatóvá, hiszen az összegyűlt rengeteg élelmiszer, a gyarapodó papírlapok, rajtuk a címekkel megfoghatóvá tették az egymás iránti figyelmet, szeretetet. Így juthattunk el az ünnep előtt több mint hatvan, húsvét után pedig még újabb tizenhét családhoz, akiknek közvetíthettük egyházközségünk törődő gondoskodását. A csomagok kiosztása során megtapasztaltuk, hogy otthonainktól pár utcasarokra, néhány száz méterre micsoda, szinte alig hihető mértéket ölt a nélkülözés, a segítség iránti vágy, szükség.

Megtapasztalhattuk, hogy mennyien szorulnak a közösség gondoskodására, hogy sokak milyen nehezen tudják fogadni a feléjük nyújtott kezet, mert küzdelmekkel teli életükben azt tapasztalták, hogy abban kő, és nem kenyér rejlik. Bekopogtattunk ajtókon, ablakokon, amik mögül gyakran gyanakvó tekintettel pillantottak vissza magányos testvérek, akik már nem hisznek abban, hogy hozzájuk azért látogat valaki, mert hozni szeretne valamit, nem pedig vinni. De eljutottunk hozzájuk, és a csomagokkal nem csak némi élelmiszert vittünk nekik, hanem valami többet; egy üzenetet, a remény, a hit egy most még csak halványan lobogó apró lángját, azt hogy rájuk még gondol valaki, hogy az ő sorsuk is fontos, hogy a közösség nem szeretné elveszíteni őket!

Láttuk, hogy mennyire sokan szomjúhozzák ezt az érzést, amit igazán megélni, újra elhinni nagyon nehéz. Másfelől a címek rendszerezésénél, a csomagok elkészítésénél, kiosztásánál megélhettük, hogy mennyien szeretnének részt vállalni ebből a segítő munkából! Ezzel újabb égető fontosságú feladatot adva a Karitász csoportnak. A segítségre szoruló testvéreink felkutatása mellett a jövőben egyre nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani arra, hogy felvegyük és rendszeresen ápoljuk a kapcsolatot azokkal, akik úgy érzik, hogy esetenként, vagy rendszeresen rész tudnak venni a segítő munkában. Legyen szó tárgyi, vagy anyagi jellegű adományokról, munka, szabadidő, vagy bármilyen más erőforrás felajánlásról.

A húsvéti akció keretében megtudtuk, hogy az élelmiszer adományokon túl hol, mire lenne még nagyon szükség a hétköznapi terhek elviselhetőbbé tételéhez. A következő hónapokban szeretnénk megtalálni azokat a testvéreket, akik vállalni tudják, hogy részt vesznek abban a munkában, amely során a rászorulóinkról való rendszeres gondoskodás által utat tudunk mutatni a reményüket vesztettek számára vissza a közösséghez, vissza a fényhez, vissza az isteni gondviselésbe vetett hithez!

Ha valaki indíttatást érez magában a segítő munkába való bekapcsolódáshoz, vagy szeretne többet megtudni a karitászról, a kistarcsai csoportról, netán van olyan felajánlása, amit úgy érez, hogy segítség lehet másoknak, azt szeretettel kérjük, hogy keressen meg minket, a karitasz.kistarcsa@gmail.com címen, esetleg az irodán meghagyott elérhetőségének eljuttatásával, vagy minden hónap első keddjén 19.00 órától a rendszeres karitász összejövetelen.

Lengyel Dávid