Egyházközségi zarándoklat – Pannonhalmán

Zarándoklat Pannonhalmára

Zarándoklat Pannonhalmára

Augusztus 15-én 47-en indultunk útnak Csömörről és Kistarcsáról autóbusszal. A légkondicionálás hűvöséből fél tízkor szálltunk ki a ba­zilika főbejáratánál. Szent­misével kezdtük a napot, hiszen Nagyboldogasszony ünnepe volt. A misét bemutató bencések között örömmel fedeztük föl Bese Gergő atyát, aki lelkesen, vidáman üdvözölt bennünket a szentmise után. Alig néztünk körbe a bástyáról, máris várt minket egy kedves, fiatal idegenvezető. Végigvezetett a Szent Márton-székesegyház három hajós, 50 m hosszú épületén, melyet 1224-ben szenteltek fel. Mátyás uralkodása idején készült a szentély csillagboltozatos mennyezete, s a Szent Bene­dek­-ká­polna. 1486-ban ő építtette át a román stílusú kerengőt gótikussá, ami nem csupán a mindennapi közlekedés helyszíne, hanem az elmélkedés és imádság színtere is.
Sétánk az apátsági könyvtár bemutatásával folytatódott. A kétemeletnyi magasságú nagyterem könyvszekrényekkel fedett falai mellett korinthoszi oszlopok tartják a körbefutó er­kélyt. A legharmonikusabb térhatású épületeink közé tartozik ez a nagyvonalú eleganciával megtervezett könyv­tár. A könyvek száma 400 ezer körül lehet. Itt őrzik Szent István 1001-es keltezésű pannonhalmi kiváltságlevelét, valamint a tihanyi apátság alapítólevelét is. Az 1055-ben keletkezett oklevél a latin szövegben található magyar szavak révén a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlékünk is egyben.
A látnivalók meg­tekintése után fogyasztottuk el otthonról hozott elemózsiánkat. Ezután foglaltuk el szál­lá­sunkat a Szent Jakab házban, mely az apátság közelében, a Cseider-völgyben négy épületből áll. Sofőrünk a keskeny, kanyargós, 1,5 km hosszú úton bravúros ügyességgel vezette buszunkat, így egyszer sem kellett gyalog megtennünk az apátsághoz vezető meredek, 600 m hosszú utat.
Délután Nádai Fidél atya várt bennünket a kollégium mozitermében, ahol a bencések történetét, mindennapjait mesélte el zarándok csoportunknak – a szerzetesek éve kapcsán. Még most sem volt szabadidőnk, mert máris vacsorához gyülekeztünk szállásunk ebédlőjében, majd este Fidél atya kis motorján ismét meglátogatott bennünket egy esti beszélgetésre.
A városka központjában mo­dern kovácsoltvas keresztút áll. Ez este ki is van világítva. 25-en énekelve gyalogoltunk oda, s a Szűzanya keresztútját imádkoztuk el.
Vasárnap a reggeli után a 10 órai nagymisén vettünk részt. Egy rövid imával búcsúztunk el a Szűzanyától, s énekelve vonultunk ki a templomból.
Szabadidőnket sétával, nézelődéssel töltöttük. Közösen néztük meg a millenniumi emlékművet és Szent István nem igazán megnyerő bronzszobrát, majd a Boldogasszony-kápolnát. Ez az önálló dombon álló kápolna egyben a bencések temetkezési helye is, itt van eltemetve Mécs László pap költőnk is. A nézelődést az ebédünk szakította meg, majd indulásig mindenki szabadon tölthette az időt. A sok lehetőség közül ki-ki kedve szerint válogathatott: az arborétum és gyógynövénykert látogatása, kisvonatozás, kolostori termékek vásárlása, a Magyar Világ­örök­ségek utcája, levendula lepárló, biomassza fűtőmű vagy a Szent Mór-kilátó megtekintése között.
Öt órakor szálltunk buszra, s „Áldásoddal megyünk, megyünk innen el…” énekeltük, majd a litániát és a ró­zsafüzért imádkozva, lelkiekben feltöltődve érkeztünk haza.

További képek

Tiszai Jutka
Fotó: Tiszai Árpád