Az év utolsó hónapjába lépve a második isteni személy, az örök Ige emberi születését készülünk megünnepelni.
Megváltónk megtestesülése mélységes titok, de az emberi élet kezdete – a fogantatástól a születésig – már önmagában is értelmünk számára alig fölfogható jelenség, és Egyházunk tanítása különleges védelemben részesíti. Mégis azt tapaszaljuk, hogy vele kapcsolatos kötelezettségeit korunkban rendkívül könnyelműen kezeli az emberiség.
Szathmáry Gábor szülész-nőgyógyász kollégánk a Szent Lukács Egyesületben tartott novemberi előadásában azt kutatta, hogy mi a következménye annak a demográfiai „divatnak”, hogy a születések időpontja hazánkban is egyre későbbre tolódik, megközelíti, vagy át is lépi a szülő nő kritikus negyvenedik évét. Persze, tudjuk, hogy Szent Erzsébet, Keresztelő Szent János anyja és sokan mások idős korukban adtak életet gyermeküknek, de ők Isten különös kegyelemében részesültek. A közönséges halandók esetében ez a szülési életkor viszont fokozott veszélyek kockázatát jelenti, különösen a születendő magzat számára. A gyermekvállalás érdekében végzett műtéti beavatkozások esetén ez a kockázat kiszámíthatatlanul fokozódhat, ami odáig vezethet, hogy egyes orvosok a várandósság közepén állnak elő megszakításának javaslatával. A társadalomban nem tudatosult, pedig a várandósság megszakítása, azaz a magzatelhajtás az élet elleni bűn. Emberi élet kioltása, hiszen a magzat fogantatásától kezdve természettudományos alapon nem tekinthető másnak, mint emberi személynek, és ez a keresztény hittel is összhangban van!
A születendő gyermek utáni vágy idősödő házaspároknak is emésztő óhajtása lehet, de épp ezért idejekorán meg kellene tervezni a gyermekvállalás időpontját, mielőtt kifutnak az alkalmas életkorból. Ennek hiánya az egyik oka a rendkívül rossz magyarországi születési aránynak, noha ennek megoldásának az útjába szociális problémák (munkakörülmények, lakásgondok, stb.) is akadályokat gördíthetnek.
Azonban a „de előbb még éljünk jól” szemlélet gyakran éppen a nem nélkülözők otthonában ver tanyát.
A hajléktalanság, szegénység, sőt az emberek esetleges megszólása a szent betlehemi jegyespár életében is megoldhatatlan akadálynak látszhatott, de hogyan születhetett volna meg az Üdvözítő, ha megtorpantak volna előtte?
József pedig nem félt magához venni Szűz Máriát, és Mária egy istállóban szülte meg gyermekét!
Dr. Szám László
nyugdíjas orvos