A katolikus hitvallásból, a Hiszekegyből soha nem hiányzott ez a mondat: Jézus Krisztus harmadnapra feltámadott az írások szerint.

Jézus erről beszélt, amikor ezt mondta: „rontsátok le az Isten templomát, és én harmadnapra felépítem azt”. Jézus saját maga feltámadására gondolt. Jézus ellenségei is gondoltak erre, hiszen őrséget állítottak Jézus sírjához. Jézus a tábor-hegyi megdicsőüléskor ezt mondta a három ott levő apostolának: ne beszéljenek erről csak akkor, ha ő már halottaiból feltámadt. A feltámadás meggyőzte az apostolokat is, amikor látták az üres sírt, találkoztak az élő Krisztussal, tapinthatták őt, együtt ettek vele. Jézus nemcsak beszélt feltámadásáról, hanem feltámadásával igazolta, ő Isten Fia.

Krisztus feltámadásával hármas győzelmet aratott.

Jézus feltámadása személyes győzelemét jelentette, hiszen ellenségei lehetetlenné akarták tenni. A választott nép főtanácsa halálát akarta. Kikezdték beszédében, meg akarták fogni beszédében, cselekedeteiben. Júdás árulásával úgy gondolta, legyőzte Mesterét. Pilátus közömbösen túladott rajta, nem törődött vele. Heródes azt gondolta, hogy a gúnyruhába való öltöztetés diadalt jelent számára. Ellenségei azt gondolták, a keresztre feszítés győzelmet jelent Jézus felett. De korai volt a gonoszság győzelmi mámora: Jézus, az Isten Fia feltámadt. Legyőzte a sír bilincsét, és elindult örök dicsőségére a Mennyei Atya jobbján. Jézus feltámadása személyes győzelemét jelentette azok felett, akik őt akarták legyőzni.

Jézus feltámadása állandó győzelmet jelent az egyházában. Nem földi győzelemről, nem emberi értelemben vett győzelemről van szó. Az egyház nem akar senkit sem legyőzni, maga alá tiporni. Üdvözíteni akar mindenkit az evangéliumon és a szentségeken keresztül, vagyis a boldogságra elvezetni. Senkit sem akarata ellenére, hiszen azt nem is lehet

Az egyházat nem lehet legyőzni, hiszen az egyház nem csupán emberi alkotás. Az egyházat az Istenember alapította. Az egyház itt él a földön és mégis egészen más, mint a többi intézmény, melyet csak emberi erő hozott létre. Az egyház a tovább élő Krisztus, aki föltámadásával állandó győzelmet jelent az egyházban.

Jézus feltámadása kell, hogy győzelmet jelentsen egyéni életemben is. Ha Jézusé vagyok, akkor az ő Lelke él bennem. Akkor vele együtt győzök a kísértés, a bűn, a rossz felett. Nem jó összenőni a bűnnel, mert a bűn csak vereséget, veszteséget jelent Jézussal szemben. Jézus győzelmet akar bennem elérni. Ehhez a győzelemhez nekem is hozzá kell járulnom, azzal, hogy a bűnt, a rosszat lelki életemből felszámolom. Feltehetem magamban a kérdést: mi jobb, vele együtt győzni vagy nélküle elveszni? Nem lenne jobb vele együtt győzni?

Amikor Dioklecián császár összefogatta a keresztényeket és a vadállatok elé vetette őket, azzal a gondolattal tette, hogy majd gyönyörködni fog jajgatásaikon. Százas csoportokban vitték őket a vadállatok elé. Mindannyian énekeltek. Majd mindinkább halkult az énekük. Egyre kevesebben énekeltek. Mit énekeltek? Krisztus feltámadott, mi is feltámadunk. Ez erősítette őket, így tudták a legszörnyűbb kínokat és a halált is vállalni. Ők jól tudták, hogy a föld minden kincse csak marék hamu. Ők hittek a húsvétban, hittek a föltámadt Krisztusban.

Somlai József ny. plébános