Szent Balázs püspök

Szebasztia (jelenleg Szivász néven törökországi város) püspöke, aki örök példaképpé vált bátor helytállása miatt. Adataink igen szűkszavúak, kronológiailag csak vértanúsága évét ismerjük (316).

A legtöbb forrás szerint Szebasztiában lett vértanú, míg mások úgy tudják, hogy előbb Caesareába hurcolták. Származására nézve általában örménynek mondják, de vannak, akik úgy vélik, ez tényszerűen nem támasztható alá. Legendája szerint orvos volt városában, mielőtt a püspöki székbe emelték volna.

Licinius császár keresztényüldözése alatt híveit felszólította, hogy hagyják el a várost, ő pedig az Arkeosz hegy kolostorában – ismertebb változat szerint egy barlangban – talált menedéket, ahol imádságos remeteéletet élt. Csodáinak azonban híre ment, és a hatóság fülébe is eljutott, így megtalálták a kormányzó vadászai. Agricola kormányzó parancsára bebörtönözték. A börtönben csodálatosan megmentett egy fiút, akinek életét fulladás fenyegette, mert egy halcsont akadt a torkán. Törvényszék elé állították, de a Szentlélekkel eltelve bátran szembeszállt a pogányokkal. Ezért kínzások után a szebasztiai tóba dobták, végül lefejezték.

Már a középkorban Európa egyik legnépszerűbb szentje lett. Ennek oka ugyan nem teljesen világos, de valószínűleg az lehet, hogy a hívek gyógyító hatást tulajdonítottak közbenjárásának különféle betegségekben (emlékezetes Babits Mihály ezzel kapcsolatos, megrendítő verse).

Számos templom és oltár őrzi a nevét, leghíresebb Rómában a Via Giulia örmény temploma. Horvátországban Dubrovnik (Raguza) védőszentje, de temploma van Tarantoban, a Feketeerdőben pedig apátságot neveztek el róla.

Sok helyen végzik a Balázs-áldást: a pap két keresztbetett gyertyát tart a hívek feje fölé vagy torkukat érinti hozzá. Máshol olajat szentelnek, amibe egy kis gyertya kanócát mártják, és a kanóccal érintik a jelenlévők torkát. Ugyanakkor mondják: A mi Istenünk Szent Balázs közreműködésével őrizzen meg a torokbajtól és minden más gonosztól.

Ünnepe a latin egyházban február 3.

Dr. Szám László