Nem túl eredeti ötlet, film is készült már a témában, de azért képzeljük csak el, mi lenne, ha mostanában Jézus újra megjelenne a világban? Vagy átfogalmazva a kérdést a mai kor szellemének megfelelően: mi lenne, ha egy ember elkezdené magáról azt híresztelni, hogy ő Jézus? Hányan hinnénk neki? Ha csodákat is művelne, az segítene? Az sem valószínű, hisz akkor meg biztosan a trükköt keresnénk
a csodák mögött.

Tovább bonyolítja a dolgot, hogy az evangéliumban is olvashatunk erről, mégpedig maga Jézus mondta, hogy sokan jönnek majd az ő nevében hamis Krisztusok és hamis próféták, akik különböző csodajeleket is művelnek. Ha viszont Tamás apostolra gondolunk, aki kételkedni próbált Jézus feltámadásában, az ő viselkedése is negatívnak számít. Az utókor máig használja a „hitetlen Tamás” szófordulatot.

Akkor hát mi a megoldás? Ha valóban Jézus jön el, akkor hiba a kételkedés, ha viszont egy hamis Krisztus, akkor meg a benne való hit a hiba. Hogy tudnánk mégis helyesen dönteni?

A választ szintén a Szentírásban találjuk meg. Amikor Mária meglátogatta Erzsébetet, annak szíve alatt felujjongott a gyermek. Ehhez látnia sem kellett, elég volt megéreznie Megváltójának közeledését. De felidézhetjük az agg Simeon történetét is, aki „igaz és istenfélő ember” volt. Ő is azonnal felismerte a gyermek Jézusban a Messiást, egyáltalán nem kellett neki bizonygatni, hogy Jézus az, akire egész életében várt. Sőt, előtte a Szentlélek hangját is azonnal meghallotta, hogy most menjen a templomba.

Kijelenthetjük tehát, hogy a gyermeki tisztaságú lélek és az igaz és istenfélő élet lehetővé teszi számunkra, hogy felismerjük, ha maga Jézus jár köztünk, és azt is, hogy meghalljuk, ha Szentlelke által szól hozzánk. Igyekezzünk hát minél többször megtisztítani a lelkünket, utána pedig minél tovább megőrizni ezt a tisztaságot igaz és istenfélő életvitellel, hogy el ne mulasszuk se Jézus egyetlen szavát, se a vele való találkozás egyetlen lehetőségét sem.

Csicsiri Ferenc