Magyar Katolikus Karitász
Decemberben rendhagyó módon, az Olvasó mellékleteként jelentkezik a karitász rovat. Ennek hátterében annyi áll, hogy a megszokottnál egy kissé nagyobb lélegzetű összefoglaló nem készült el lapzártáig, viszont mindenképpen szerettünk volna megjelenni az adventi számban. Miért is?
Éppen két évvel ezelőtt, egy novemberi koraestén alakult meg a kistarcsai karitász csoport három fővel. Az azóta eltelt idő rengeteg eseményt, újabbnál-újabb terveket hozott és hoz, amiről kötelességünk az évforduló apropóján beszámolnunk a kedves Testvéreknek.
Kötelességünk, hiszen a két bál után, a naponta kapott visszajelzések alapján azt tapasztaltuk, hogy a karitász munkát egyházközségünk nagy bizalommal fogadta és támogatja szinte a megalakulás első pillanatától kezdve. Ez a fogadtatás pedig az évközi munka mellé kellemes faladatként adja, hogy az év végéhez közeledve beszámoljunk arról, merre is tartunk, mit sikerült elérnünk.
A csoport építésében és a vállalt feladatok számának növelésében is a kis lépések elvét követjük, apró kezdeti lépésekkel bekapcsolódva az egyházközség életébe. A 2011. évi támogatás – mely túlnyomó részben a bál bevétele volt – nagy részét kezdő tartalékként magunkkal hoztuk az idei évre, így a februári bál után több mint 600.000 forintos kerettel tervezhettük meg az évet. Sok gondolkodásra nem volt idő, hisz közeledett a húsvét.
Egyik legfontosabb feladatunk, hogy „feltérképezzük”, városunkat és megtaláljuk, megismerjük rászorulóinkat. Így, az egyre gyarapodó számú segítőink munkájának eredményeként, Húsvétkor a hívek tartós élelmiszer adományait kiegészítve több, mint 70 családot látogattunk meg. A személyes találkozások során ismertük meg Őket és tapasztaltuk meg, hogy mi is az, amiben az egyházközség híveinek segítő szeretetére szorulnak. Így volt olyan mozgásában korlátozott testvérünk, akinek a házát, kertjét tettük rendbe fiataljaink segítségével és megajándékozhattuk új ruhaneművel, ágyneművel. Volt ahova súlyos beteg drága, de létfontosságú gyógyszerét tudtuk hónapról hónapra eljuttatni. Családjainkról nyáron az „uborkaszezonban” sem szerettünk volna megfeledkezni; két családnál segítettünk, hogy gyermekeik anyagi okokból ne maradjanak le iskolai kirándulásról, másik két gyerkőcöt pedig, egyedüli nyaralásként sikerült elvinnünk az egyházmegyei karitász táborba. Hogy a rászorultság ne lehessen akadálya a közösséghez való tartozásból fakadó boldogságnak, idén is több tízezer forinttal támogattuk a hittanos táborainkat, átvállalva a rászoruló gyerekek táborozási költségeit. A leginkább rászoruló 30 családunkat pedig a nyár közepén is meglátogattuk egy nagyobb tartós élelmiszer csomaggal.
Többgyermekes családjainknak az ősz beköszöntével az iskolakezdés okozott újabb, nehezen megoldható feladatot, amin húsznál több iskolai csomag (iskolatáskák, füzetek, tollak, ceruzák, korosztálytól függően radír, gyurma, festék) összeállításával igyekeztünk segíteni. Hogy a téli vitaminellátás is meg legyen alapozva, októberben minden családunkhoz 3-3 kiló almát juttattunk el. Két, tragikus élethelyzetbe került családnál a közmű számláinak eseti átvállalásával igyekeztük megakadályozni, hogy a tél víz vagy villany nélkül köszöntsön rájuk. És hogy az év vége senkinek ne hozzon hideg Karácsonyt, a nyáron vásárolt 15 m3 tűzifát folyamatosan osztjuk. Karácsony előtt még mindenképpen meglátogatjuk az év során megismert összes barátunkat, az egyedül élőket (akik száma már 80 fölött van, köszönhetően az önkormányzat családsegítőjével kialakult kapcsolatnak is) és egy-egy élelmiszer csomaggal kívánunk majd Nekik áldott, boldog ünnepet.
De ez az élelmiszer csomag sokkal több annál, mint aminek látszik. Az a kiló liszt, az az üveg olaj ugyanis jelkép. Egyszerű hétköznapi jelképe annak a gondoskodó szeretetnek, ami a munkánkat támogató hívektől nehéz sorsú Testvéreink felé érkezik. Boldogok vagyunk, hogy ezt a szeretetet mi, a karitász csoport tagjai vihetjük el olyan otthonokba, ahol a nehézségekkel nap, mint nap birkózva el sem hiszik, hogy valaki ismeretlenül gondol rájuk, szeretne segíteni nekik. Ezt a hitet visszük a következő évben is a megpróbáltatások közt hánykolódó családjaink, egyedül élőink otthonába.
Hogy mehessünk, hogy adhassunk, kérjük a kedves híveket, hogy 2013-ban is segítsék a csoport munkáját és február 2-a (szombat) estére lehetőleg ne szervezzenek programot…
Áldott karácsonyt kíván a kistarcsai „Kalkuttai Teréz Anya” karitász csoport
Lengyel Dávid