Dromedár

A dromedár találkozik a kétpúpú tevével.

– Kiváló dromedár lehetnél te is, ha nem lenne eggyel több púpod, mint ami szükséges.

Kétpúpú teve

A teve bólogat, és komoly ábrá­zattal így válaszol:

– A számból vetted ki a szót, dro­medár barátom. Nagy nyomorúság le­het egypúpúan gyalogolni. Alig hi­ány­zik valami, hogy tökéletes teve legyél. De az nagyon.

Igy ugratták egymást szinte minden reggel. Hallotta mindezt egy vén beduin, aki így gondolkodott: „Mindkettő hibás állat: saját púpjuk legszebb ékességük! A világ is ebben vét ma a legtöbbet: hibának tartja azt, ami nem hiba, csak másmilyen.

Gazdagságunk és szépségünk egyik lényegi jegye az egyediségünk. Minden egyes ember egy még soha nem volt, és ezután már soha nem is lesz teremtménye Istennek.