Irgalmasság éve 2016

Ádám és Éva szeretetben élik meg házas életük éveit. Advent előtti szent­gyó­násában Ádám azt az elégtételt kap­ta, hogy imában kérje Isten út­mu­ta­­tá­sát mivel készüljön a megváltó szü­le­tésnapjára. Mivel december 8-án kez­dő­dött az isteni irgalmasság szentéve, úgy érezte arra hívja meg Isten, hogy legyen ő is irgalmasabb a kör­nyeze­té­hez. Nem is kellett sokat várnia az al­ka­lomra: Éva minden reggel készített uzson­nát a lányának. Igyekezett nagy sze­retettel apró meglepetésekkel is ked­veskedni gyermeküknek. Tovább a folytatáshoz →

Gyerekkoromban az új lakásban egy ideig még cserépkályhákkal fűtöttünk. Közülük a legszebb a nagy bérház egyetlen erkélyes szobájában, a nagyszobánkban állt. Magasba szökő, vajfehér, gyönyörű ornamentikákban gazdag, régi kályha volt. Talán azért lehetett ilyen szép, mert ezen az emeleten lakott annak idején a ház tulajdonosa. Hanem a kályháink akkorra már kivénhedtek. Füstjüket nemcsak kifelé, de befelé is eregették. Lecserélték tehát a szüleim, gázkonvektorokra. Tovább a folytatáshoz →

Az eredeti 23. zsoltár
Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm, zöldellő legelőkön adott nekem helyet, csöndes vizekhez vezetett engem. Felüdítette lelkemet, és az igazság ösvényein vezetett az ő nevéért.
Járjak bár a halál árnyékában, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy, vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem. Tovább a folytatáshoz →

Az ötvenes

Néhány évvel ezelőtt egy városba fiatal káplán költözött. Pár héttel az érkezése után, egy alkalommal a püspökségre kellett mennie. Amikor a buszon leült észrevette, hogy a sofőr ötven forinttal több pénzt adott vissza. Tovább a folytatáshoz →

Ima

Egy hittanuló megkérdezte az apáttól:
– Mi a legfontosabb föltétele a jó imádságnak?
– Minden bizonnyal a szeretet lelkülete – válaszolta az apát. – Aki bűnhöz tapadt lélekkel vagy gyűlölettel a szívében imádkozik, olyan, mint aki válogatott, ízletes ételt szennyes tálon kínál. Olyan, mint aki bűzös szájjal beszél. Tovább a folytatáshoz →

Dromedár

A dromedár találkozik a kétpúpú tevével.

– Kiváló dromedár lehetnél te is, ha nem lenne eggyel több púpod, mint ami szükséges. Tovább a folytatáshoz →

Sose elég?

Egy idős kvéker meg akarta tanítani embertársainak a megelégedettség leckéjét, ezért egy feliratot tett ki a következő szöveggel:

– Ezt a telket odaadom bárkinek, aki igazán megelégedett. Tovább a folytatáshoz →

mosoly

Ha mi még szomorúbbak vagyunk, mint akit meg akarunk szólítani, nem jönnek hozzánk, nem jönnek a közelünkbe.

(David Thorp)

A szomrúaknak lassan, a vidámaknak gyorsan telnek az órák.

(Don Bosco) Tovább a folytatáshoz →

Vak barátom mesélte: Egy nap késő éjjel mentem haza a megszokott, ismert útvonalon. Csakhogy az egyik utcasarokról előzőleg eltávolították azt az oszlopot, amely jelezte nekem, hogy ott kell befordulnom. Egyszerre csak azon vettem észre magam, hogy a Margit-hídon vagyok. Teljesen elvesztettem tájékozódásomat. Amint a korlát mentén tapogatóztam, egy női hang szólított meg:

– Valami baj van? Tovább a folytatáshoz →