Barkaszentelés
A nagyhét és a húsvét az egyházi év szíve, középpontja. A nagyheti liturgia rendjét a szertartáskönyvek és az énekeskönyvek határozzák meg.
Ezeket a szertartásokat általában minden szentmisén átéljük, (akár nagyböjt van, akár húsvét, stb.) de sajnos sokan nem veszik észre, hogy mikor valósul meg a szentmise folyamán. Sokszor csak megszokásból minden különösebb gondolat nélkül énekeljük el az aznap előírt énekeket. Minden kötelező ünnepnek megvannak a szebbnél-szebb énekei, melyeket elsősorban a Hozsanna imakönyvben, és az Éneklő Egyházban lehet megtalálni, de más énekeskönyvekben is megtalálhatók.
Mivel ezekben a napokban ünnepeljük hitünk legnagyobb titkát, ezekről szeretnék néhány gondolatot megosztani az olvasókkal.
Virágvasárnap
Ez a nap nagyböjt 6. vasárnapja, de már komolyan figyelmeztet minket a közelgő nagy titok ünneplésére. Már csak 6 nap van hátra húsvétig.
Ezen a napon azt ünnepeljük, hogy az Úr bevonul Jeruzsálembe, és mi is elkísérjük őt azon az úton, a szenvedés útján. Szent színjáték játszódik le előttünk, melynek azonban nemcsak nézői, hanem szereplői is vagyunk. A miseruha színe ezen a napon már piros színű. A kezdő énekben is már elébe megyünk Megváltó Királyunknak, ha nem is pálmaágakkal, de barkákkal és örömteli énekszóval, körmenetben megyünk be az Úr házába (Ho 77, ÉE 82). Ezt az ünnepet máskor az átváltoztatás előtt éljük át a szentmisében, amikor ezt énekeljük:
Hozsanna a magasságban! Áldott, aki jön az Úr nevében!
A szentmise következő részében már Jézus szenvedésének történetét a passiót éljük át, melyet sok helyen énekkarok előadásában lehet meghallgatni. („A” évben Szent Máté, „B” évben Szent Márk, „C” évben Szent Lukács evangélista írása szerint.) Utána a szentmise a szokásos módon folytatódik.
Tomecz Róbert kántor