Tiszafüred hittanos tábor
A táborozás egy nagy kaland, akár felnőtt vagy, akár gyermek. Minden évben hitoktatói munkámnak az egyik legizgalmasabb része a tábor megszervezése. Egy olyan helyszín kiválasztása, ahol még nem jártunk és persze elférünk közel 80 fővel.
Tiszafüred hittanos tábor
A táborhely bejárása során próbáljuk a meglepetéseket minimálisra csökkenteni, de igazából a váratlan dolgokat nem tudjuk elkerülni. Az idei helyszín első ránézésre tágasnak tűnt, nem voltak emeletes ágyakkal zsúfolt szobák, közel a szabad strand és remek kirándulási lehetőségek voltak a közelben.
Az indulásunk előtti hónapban derült ki, hogy két hasonló létszámú csoportnak adták ki a szállást, ugyanarra az időpontra, így a szobák csereberélése során kicsit összekeverték a két társaságot. Érkezés után rögtön házszám táblákat készítettünk, hogy megtaláljuk egymást.
Tiszafüred hittanos tábor
Az első este kiderült, hogy a táborhelyen népzenészek laknak együtt velünk, így közelről megtapasztalhattuk, hogy milyen az, ha négy nagybőgő és vagy tizenkét hegedű húzza a talpalávalót hajnali kettőig.
Tehát a gondos tervezés ellenére rögtön az elején, rengeteg kompromisszumot kellett kötnünk, illetve a régóta kialakult napirendünket újragondolni. Mire József atya megérkezett, addigra már beállt az új rend.
Tiszafüred hittanos tábor
Minden táborunk egy téma köré épül fel és a programokat ennek megfelelően állítjuk össze. Azért írom a többes számot, mert az idén 14 felnőtt, illetve felnőtt korú fiatal segítette a munkámat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a nagy-vezetők mellett kis-vezetők tapasztalják meg a csoportvezetést. Ők azok, akik évek óta velünk táboroztak, csak hát kinőtték a tábort, felnőttek lettek és most ők akarnak adni a gyermekeknek abból, amit korábban kaptak.
A legtöbb segítséget, ötletet, inspirációt a gyerekeimtől kapom. Velük vesszük végig a tábori napokat és találjuk ki, hogy milyen konkrét programok legyenek. A férjem szokta is mondani viccesen, hogy nálunk otthon a tábor négy hétig tart, két hét előtte, egy hét utána. Ilyenkor gyűlnek a dobozok a nappaliban és rengeteget nevetünk az ötletelés közben. Minden évben újabb dolgokat is kitalálunk, hogy minél emlékezetesebbé tegyük a gyerekeknek ezt a hat napot.
Az idei témánk Mária, mint Égi édesanyánk volt. Ennek kapcsán megbeszéltük, hogy hogyan szoktunk dönteni, mit jelent szolgálni másokat, milyen az édesanyánkkal való kapcsolatunk, mit jelent az, hogy közbenjárónk van. Tanultunk néhány Mária imát és kapott mindenki egy rózsafüzért is. A fent említett témák az elcsendesedés perceiben kerültek megbeszélésre, amikor mindenki a saját korosztályával oszthatta meg a gondolatait. Tanultunk énekeket és még egy-egy játék is belefért ebbe a napi egy órás foglalkozásba.
A nap többi részét a szórakozás töltötte ki. Minden nap fürödtünk a Tisza-tóban, mert rekkenő hőségben volt részünk. Itt mutatkozott meg legjobban a segítő fiatalok közötti nagy összhang és felelősségérzet. Mint egy nagy háló, úgy álltunk össze és a „ficánkoló halacskákat” egyben tartottuk úgy, hogy ők ebből nem nagyon vették észre, hogy korlátozva lennének a pancsolásban.
Motorcsónakokkal átmentünk Poroszlóra az Öko-centrumba, ahol az óriás akvárium halaiban gyönyörködhettünk, próbálgathattuk a tutajozás fortélyait, több-kevesebb sikerrel. Ez egy igazi nagy kaland volt, kalóztámadással megspékelve. Csurom vizesen szálltunk ki a csónakokból.
Egy egész délután lakodalmasat játszottunk, tele kihívásokkal, ruhatervezéstől kezdve az énektanuláson át a fotózásig minden volt. Este menyasszonytánc, lányrablás és bolond menyasszonytánc zárta a napot a hatalmas tábortűz mellett.
Az idei táborunk új színfoltja volt a tábortánc, amit Anita lányom tanított be a gyermekeknek. Ezt nagyon élvezték, kicsik és nagyok kérés nélkül együtt táncolták.
A másik nagy meglepetés a táborénekünk volt. A szövegét és a zenéjét Máté vejem írta és a Dolhai család énekelte fel. Este a napunkat ezzel a dallal és az esti imával zártuk. A dal szövege pont olyan volt, ami segített a napi pörgésből lenyugodni, átgondolni a napunkat, miért lehetünk hálásak az Istennek.
Volt tábori postánk is, minden nap más postásokkal, akik az ebéd alatt kiosztották a leveleket. Sok, szavakkal ki nem mondott, fontos dolgot üzentek meg egymásnak a gyermekek.
Jártunk Debrecenben, lovaskocsiztunk a Hortobágyon, kézműveskedtünk, sportoltunk. Csupa olyan dolgot csinálhattunk, amire egy gyermek vágyik a nyáron. Nem maradt el a
Tiszafüred hittanos tábor
„Bátorságpróba” sem, igaz ezt is újra gondoltuk és tele raktuk új kihívásokkal.
Meglepetésből az utolsó este sem volt hiány, a Bálint család leutazott kürtöskalácsot sütni a gyermekeknek. A vezetők még egy utolsó fürdést, fürdetést rendeztek a nézőközönségnek.
Rengeteg szúnyog volt, tikkasztó hőség, sok fagyizás, mindennap dinnyeevés.
Összességében minden jól alakult.
A Gondviselés végig velünk volt!
Lehet újra kezdeni az ötletelést, keresni az új helyszínt a következő táborhoz.
Méhes Zsuzsanna
Fotók: Dohány-Méhes Anita