Az országos rendezvénysorozat keretén belül, mely szeptember 19-27. között zajlott szerte az országban, Nagytarcsa is kivette részét helyi programok szervezésével. Ennek aktív résztvevője volt a nagytarcsai katolikus közösség is.
Az idei ünnepségsorozat mottója: Szentek legyetek (1Pét 1,16). Ennek jegyében született meg a gondolat, hogy ebben az évben a templomunkban tartandó esemény középpontjában a templom névadója, Bosco Szent János személye álljon. Ezért egy életrajzáról szóló előadással terveztük megemlékezni róla. Az előadás megtartását a Premontrei szerzetesrend gödöllői házában élő fiatal Frigyes testvér vállalta el.
A szeptember 19-én (szombat), este 6 órakor kezdődött alkalom házigazdája Simon Gáspár Balázs diakónus testvér volt, akit Beer Miklós püspök atya idén szentelt diakónussá, és helyezte gyakorlatra Kistarcsára.
Az előadásban Frigyes testvér (Kistarcsán születtet Orbán Csaba szerk.) igen részletesen beavatta hallgatóságát Bosco Szent János életébe, aki 1815-ben született, és később katolikus papként Torinóban összegyűjtötte a nyomorult körülmények között életüket tengető csavargó fiúkat. Előbb a felügyelete alatt értelmes napi programokat szervezett nekik, majd évtizedek alatt kialakította azt az oktatási-képzési rendszert, melynek keretében szakmát adott a felnövő gyerekek kezébe, hogy felnőttként önálló életet tudjanak kezdeni. Később a hatékonyabb munka érdekében szerzetesrendet alapított Szalézi rend néven. Az általa végzett áldozatos és sikeres munkát jelzi, hogy halála évében, 1888-ban már 250 nevelő-házban 130.000 növendéke volt.
1990-ben 1597 házban 17.191 szalézi szerzetes foglalkozott a fiúneveléssel szerte a világon. Időközben Szalézi női szerzetesrend is alakult, melyben 1990-ben 1505 házban 17.090 szerzetesnő foglalkozott lányneveléssel. Kalandos élete a jó célokért való fáradhatatlan, örökös küzdést testesítette meg, sokszor szó szerint az életére törő ellenséges támadások közepette is. (Részletes életrajza az interneten megtalálható.)
Frigyes testvér ragyogó előadása szinte kézzelfoghatóvá tette Bosco Szent János alakját. Az előadáshoz kapcsolódóan, annak méltó lezárásaként – némi közös gyakorlással bevezetve – együtt vesperást énekeltünk Balázs diakónusunk közreműködésével.
E megrendítően szép, valóban lélekemelő alkalom után áldással hagyhattuk el a templomot, hogy kint a szabad térben szépen megterített asztalokon agapéval zárjuk le templomunk aznapi programját. Ekkorra már jócskán ránk sötétedett, de egy jó reflektorral sikerült megoldani a kinti világítást.
A résztvevők mécseseket, fáklyákat gyújtottak, hogy ily módon fáklyás felvonulással menjenek át a következő helyszínre, az evangélikus templomban tartandó orgona koncertre.
Ezúton is hálásan köszönjük Frigyes testvérnek a rendhagyó előadást, Balázs diakónus testvérünknek a segítő közreműködést, és mindenki segítségét, mely akár szervezésben, akár a templom díszítésében, süteménykészítésben, a technika kezelésben, vagy a templom körüli vendéglátásban nyilvánult meg!
Farkas István
Fotó: Rónainé Krisztina