Milyen volt az úrnapi előkészület 40 évvel ezelőtt? Varga György jóvoltából bepillantást nyerhetünk abba, hogyan tartották elődeink az úrnapi ünnepet.
Az akkori plébános: Valentin Tibor és káplánja Stella Leontin volt
történelem kategória bejegyzései
Ars Sacra – Nyitott Templomok Napja
Nyitott templomok
Az országos rendezvénysorozat keretén belül, mely szeptember 19-27. között zajlott szerte az országban, Nagytarcsa is kivette részét helyi programok szervezésével. Ennek aktív résztvevője volt a nagytarcsai katolikus közösség is. Tovább a folytatáshoz
Trianon 95 éve
Trianoni határok
Tavaly szemet szúrt, hogy az Olvasó júniusi számában, egy árva sor sem emlékezett meg Trianonról. Ebből kifolyólag kíváncsian vártam, a nemzeti ünnepeinkkel azonos időben megjelenő számokat, de sajnos csalódva lapoztam végig az újságokat. Úgyhogy, most papírt és tollat vettem a kezembe, hogy kijavítsam eddigi figyelmetlenségünket! Tovább a folytatáshoz
Cserkészek Kistarcsán
Cserkész jelvény
Az első cserkészcsapatok, először fiú később leány csapatok, Angliában alakultak az előző századforduló elején. A történelmi Magyarország területén gyorsan egymás után alakultak meg a csapatok középiskolák, egyházközségek szervezésében. Tovább a folytatáshoz
Több, mint fenyegetés
Boko Hárám
A kommunista nagyhatalmi rendszer összeomlását komolyabb megrázkódtatás nélkül vészelte át a világ. Európa sok évtizede nem élt át totális háborút. Most azonban ajtónkon kopogtat mindaz, amit részben az önmagát megtagadó európai civilizáció szabadított ki a palackból, a szellem, nevezzük néven: a Gonosz, aki minden álarcát letépte. Az eddigi totális diktatúrák legalább titkolták az általuk elkövetett borzalmakat (amíg lehetett). Tovább a folytatáshoz
A betegek világnapja
Szűz Mária első lourdes-i jelenésének napját, február 11-ét, Szent II. János Pál pápa 1992-ben a betegek világnapjának nyilvánította. Ettől kezdve Krisztus földi helytartói üzenetet küldenek a világ betegeihez. Tovább a folytatáshoz
A Magyar Katolikus Egyház története 1945-1956 között (3. rész)
Czapik Gyula
A térdre kényszerített egyház
1951 nyarától az egyházat a kommunista párt térdre kényszerítette. A párt az Egyházügyi Hivatalon keresztül követelt, parancsolt az egyháznak. Több egyházmegye püspöke börtönben volt. Így sok egyházmegyét nem a püspök, hanem a püspöki helynök, vagyis békepap irányított. A püspöki körlevelekben szerepelt a békekölcsön jegyzése, a mezőgazdasági betakarítás, (a magyar gazda ezt tudta) a téeszszervezés, a beszolgáltatás, a fásítási mozgalom. Tragikomikum volt a csanádi püspök nevében megjelent pásztorlevél, mely ócskavas gyűjtésre biztatott. Íme, a „bajuszos” püspök erőszaka. Megalázó évek az egyház életében. 1951 júliusától a kommunista kormány hozzájárulása kellett a püspökök, főpapok, rendfőnökök kinevezéséhez. Ekkor már Czapik Gyula egri érsek volt a püspöki kar elnöke, mert Mindszenty bíboros és Grősz érsek is börtönben voltak. 1954-ben újjáalakult a Hazafias Népfront, ahol Czapik érsek is beszédet mondott. Biztatta a papságot a Népfrontban való munkára. Tovább a folytatáshoz
A Magyar Katolikus Egyház története 1945-1956 között (2. rész)
Rákosi Mátyás
A kommunista hatalommegszerzés időszaka
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1947 szeptemberében elhagyta Magyarországot. Ezután még erősebb lett a katolikus egyház elleni támadás. „Az állam és az egyház megállapodása”, „az állam és az egyház viszonyának rendezése”, Rákosi Mátyás és a kommunista politikusok szótárából származnak. Jogállamokban e „viszony” rendezésére sehol nem volt szükség, mert mind az állam, mind az egyház végezte saját feladatát, kötelességét. A „megállapodás” nem volt más, mint a kommunista hatalom erőfölénye, mellyel térdre kényszerítette az egyházakat. Ilyen „megállapodások” a polgári demokratikus államokban nem ismertek akkor sem, ma sem. 1948-ban a református és az evangélikus egyházzal megállapodást kötöttek. Ezek a szövegek elrettentő példái a kommunista politikai dokumentum műfajának. Tovább a folytatáshoz
A hónap szentje
Meszlényi Zoltán dombormű
Rovatunkban hónapról – hónapra kevésbé ismert szenteket-boldogokat szeretnénk megismertetni Olvasóinkkal.
Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki helynök vette át, az ő halála után, 1950. június 17-én Meszlényi Zoltánt választották meg a feladatra. Az állambiztonsági szervek még 1950 nyarán elhurcolták a helynököt. A sorozatos kínzások és kegyetlen bánásmód következtében Meszlényi Zoltán 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül a püspök az első, akit Egyházunk a boldogok sorába emelt.
Meszlényi Zoltán Lajos kerámia domborművének avatása 2014. március 2-án, vasárnap délután 4 órakor volt az internálótábor emlékfalánál, az Október 23-a téren.
A dombormű avatásról készült képek itt tekinthetők meg.
A Magyar Katolikus Egyház története 1945-1956 között (1. rész)
Helyzet ’45-ben
A második világháború után hazánk keresztény lakossága, a papság, és a püspökök aggódó kérdőjelekkel néztek a jövőbe. A nagyvilág előtt ismertek voltak a Szovjetunióban uralkodó állapotok. Az ortodox (görög keleti) egyház térdre kényszerült, lerombolták, szétzilálták. A kommunista párt a lakosságtól elvette a szabad életet, és a szabad vallás gyakorlatát is. Tovább a folytatáshoz