Tomecz Róbert kántor

A kántorság nem mindennapi hivatás. Nálad hogyan született meg a gondolat, hogy elvégezd a kántorképzőt?

A váci székesegyházban 1982-től ministráltam. A gondolat, hogy kántor legyek és elvégezzem a kántorképzőt, 1987-ben fogalmazódott meg bennem először, amikor a székesegyházban sorozatosan előfordult, hogy kántor nélkül maradt egy-egy szentmise, főleg hétköznapokon. Egy belső hang szólalt meg: „Gyere és muzsikálj nekem!” Ezt megosztottam a székesegyház karnagyával, Varga László atyával, aki vállalta, hogy segít felkészülni erre a hivatásra. Ezek után elkezdtem egy-egy Hozsanna ének orgonakíséretét megtanulni, és minden énekkari próba után – mivel a Szent Cecília Kórusban is énekeltem – a megtanult énekeket kikérdezte a karnagy atya, akinek sokat köszönhetek, mert rengeteg elfoglaltsága mellett időt szakított arra, hogy engem tanítson. 1983-tól már a zeneiskolában tanultam zongorázni, és 1992-től külön orgonaórákat is vettem dr. Bednarik Anasztázia orgonaművésztől. Végül 1992-ben a váci kántorképzőbe jelentkeztem, és 1996-ban szereztem meg a kántori oklevelemet.

Mikor kezdtél kántorizálni?

1991. április 12-én, egy péntek esti szentmisén kántorizáltam először. Az elején még ott volt a karnagy atya is, aztán az első ének után már lement gyóntatni, majd pedig a sekrestyében hallgatta végig a szentmisét, és utána felkért, hogy a szombat esti miséken orgonáljak. Később már rendszeresen orgonáltam a vasárnapi szentmiséken is. Az is előfordult, hogy a Szent Cecília Kórus által énekelt egy-egy motettát kísértem orgonán.

Hogy kerültél Kistarcsára?

Házasságom révén öt éve költöztem ide. Nehéz volt megválni előző lakhelyemtől, de hamar megszerettem ezt a kisvárost. Azóta több városi eseménybe is bekapcsolódtam: 2006-tól a Kistarcsai Kulturális Egyesület felkérésére részt veszek a Simándy-hangversenyeken. 2007-től a Vivace Kórust kísérem orgonán.

Munkában

Kistarcsára kerülésemkor Lauer Tamás kántort először csak egy-egy alkalommal helyettesítettem. Majd 2006 őszén keresett meg, hogy tudnék-e rendszeresen segíteni neki. Így kezdtem el a templomban orgonálni. A váci székesegyházhoz képest más a templom akusztikája, és a hívek éneklése is. Leontin atya szavaival élve: „Kistarcsán vakolat szaggatóan énekelnek a hívek”. Öröm kísérni a hangosan, szívvel-lélekkel éneklő közösséget.

A polgári foglalkozásod időbeosztása miatt korábban sokszor előfordult, hogy nem tudtad elvállalni a vasárnapi miséket. Ebben történt változás?

Volt egy időszak, amikor munkahelyi elfoglaltságom miatt több vasárnapon nem tudtam orgonálni, de Tamással egyeztettünk. A munkabeosztásom változott annyira, hogy már csak ritkán kell vasárnapi miséken segítséget kérnem. A csömöri kántor kollégák nagyon sokat segítenek ebben.

A feleségeddel nem szokott konfliktusod lenni, hogy a kántorság miatt vasárnap is ennyit vagy távol?

Szerencsére még nem volt konfliktusunk emiatt, megbeszéltük, hogy nekem ez a hivatásom, szeretem csinálni, feleségem pedig elfogadja.

Milyen terveid, ötleteid vannak a jövővel kapcsolatban?

Görbe József atya kérésére az Éneklő Egyházból veszünk egyre több éneket, zsoltárt. Tovább szeretném bővíteni az énekrendet az énekeskönyvből. Az ünnepeken és a nagymiséken a niceai Hiszekegyet fogjuk énekelni, aminek több dallamváltozata megtalálható az énekeskönyvben. A Vivace Kórusnak szeretnék további motettákat megszerezni, és ifj. Ladjánszki László karnagy úrral közösen megtanítani.

Csicsiri Ferenc