Az előadók

Görbe József atya vezetésével augusztus 12-14-ig csömöri testvéreinkkel közösen vettünk részt lelkigyakorlaton, Máriabesnyőn. A lelkigyakorlat időpontja egybeesett a besnyői Nagyboldogasszony főbúcsú ünnepével.

A napot laudes imádsággal kezdtük, majd a reggeli után Farkas Lőrinc Imre a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem alapító igazgatója és felesége Farkas Ibolya Mária pszichológus tartottak nekünk előadást. Velük már találkozhattunk templomunkban, s ezentúl barátként szoríthatunk kezet a szentmisén, a szentmise „Béke veled” alkalmával.

Az előadás számomra egyik fontos része volt, az amely arra kereste a választ, merünk-e úgy élni, mint a megváltottak. Mi mindannyian megváltottak vagyunk, saját erőnkből semmit sem tehetünk, mindent a Teremtőtől kapunk.

közös ebéd

Azt kell keresnünk, amit ez a világ eltakar. Az e világban élők a szenvedés, az öregség, a betegség és a halál miatt mindennek a valóságos okát, az életben mindennek az értelmét keresik. Persze mindebben örökségként segítenünk kell egymáson a földi világban, de a létező ember mindig magát a láthatatlant kutatja tovább, a létezést kérdi és a létet faggatja abbahagyhatatlanul. Mérhetetlenül több a láthatatlan világ, mely bennünk, velünk és általunk is működik, mint a látható, amely telve van űrrel, különféle erőkkel és átalakulással, aminek a mélysége már alig látható. Végül is a létezés örökkévalóságában találjuk meg a végső valóságot.

Az előadás rámutatott Jézus egyik példabeszédére, amelyben Jézus megmutatja a vak ember számára a kiutat, az örökkévalóságot. Azt kéri a vak, hogy a mester gyógyítsa meg. Jézus nem meggyógyítani akarja, hanem utat akar neki mutatni. Jézus bekeni sárral a vak ember szemét, aki elindul szemén a sárral. A vak ember a következő kérdéseket teheti fel: Látni fogok? Mit fogok látni? Jobb lesz, ha látni fogok? Tényleg akarom látni az Istent, a létezését?

Aztán elindul a víz felé lemosni a sarat szeméről, hogy felismerje miért is született ebbe az életbe. A következő lépésben arra gondol, mit tud azzal kezdeni, ha látja a világot. Ennek a példabeszédnek az is mondanivalója tehát, hogy ne féljünk az élettől, a létezéstől, ne féljünk a lehetetlentől.

Farkas Ibolya Mária a kapcsolatokról tartott előadást. Elsősorban a házastársi, de a szülő- gyerek kapcsolat is fontos részét képezte mondanivalójának. Arra kereste a választ, hogy mi állhat a párkapcsolati és szülő-gyerek kapcsolati konfliktusok hátterében. Mindegyik kapcsolatban legfontosabb a Szentlélek segítségül hívása. Gyógyulást csak Isten képes véghezvinni, ebből származik az igazi ősbizalom.

Szabad akaratunkat átadhatjuk a Szentléleknek, Jézusban napról-napra le kell mosakodnunk. A teret és időnket át kell adnunk Istennek és Ő meg fogja teremteni azt, amit szeretnénk. Mi eltávolodhatunk tőle, de Ő soha nem hagy magunkra. Szellemi síkon akkor vagyunk szabadok, ha a mi akaratunk hangolódik Isten akaratára.

Magára maradottság nincs, az Isten nem hagy minket magunkra, csak mi nem vesszük észre Őt. Minden reggel bátran kell kérnünk a Szentlelket, késztessen arra ami nekünk jó, amire szükségünk van.

Az előadások között a kiscsoportos beszélgetések alkalmával volt lehetőség arra, hogy megbeszéljük egyéni életünkben, miként jelennek meg a kommunikációs hibák.

Búcsúi szentmise

A lelkigyakorlat szépségére rátette a koronát, hogy bekapcsolódtunk a Nagyboldogasszony búcsú szombat esti és vasárnap délelőtti szentmiséjébe, a körmenetekbe, keresztutat jártunk. Felemelő volt a szombat éjjeli áhítat, amit a Premontrei Gimnázium diákjaival és a búcsúra érkező többi zarándokkal együtt imádkoztunk és énekeltünk.

Azt gondolom, mindannyiunkban túlcsordult az öröm, lelki élménnyel gazdagabban térhettünk haza. Köszönjük József atyának a szervezést, a velünk töltött időt, a szép gondolatokat. Isten áldja meg!

Helembai Ilona
fotó: Lauer Tamásné