Boldog XXIII. János (születési nevén: Angelo Giuseppe Roncalli) 1962. október 11-én nyitotta meg a II. Vatikáni Zsinatot. A zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából, XVI. Benedek pápa a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a Hit évét – amelynek célja, hogy hirdessük Krisztust azoknak, akik nem ismerik, vagy csupán egy történelmi személyiséget látnak benne.

Ehhez kapcsolódóan Dr. Beer Miklós püspök atya, új egyházmegyei zsinatot hirdetett meg, amelyet 2012. október 11-én 10 órakor, az ötvenéves évfordulóhoz kapcsolódva, Boldog XXIII. János pápa emléknapján fog ünnepélyesen megnyitni a Váci Székesegyházban.

Mi is az a zsinat, milyen fajtái vannak?

A római katolikus egyházban a következő fajta zsinatok léteznek:

Az egyetemes zsinat (concilium oecumenicum) a pápa közvetett vagy közvetlen meghívására összegyűlt püspökök (bíborosok, érsekek, püspökök) tanácskozása. A püspökök testülete itt gyakorolja az egész egyházra kiterjedő hatalmát. Az egyetemes zsinatot csak a római pápa hívhatja össze, azon csak ő elnökölhet; azt áthelyezheti, felfüggesztheti, feloszlathatja és ő hagyja jóvá annak határozatait. Véleményező vagy tanácskozó joggal meghívhat világiakat és nem katolikusokat is. Ha a zsinat alatt a pápa meghal, a zsinat az új pápa választásáig felfüggesztettnek tekintendő. Az egyetemes zsinat határozatai csak akkor kötelező erejűek, ha azokat a pápa is jóváhagyta.

Részleges zsinatok (concilium particulare):

Plenáris zsinat (concilium plenarium) egy püspöki konferenciának az Apostoli Szentszék által jóváhagyott tanácskozása. A legtöbbször egy-egy ország püspökei vesznek részt rajta.

Nemzeti zsinat, valamely ország vagy nemzet főpapjainak tanácskozása. Elnökét a püspöki konferencia választja meg, majd ezt a Szentszék megerősíti. Határozatai csak a pápa megerősítése után válnak kötelezővé.

Tartományi zsinat (concilia provintialia), egy érseki (metropolita) tartomány tanácskozása. Az ilyen zsinatot az érsek hívja össze a tartomány szuffraganeus püspökei többségének beleegyezésével. Elnöke az érsek.

Az egyházmegyei zsinatot az egyházmegye püspöke hívja össze. Egyházkormányzati és törvényhozó hatalma van az egyházmegyében. Határozatai a püspök jóváhagyása után válnak kötelezővé.

A részleges zsinatok határozatai csak akkor hirdethetők ki, ha azokat az Apostoli Szentszék jóváhagyta.

Beer püspök atya most egyházmegyei zsinatot hívott össze, amelynek előkészítő munkái már elkezdődtek. Olyan papokat és világi hívőket választott ki, akik az egyházmegyei közösség javára, feltérképezik, újrafogalmazzák keresztény létünket és küldetésünket, az igencsak megváltozott mai világban. A zsinat célkitűzése: megújult hittel fölfedezni keresztény életünk örök értékeit és megkeresni-megtalálni egyházmegyénkben a megfelelő új formákat, hogy hitelesen képviselhessük Jézus Krisztus evangéliumát a megváltozott körülmények között.

Tíz munkacsoport jött létre, mindegyik egy adott témát dolgoz fel, ezek: Új evangelizáció, szolgálattevők, liturgia, katekézis, plébániai közösségek, család, sajátos csoportok lelkigondozása, egyházmegye struktúrája, anyagi javak, jelenlétünk a társadalomban.

A munkacsoportok vitaindító anyagot készítenek, melyet a zsinati honlapra feltöltenek, (zsinat.hu) itt regisztrálás után bárki kifejtheti a témával kapcsolatos véleményét. Októbertől a tíz munkacsoport esperesi kerületekkel fog találkozni, ahol minden plébániáról 4-8 fő a plébánossal együtt fogja képviselni az egyházközösséget. Itt ismertetik az adott téma vitaanyagát, (félévente két téma/ esperesi kerület) amit majd a plébánián meg kell tárgyalni, erről jegyzőkönyvet kell készíteni és a javaslatokkal együtt kell megküldeni az adott téma felelősének. Az egész egyházmegyéből beérkezett adatokat összesítik, feldolgozzák, s ez alapján születnek meg a változásokról a döntések. Előreláthatólag 2015 tavaszáig zajlanak le a tanácskozási sorozatok, tehát hosszú, nagy munka lesz ez.

A II. vatikáni zsinat után jelentősen megújult, átalakult egyházunk. A rendszerváltozás után Magyarországon is az egyes egyházmegyékben zsinatokat tartottak. Sajnos az a tapasztalat, hogy sokszor ezek mind a mai napig nem valósultak meg teljesen. Joggal merül fel a kérdés: Akkor mi értelme egy újabb zsinatnak? Dr. Beer Miklós püspök atya többször hivatkozott arra, hogy éppen arra ad lehetőséget, hogy a gyakorlatba ültessük az elméletet. Nem zsinati elméleti dokumentumok gyártása a cél, hanem a problémák újra gondolása, és konkrét megoldások keresése.

Az Egyháznak komoly problémákkal kell szembenéznie. A szekularizálódó világban egyre kevésbé épül bele a mindennapi életbe a vallás, az Isten-kapcsolat. Előtérbe kerül az egyéni érdek, az önmegvalósítás, háttérbe szorul a közösség érdeke, pedig a zsinat éppen közösségben gondolkodik.

Sokan a katolikus egyház gyökeres változásaiban látják a megoldást. Meg kell felelnie a kor kihívásainak, megújult és aktuális módon kell hirdetnie Isten üzenetét.

Komoly gondot jelent a paphiány kérdése. A váci egyházmegyében is egyre kevesebb az aktív lelkipásztor. Egyre több plébániát töltenek be ugyanakkor nős diakónusok, valamint egyre több a lelkipásztorokat segítő akolitus is. Püspök atya párszor elmondta már nyilvános fórumokon is azon vízióját, hogy egyszer talán meg fogjuk élni, hogy felnőtt, nős férfiakat fognak pappá szentelni. Vajon ez a kérdés is újragondolásra kerül?

Mit kezdhetnek az egyházközségek a gazdasági válság következményeivel? Megoldható-e a hatalmas templomok fenntartása?

A katolikus egyház sokféleképpen közelítette már meg a kérdést: Hogyan éljünk a modern technikai eszközökkel, melyek egyre jobban behálózzák életünket?

Talán a váci egyházmegyei zsinat szembe mer nézni a nehéz kérdésekkel is. Mindenesetre az igény megvan arra, hogy megoldások, válaszok szülessenek, reméljük a Szentlélek segíti majd ezt a munkát és az eredmények magukért beszélnek.

Minden ember véleménye, gondolata számít, ezért bíztatok mindenkit, hogy a zsinat honlapján bátran szóljon majd hozzá az őt érintő, foglalkoztató témához, valamint azon hívek jelentkezését is várjuk, akik szívesen részt vennének az általuk ismert, gyakorolt téma tanácskozási sorozatában.

Beer Miklós püspök atya 2010. szeptember elején megfogalmazott gondolatával fejezem be: „Krisztus ma mit tenne a helyünkben és mit vár ma Egyházától? Biztos vagyok abban, hogy az emberséges lelkipásztorkodás a helyes irány. Nem a szombatért van az ember, hanem az emberért van a szombat.”

Csicsiri Kriszta