Fadrusz János: Mátyás király lovasszobra Kolozsváron

Székelyország, Erdélyország, nekünk, magyaroknak egy múlt, egy fájdalmas múlt. Egy darab életünkből, szívünkből. Bolyongani a hegyek, szakadékok között, a kacskaringós utakon, és csodálni az Isten által alkotott csodálatos természetet, ez nem lehet más, mint ünnep.

Kolozsvár, talán az Erdély-medence középpontja, a magyar operett irodalomban megénekelt, szép város, a Szamos mentén, Budapesttől nagyon messze, de szívünkhöz nagyon közel van. A főtéren gót stílusban, a 14. században megalapozott Szent Mihály katedrális, tekintélyt parancsoló kőtömege, már akkor is az itt folyó élet fölé emelkedett. (Egyesek szerint, ahol a gót stílus megszűnik, ott van Európa vége.) Ez a templom a főplébánia temploma, innen látják el a Piarista templomot, ahol minden vasárnap olasz nyelvű szentmise is van, és a Ferencesek templomában is ők miséznek. A főplébánia udvarán a botanikus kertben, erdélyi fafaragók szobrai láthatók. A váratlanul betoppanókat, úgy a nyugdíjas atya, mint a fiatal atyák, a legnagyobb melegben is papi civilben várják. Íme az erdélyi papság. A kolozsvári főplébániának sikerült visszakövetelni házas ingatlanait. Bérházaikban egye­temisták, és családok laknak. Jövedelmeikből segítik a gyulafehérvári érsekség szegény templomait, és plébániáit. A központban régi főúri paloták vannak (Bánffy, Rhédey). Kiemelkedő épület az Operaház, és a sok vitát, egyezkedést megélt Bábes – Bolyai Tudományegyetem. 1959-ben Ceausescu javaslatára kétnyelvű lett. A főtemplom közvetlen kö­ze­lé­ben van a nekünk magyaroknak nagyon ked­ves, sok szellemi vihart is megélt, Fad­­rusz János (l858-1903) által alkotott monumentális szoborcsoport, a magas alap­zatra emelt Mátyás király lovas szobor. E csodálatos szoborcsoport tervként, már az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. A volt kolozsvári polgármester gyűlöletét is túlélő híres királyunkról, még a román történelemkönyvek is állítják: a legyőzhetetlen király. De egy román csapat egyszer mégis legyőzte. Mikor? Történelemhamisítás! A túlzottan nemzeti érzelmű volt polgármester uralkodása idején, a téren lévő padokat sárgára festették. Itt láthatók az üvegtáblákkal védett római kövek, és római épületek alapmaradványai. Mátyás király szobrától pár száz méterre van a király egy emeltes szülői háza román zászlóval díszítve.

A Szent Mihály-templom Kolozsváron

Kolozsvár másik plébániája az úgynevezett kolozsmonostori plébánia. Temploma szép, világos, egyszerű vonalú. Ide­gen­ként hat egy hatalmas klasszikus oltár, me­lyet valahonnan „menekítettek”, és itt he­lyez­tek el. E plébániához tartozik a Kálvá­ria-templom, melyet a görög keletiektől (ortodox) kellett „visszaverekedni”. Hatalmas kertje van, a domboldalon felállított keresztúttal. Valamikor a kolozsmonostori Bencés Apátság temploma volt, ma Nagyboldogasszony templom. Kolozsváron Szent István tiszteletére új, modern templomot építettek. Belül is, kívül is a jelen század vonalait lehet látni. Tornya nyílhegyhez hasonló égbetörő, fehér betontömb. Nem lehet benne gyönyörködni. Petőfi Sándor Kolozsvárról a következőket írta: „Két napot töltöttem Kolozs­vá­rott, de fölért fél esztendővel, olyan gyö­nyö­rű két nap volt.”

Kolozsvártól nyugatra van Kalotaszeg, híres díszítő művésze­té­ről; festett famennye­­ze­­tek, bútorfestés, ke­­­rámia, hímzések. Hí­­­res film volt Ma­gyar­országon az 1940-es években, a Kalota­szegi Madonna, Sárdi János főszereplésével.

A Tordai hasadék után Marosvásárhely fo­­gadja a látogatót, a Maros folyóval, és a róla szóló énekkel. A főesperesi ebéd után örömmel lehetett látni az egyházi épületeket, melyek komoly bevé­telt jelentenek az egy­ház­községnek. A főté­ren egyszerű vonalak­ból álló színház van. A Ferences templom tor­nyá­ban lehetett gyö­nyör­ködni, de a templomnak és a rend­háznak csak a díszburkolatban lévő határ­vonalai láthatók. A város nagy gon­dot for­dít a virágórára, mely mutatja az időt. Hatalmas ortodox (görög keleti) templom van a fő téren, falai tele zsúfolva fres­kók­kal. Szinte bántja a szemet, a tömegében falra festet különböző bibliai jelenet. Döbbenet volt látni az egyik festményen, a magyar és székely ruhába öltöztetett férfiakat, akik kínozzák, ostorozzák, keresztre feszítik Jézust. Íme, a kelet „művészete”, a magyarságnak címezve.

Szovátán a Jézus Szíve templomban lehetett örömet találni. Ez már a Sóvidéki-dombság, a Medve tóval, melyben úszás nélkül is a felszínen lehet maradni. Erdély sókészlete Európa százévi só szükségét fe­dez­ni tudná. Korond, ahol télen az agyag mű­vészei dolgoznak, majd a jó idő beáll­tá­val, az utak mentén árulják por­tékáikat. Hím­zé­sek, székely ruhák, erdélyi kapuk, agyag tárgyak. Farkaslaka, dombra épült, kívül-belül szép templom, amit a lépcsőt nem szeretőknek is kell használni. Erdély egyik nagy szülöttje, Tamási Áron, a templom udvarában van eltemetve. A magyar turisták megszámlálhatatlan sok nemzeti szalaggal díszítik az emlékművet körülvevő alacsony díszkerítést. A székely ember hála teli szívvel őrzi nagynevű szülötteit.

Nyikómalomfalva, Dr. Székely Dénes kanonok, teológiai professzor szülőhelye, aki Kistarcsán is tartott lelkigyakorlatot. Valamikor a faluban három vízimalom is volt. Ma egy sincs. A vendégpapot, a helyi szokás szerint középre állítják, és illik beszélni. Hála az égnek, az előre készülés­nek. A templom mindkét oldalán kb. 20-20 pad van. Az első tízben senki nem ült, a hátsó tízben kb. 150 asszony, a kóruson kb. 60 férfi. Hét­köz­napokon is csak a hát­só padokat foglalják el. Hajdó István plébá­nos­nak ez volt az első plé­bániája. Ő is tartott Kis­tarcsán lelki­gya­kor­latot. Székely­len­gyel­fal­ván van Hajdó Ist­ván sírja, szobra, em­lék­terme, hasz­nálati tár­gyai, és fény­kép azokról a temp­lomokról, melye­ket ő épí­tett. Itt nagyon szép plébániát épített. E lelkes főesperes hét papot nevelt a székely magyarságnak.

Somlai József

(folytatjuk)