Márton Áron püspök

Gyulafehérvár az erdélyi érsekség székhelye, ahol Márton Áron püspök tizenegy évig házi őrizetben volt. Nevét, gyula tisztséget betöltő személytől, a várnál fehér téglát használt építőanyagból, és a vártól kapta. Ezt a püspökséget Szent István 1009 körül alapította. Ásatásokból tudjuk, hol volt az első székesegyház. A 13. században épült gót stílusú második székesegyházat kétszer nagyobbították. A reformátusok 150 éven keresztül használ­ták. 1715-től ismét érseki székesegy­ház. Az egyházmegyének nagy értékű múzeuma van. Miseruhák, kelyhek, egy méternél magasabb szentségtartók, melyeket a körmeneten egy pap nem tudott végig vinni.

A Márton Áron múzeumban látható a hős püspök íróasztala, írógépe, egyházi ruhái, pásztorbot, püspöksüveg, stb. Sok fénykép életéből, írások, levelek. A román kultuszminiszternek többek között ezeket is írta: „Amit a román kormány a székely magyarsággal tesz, az messze van az európai normától.” Márton Áron egy alkalommal a püspöki kertben sétált, amikor merényletet követtek el ellene. A golyó nem találta el. A rendőrségen jelentést tettek, ahol ezt a választ kapták: Sajnáljuk, … hogy nem sikerült. A Székesegyház kereszthajójában, vasárna­pon­ként nyolcvan kispap foglal helyet, teológiai tanárok miséznek, prédikálnak. Ezalatt Dr. Jakubinyi György érsek gyóntat. Nagyobb ünnepeken ő misézik, tartja a szertartásokat. Mivel Gyulafehérváron kevés katolikus van, kb. 150 hívő van jelen.

Gyulafehérvár

A várost szépítik, a belváros útjait szép burkolattal kövezik, szobrokat, szoborcsoportokat állítanak a múltból. A vár hídját elkészítették, felvonó lánccal, kerékkel. A háromszor épített, illetve nagyított várat folyamatosan reno­vál­ják. A csillag alakú vár körül öt kilo­méteres kiépített út van. A várat körbe lehet járni, vagy kerékpározni. Va­la­mikor nemcsak a rómaiaknak, de a románoknak is nagy katonai központjuk volt a város. Európához való csatlakozásuk után, itt megszűnt a katonaság.

Gyulafehérvártól északra van Tövis helység. Itt van a Hunyadi János által, építtetett templom és ferences kolostor, elhanyagolt állapotban. A város közelében van Alvinc. Itt ferences atyák voltak. Ma világi papok járnak ide miséz­ni. Kolostoruk sok cellával használható. Egy Hamburgból jövő karitász közösség hozott ide üdülésre fogyatékos személyeket. Alvincen szüle­tett a 17. szá­zad­ban. Pongrácz Szent István, a három kassai vértanúk egyike. A vértanúkat Rákó­czi György katonái agyonverték 1619. szep­­­tem­ber 7-én. Pongrácz Szent Istvánnak e helybeli templomban van a szobra, melyet a hálás magyarok nemzeti színű szalagokkal díszítenek.

Alvincen híres volt a Martinuzzi – kastély, mai romjai körülbelül 500 évvel ezelőtti történelemről beszélnek. Tulajdonosa, Martinuzzi Fráter György, (1482-1551) római katolikus főpap, bíboros, politikus. Budavár törökkézre való kerülése után (1541) szerette volna az országot Habsburg vezetéssel egyesíteni, de jó viszonyt tartott a törökökkel is. Jutalmul Erdélyi vajda, és esztergomi érsek lett. Állítólag, egyesek szerint, félrevezető tárgyalásokat folytatott a törökkel. Az erdélyi császári csapatok parancsnoka ezt árulásnak gondolta, ezért megölette őt. Emléktáblája a gyulafehérvári Székesegyházban van.

Erdélyben nagy tisztelettel gondolnak a hí­res püspö­kük­re, Már­ton Áronra. Sok helyen látható teljes nagyságú szobra, mellszobra, mellyel a hős helytállását ismerik el. A székely magyarság, és a papi közösségek rendszeresen imádkoznak szentté avatásáért.

Erdélyben minden, ami magyar, vagy szász (német) vonatkozású, azt az állam hagyja pusztulni. Mivel nekik nincsenek régiségeik, mert nem voltak ott, hagyják pusztulni, ami másnak van. Ezzel szemben épülnek a görög-keleti templomok, lehetőleg a katolikus templomok közelében. A görög-kelet szereti a külsőségeket, a pompát. Templomuk közepén nagy kupola, négy sarkán kisebb kupolák, vagy középen magas torony, sarkain négy kisebb torony. Oszlopok, oszlopfők, különféle díszítések. Drága építkezés. A helybeli állam mindent megtesz a római katolikusság visszaszorításáért. A görög-keleti templomok kis alapterületűek, hiszen kevesen járnak templomba. Magasságokba építenek, a lát­ványosságokat keresik. E templomok megtört vonalúk, oszloposak, karbantartásuk sok pénzbe kerül. A görög-keleti papnak házat építenek, neki és felségének állásokat biztosítanak. Az állam Erdélybe nem fektet pénzt, nincs beruházás, sok föld parlagon fekszik. Nem az övéké!?

Erdélyország, a világnak gyönyörű gyöngyszeme. Csodálattal borulunk le látható szépsége előtt, amit elvettek, elraboltak tőlünk. Csodálattal gondolunk azokra az értékre, amit a föld eltakar szemünk elől. A mérhetetlen gaz­dag föld mélyét elvesztettük, a kegyet­len, igazságtalan Trianon elrabolta. A valóság talaján állunk, de magyarok vagyunk, és nem győzzük sóhajtozni: örök Erdély, örök Erdély!

Somlai József nyugdíjas plébános