Az elmúlt esztendőben sokan megfordultak a baba-mama klub háza táján. Néhány kisgyerekünk időközben óvodás lett és születtek új babák is, akik édesanyjukkal, testvérükkel gyakorta látogatják összejöveteleinket. A hangulat mindig felemelő (bár kicsit hangos), vannak összekoccanások, sírások és kacagások. Ettől lesz vidám a hétfő délelőtt a plébánián.

Egy ideje, meghatározott időközönként vendégeket is hívunk, akik egy bizonyos témában szakmai tudásukkal, tapasztalatukkal segítik az édesanyák és a babák fejlődését. Áprilisban eljöttek a vezető óvónők, hogy tájékoztassanak bennünket az óvodai beiratkozásról. Járt nálunk Hollai Zsuzsanna pszichológus, akivel a dackorszakról beszélgettünk, vendégünk volt Méhes Zsuzsa, akivel a baba- és óvodás korú gyerekek lelki nevelését fontolgattuk és kedves kis dalocskákat tanultunk. Eljött hozzánk Réthy Bernadett kilenc gyermekes nagycsaládos anyuka, aki a sok gyermekes családi élet örömeiről és feladatairól mesélt. Nyáron ellátogattunk a Kohajda család lovastanyájára, ahol lovaskocsikáztunk, pónit simogattunk, megnéz­tük az újszülött kismalacokat, és a bát­rabbak felülhettek az igencsak türel­mes lovacskák hátára.

Ősszel elhívtuk Romány Zoltánnét, Kati nénit, aki fejlesztő pedagógusként dolgozik, hivatásaként vallja: Megtanultam a gyermek szemével látni, és ez magában hordozza a megértését. Az idegrendszer érettsége, a genetika, a környezeti hatások mind befolyásolják a személyiség fejlődését, tehát a gyermek soha sem „problémás”, csak jelez nekünk a viselkedésével.

A kisgyermekkori fejlesztési lehetőségekről és fejlődési rendellenességekről beszélgettünk vele.

Hutter Anett (HA): Mik azok a leggyakrabban előforduló problémák, amelyekkel az óvodások hozzád kerülnek? Egyáltalán hogy jut el hozzád egy óvodás? A szülők kérik, az óvó néni javasolja, vagy közös döntés alapján, mi ennek a hivatalos formája?

Romány Katalin (RK): A gyermekek többsége tanköteles korban kerül hozzám. Az óvodában a nevelési év kezdetén szűrővizsgálatot végzünk minden tanköteles kisgyermek esetében. Ez mutatja meg a fejlesztés szükségességét, és irányát. Tavasszal az iskolaérettségi vizsgálat kontrollálja ezt, ha szükséges. Akinél indokolt, a szűrővizsgálat után, további vizsgálatot kezdeményezünk. Az óvoda, a szülővel egyeztetve, eljuttatja a Jelzési lapot a Szakszolgálathoz, ahol a problémának megfelelő szakemberhez kerül. A továbbiakban a Szakszolgálat veszi fel a kapcsolatot a szülőkkel. Természetesen ez év közben folyamatosan lehetséges más életkorban is, ha az óvónő indokoltnak látja. A szülő személyesen is felkeresheti a Szakszolgálatot. Hozzám mozgás, részképesség, grafomotoros és finommotoros képesség gyengeség esetén kerülnek a gyermekek.

HA: Melyek azok a jellegzetes mérföldkövek egy gyermek mozgásfejlődésében, amiket az első évében megtesz?

RK: A legmeghatározóbb a kisgyermek fejlődésében az első életévben történő mozgásfejlődés, ugyanis ez a mozgássorozat biztosítja az idegrendszer érését, és a primitív reflexek is ekkor kerülnek gátlás alá. Ebben az évben bizonyosodhatunk meg az érzékelés és észlelés minőségéről először, és a korán felfedezett elmaradás, ilyen­kor a legkorrigálhatóbb. Az éntudat, testtudat kialakulásának az ideje. A második életév végéig a beszédfejlődés, és az előbbiek fejlődése, a kognitív képességek és a szenzomotoros integráció a meghatározó. Három éves korig ez folytatódik és a kötődés, érzelem-akarat, szociabilitás alakul. Fokozatosan tágul a világ, és egyre több tapasztalatot szerez az énképe kialakításához, amit majd az óvoda fog tovább formálni.

HA: Mit tegyünk, ha azt vesszük észre gyermekünknél, hogy valamelyik ilyen moz­gásfejlődési „eredmény” nem, vagy nem megfelelően történt meg?

RK: A szülőnek érdemes átgondolni a magzati élet- valamint a születés közben megélt történéseket, természetesen a gyermek szempontjából (ő mit élt meg ez alatt), a csecsemőkori mozgásfejlődést, ösztönszükségleteinek ala­kulását (evés, alvás, ürítés), beszédfejlődését, érzékelését, viselkedését. Amennyiben gyanú merül fel, az első segítséget a gyermekorvostól és a védőnőtől lehet kérni. Továbbiakban a Pedagógiai Szakszolgálatban, vagy óvodába kerülés után az előbb említett módon.

HA: Kistarcsán milyen lehetőségei vannak az édesanyáknak ilyen helyzetben? Hova, kihez forduljunk, támogatott vagy fizetős szolgálatot keressünk?

RK: Korai Fejlesztő Központ-ok, Dévény torna, Ayres terápia, TSMT, BHRG, és különböző alapozó mozgásterápiák állnak a rendelkezésre. Kistarcsán a Szakszolgálatban a Delacato alapozó mozgásterápiára van lehetőség.

HA: Manapság rengeteg fejlesztő játék, füzet, foglalkozás sorakozik a piacon. Hogyan válasszunk? Muszáj megvenni a drága eszközöket, vagy otthon is el tudunk készíteni néhányat?

RK: A fejlesztőjátékok sokasága elbizonytalanít már bennünket. Én azt vallom, öt kaviccsal is lehet fejleszteni, ha tudjuk, mit szeretnénk. A letisztult, és egyszerű játékokat részesítem előnyben, a környezetünkben található tárgyakkal együtt, a csupán divatosakkal szemben. A lényeg, hogy melyik életszakaszban mit kívánatos fejleszteni, a szenzitív időszakokat figyelembe véve.

HA: Mi mindenre jó a közös mondókázás, éneklés, táncika?

RK: A közös, vagy kétszemélyes mondókázás, éneklés és tánc, számtalan fejlesztő hatása közül néhány: (Saját testén megtapasztalt) nagymozgás, testséma és térérzékelés, ritmusfejlesztés, hallásfejlesztés, be­széd­indítás, beszédfejlődés: artiku­láció, szókincs, beszédkedv fejlődése. A későbbiekben a nagy és finommozgásban a ritmus, beszédészlelés és beszédmegértés, téri tájékozódás, az ol­va­sás, írás és matematika alapja lesz. A társas kapcsolatok alakulásának a legtermészetesebb módja ősidők óta, mert az ilyen közös tevékenységek „örömhormont” termelnek, ami motivál, és a pozitív élményeket növeli. Nem elhanyagolható a mai, értékelés és teljesítményorientált világunkban, az egyen­súlyt lenne hivatott megtartani a sze­mélyiségfejlődés során.

Decemberben a Mikulás bácsi jött el a babaklubba, és bababarát ajándékcsomagokat adott át a jó gyerekeknek. Szerencsére a krampuszt nem hozta magával. Kétszer volt babaruha akciónk, ahol ingyen, vagy fillérekből tudtunk használt babaruhát venni. A megmaradt ruhákat a helyi karitász csoport kapta meg. Év végére még beprogramoztunk egy adventi sütizést, illetve egy nagytakarítást, hogy az újévet tiszta környezetben kezdjük. 2014-ben is sok programmal várjuk az édesanyákat és a babákat. Vendégünk lesz többek közt Dr. Schmidt Katalin, fül-orr-gégész főorvos, akivel a csecsemőkori felső légúti megbetegedésekről és azok megelőzéséről fogunk beszélgetni.

Minden érdeklődő édesanyát szeretettel várunk, és számítunk a jelenlegi klubtagok részvételére. Ezzel kívánunk mindannyiunknak boldog, egészséges, áldásokban gazdag új esztendőt.

Kép és szöveg: Pintérné Hutter Anett