„Szomjúhozom!” Ez volt a kereszten szenvedő Krisztus „hét szava” közül az egyik nagypénteken. Ha valaki, Ő igazán megtapasztalta a szomjúságot, de csak keserűségben részesült. Hozzánk intézte szavát: azóta is a mi szeretetünkre szomjazik.
De mintha volna más, sokkal konkrétabb üzenete is, mintha az egész természet át tudná venni ezt a szomjúságot, az a természet, amely a Szentlélek eljövetelét maga is sóvárogja…
Ma is hatalmas embertömegek nélkülöznek, nemcsak éheznek, de elegendő mennyiségű és minőségű ivóvízhez sem jutnak hozzá (ilyen mennyiségű tengervíz megfelelő édesvízzé alakítását máig sem sikerült megoldani), nem beszélve arról, hogy az egészséges életmódhoz szükséges egyéb víz sem áll rendelkezésükre (Miközben a világ gazdagabb részein például autókat mosnak ivóvíz- minőségű vízzel!). A jövőben csak arra számíthatunk, hogy az éghajlatváltozás következtében egyre inkább kiterjednek a sivatagos övezet határai. (Népvándorlásokat, háborúkat jósolnak az ivóvízkészletek birtoklásáért!)
Hazánk kedvező helyzete ellenére (itt folyik át Közép-Európa két nagy folyója) mezőgazdaságunk már az idén is megsínylette, hogy május első harmadáig szinte nyomát sem láttuk az áldásos csapadéknak. Dolgozhatunk a földjeinken akármennyit, ha a Mindenható nem hullatja ránk az áldásos esőt, mert ilyen értelemben is igaz, hogy minden valódi ajándék fölülről van. Ezért imádkoznak a keresztények ősidők óta megfelelő időjárásért, különösen esőért, megemlékezve Illés prófétáról is, akinek kitartó könyörgését végül siker koronázta: egy alig észrevehető kis felhőből bőséges áldás zúdult országára.
Ez az átlátszó színtelen és szagtalan folyadék csak akkor mutatja meg értékét, ha hiányzik. Ebből a fölismerésből azonban társadalmunk minden tagjára az a kötelezettség hárul, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a vízpazarlás elleni küzdelem népszerűsítésében és magunk is járjunk elől ebben jó példával. Mindinkább szükségünk lesz az egyéni találékonyságra (a csatornavíz hordókba gyűjtése locsoláshoz, takarékos locsoló berendezések szerkesztése), de nagy, országos feladatok is megoldásra várnak (még művelhető, öntözhető területeinknek is csak szégyenletesen kis százalékát öntözzük ténylegesen, a csatornák sok helyen elhanyagolt állapotban vannak).
Szám László dr.