Nyáron vidéken jártunk és szerettünk volna hétköznapokon is szentmisén részt venni. Nem is gondoltuk, hogy ez mennyire kalandos vállalkozás lesz.
Az első nap, Zalaegerszegen a Jézus Szíve-templomban, közismertebb nevén a ferences templomban hallgattunk szentmisét, ahol meglepően sokan voltak hétfőn este. Érdekessége a templomnak, hogy az itt található szószéket Zita királyné 1927-ben adományozta a templomnak, melyet IV. Károly apostoli király emlékének szenteltek.
Kedden estére a közeli türjei prépostságot szemeltük ki, lévén így a gyönyörű templomba is bejuthatunk. Néhány szó a templomról: román kori részeit a XIII. század végén kora gótikus elemekkel egészítették ki. A XVI. században a protestáns Hagymásy család kezébe került és ez óriási károkat okozott a kolostorban és a templomban. A török időkben leégett. A XVIII. században újjáépítették a templomot és a rendházat az alsó-ausztriai Pernegg prépostság segítségével. A templomot Dorfmeister István freskói díszítik. Jelenleg idősek otthona működik a rendházban és sajnos a misered.hu oldalon nem volt feltüntetve, hogy felújítás miatt egyáltalán nincs mise a prépostsági templomban, így aznap hoppon maradtunk.
Szerdán Csehimindszenten jártunk Mindszenty bíboros szülőfalujában, ahol megcsodáltuk – halálának 40. évfordulójára – a gyönyörűen felújított templomot. Itt keresztelték Pehm Józsefet (A bíboros édesapját Pehm Jánosnak hívták.). Egy csodálatos szabadtéri keresztutat is építettek a templom körül. Miközben imádkoztuk a Mindszenty-elmélkedéseket a keresztút tábláiról, megszólalt a templom új, dallamos harangjátéka. Itt láttuk a kiírást, hogy Csehiben (szomszéd falu) szerdán este hat órakor lesz szentmise, aminek nagyon megörültünk, mert így közelebb juthattunk misére.
Estére el is mentünk Csehibe, az 1760-ban épült Szent Antal-templomhoz, de sajnos zárva találtuk és hívek sem voltak, így valamilyen nyári változás lehetett, de mi nem tudtunk róla. Az ajtón azonban volt egy lista a környező templomok miserendjéről, melyen szerepelt, hogy Bérbaltaváron 19 órakor van szerdán este szentmise az 1764-ben épült Szent Miklós templomban. Nosza, megörültünk és elmentünk a szomszéd faluba, de ott is hasonlóképpen jártunk. Valószínűnek tartom, hogy mivel ugyanaz a plébános látja el, ezt a misét is érintette az elmaradás. Várakozás közben a rózsafüzért imádkoztuk, de így is kicsit bánatosan tértünk vissza a szállásunkra.
Csütörtökön estére már hazaértünk és boldogan, hálát adva mentünk el az esti szentségimádásra és szentmisére. Mostantól sokkal jobban megbecsüljük a kistarcsai hétköznapi szentmiséket!
kép és szöveg: TM