karitász kategória bejegyzései

Karitász háromperc – Újra bál

Magyar Katolikus Karitász

Magyar Katolikus Karitász

Majd egy éve jelentkezett utoljára az Olvasó hasábjain az kistarcsai Boldog Kalkuttai Teréz Anya Karitász Csoport. Elsőre gondolhatnánk, hogy azért mert nem történik semmi említésre méltó az egyházközség karitatív életében. Erről azonban koránt sem beszélhetünk, sőt a beszámolók ritkulásának hátterében inkább az áll, hogy a csoport tagjainak munkára fordított ideje az a tényleges segítségre összpontosul és kissé háttérbe szorult a „papírmunka”. Tovább a folytatáshoz

Karitász bál – 2014

Karitász bál

Karitász bál

Idén immár negyedik alkalommal került megrendezésre az egyházközség és a karitász csoport közös jótékonysági bálja. Nem mondhatjuk, hogy a szervezés nem tartogatott számunkra az utolsó pillanatig izgalmakat; a belépő jegyek nem úgy fogytak mint előző években és sajnos egyik fel­lépőnk is váratlanul lemondta a sze­replését. Az előkészítő munkában azonban idén sem maradtunk egyedül…! Még a bál napjának délelőttjén is elkelt néhány jegy, így február második szombatjának estéjén ismét sikerült teljesen megtöltenünk a Csiga­házat. Tovább a folytatáshoz

Karitász háromperc – bál után

Janza Kata művésznő műsora

Janza Kata művésznő műsora

Már jócskán benne járunk a nagyböjtben, de gondolatainkban még gyakran előtűnnek a még oly közeli bá­li szezon egy-egy estéjének emlékei. Nem bűn ez, hisz a húsvéti felkészülésnek nem célja, hogy kitö­röl­jön, elfeledtessen mindent, ami a várakozás negyven napja előtt történt. Tovább a folytatáshoz

Karitász háromperc – a segítség útjairól

Karitász

Karitász

Minden közösség talán legnagyobb erénye az összefogás képessége. Az együtt tenni akarás egy olyan célért, amely önmagában kifejezi az adott közösség számára fontos értékeket, és így válik tulajdonképpen cselekedetben megtestesülő hitvallássá. Katolikus közösségeink egyik legszebb „hitvallása” az ismeretlen rászorulókról való gondoskodás akarata. Az, hogy nagy ünnepeink közeledtével saját, megszokott világunk határain átlépve megosztjuk azt, amink van, azzal, akit nem is ismerünk, csak azt tudjuk róla, hogy jó ruha híján a hideg napok beköszöntével fázik, hogy ritkán hajthatja párnájára fejét vacsora után, teli hassal és megfelelő cipő hiányában gyakran kénytelen nejlonzacskóba tekerve védeni lábát a fagytól. Tovább a folytatáshoz