Gróf Grassalkovich Antal

2011. augusztus 6-án csodaszép kiállítás nyílt a Gödöllői Királyi Kastély nemrég felújított Rudolf-szárnyában, amely a Grassalkovich I. Antal nevéhez fűződő barokk egyházi kincseket mutatja be.

Gémesi György polgármester és Beer Miklós püspök is köszöntötte a kiállítás megnyitásán megjelenteket, abban a teremben, ahol az elmúlt fél évben az Európai Parlament összes képviselője megfordult. Számos egyházi és tudományos intézmény, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár összehangolt munkájának eredményeképpen jöhetett létre az a tárlat, amelynek műtárgyai így együtt még sohasem voltak láthatók. A gödöllői Kántorátus latin és magyar nyelvű énekeivel járult hozzá a kort idéző hangulathoz. A látnivalók szinte kizárólag a 18. században készültek.

Gróf Grassalkovich I. Antal (Ürmény, Nyitra vm., 1694 – Gödöllő, 1771) ügyvéd, koronaőr, Mária Terézia bizalmasa volt.

Köznemesi születése ellenére fényes hivatalnoki pályát futott be, mint az Újszerzeményi Bizottság elnöke hatalmas vagyont, számos rangot és tisztséget szerzett. Gödöllőt és környékét is megvásárolta. De nem ezzel tette nevét emlékezetessé, hanem fölépítette Magyarország legszebb barokk kastélyát és 33 templomot, többségüket a magyar barokk-rokokó művészet élvonalába tartozó kegytárgyakkal ékesítette, mintagazdaságok, Hatvanban kastély, Máriabesnyőn zárda fűződnek a nevéhez. A Mária Terézia által alapított Szent István Rend nagymestere volt. Számos településen honosította meg Nepomuki Szent János tiszteletét.

Az elmondottak dokumentumai között láthatjuk a gróf szép magyar nyelven fogalmazott végrendeletét. Megismerkedhetünk a Szent Jobb visszaszerzése és a máriabesnyői kegyszobor történetével.

Ugyanebben az épületben megnézhetjük Magyarország első (főúri) kőszínházának termét, ha szerencsénk van még a zsinórpadlás működését is megtekinthetjük, melyet nemrég egy „véletlennek” látszó esemény révén fedeztek föl és a korabeli dokumentumok alapján azonosítottak.

Szám László dr.