Lauer bejegyzései

Öreg plébános levelei (15. rész)

Levelek

Levelek

Kedves Uramöcsém!

Jelen levelem tárgyául ama felhő keletkezésének leírását ígértem meg, amely a nagyrecskei plébánia szeretetnapsugarait egy időre elhomályosította. E felhőt a művészet istenasszonyának kezei szőtték össze plébániánk egére. Mielőtt azonban elmondásához hozzáfognék, három dolgot kell magyarázatként kifejtenem. Az első a nagyrecskei kórus leírása lészen, a másik az ottani énekkar bemutatása, a harmadik, pedig az abban az időben viruló egyházművészeti törekvések vázolása. Tovább a folytatáshoz

Visszatekintés az ökumenikus imahétre

okumene

ökumené

János apostol 15. fejezetéből 12. verstől a 17. versig volt az igehirdetés témája. Az ott elmondott gondolataimat szeretném veletek is megosztani.

Maradandó gyümölcsöt kell hoznunk. A maradandó gyümölcs pedig, – ahogy János első levelében írja – az a világosság, amely közösségbe von bennünket. Abba a közösségbe, amely­ben János, az apostolok és minden igaz hívő van. Ők ugyanis az Atyával, a Fiúval és a Lélekkel vannak közösségben. Ez az a maradandó gyümölcs: kapcsolatban tudunk lenni az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel. Azonban ez a csodálatos kapcsolat egyben közösséget jelent egy­más­sal is. Tovább a folytatáshoz

A hónap szentje

Meszlényi Zoltán dombormű

Meszlényi Zoltán dombormű

Rovatunkban hónapról – hónapra ke­vés­bé ismert szenteket-boldogokat szeretnénk megismertetni Olvasóinkkal.

Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki helynök vette át, az ő halála után, 1950. június 17-én Meszlényi Zoltánt választották meg a feladatra. Az állambiztonsági szervek még 1950 nyarán elhurcolták a helynököt. A sorozatos kínzások és kegyetlen bánásmód következtében Meszlényi Zoltán 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül a püspök az első, akit Egyházunk a boldogok sorába emelt.

Meszlényi Zoltán Lajos kerámia domborművének avatása 2014. március 2-án, vasárnap  délután 4 órakor volt az internálótábor emlékfalánál, az Október 23-a téren.
A dombormű avatásról készült képek itt tekinthetők meg.

Tovább a folytatáshoz

Karitász bál – 2014

Karitász bál

Karitász bál

Idén immár negyedik alkalommal került megrendezésre az egyházközség és a karitász csoport közös jótékonysági bálja. Nem mondhatjuk, hogy a szervezés nem tartogatott számunkra az utolsó pillanatig izgalmakat; a belépő jegyek nem úgy fogytak mint előző években és sajnos egyik fel­lépőnk is váratlanul lemondta a sze­replését. Az előkészítő munkában azonban idén sem maradtunk egyedül…! Még a bál napjának délelőttjén is elkelt néhány jegy, így február második szombatjának estéjén ismét sikerült teljesen megtöltenünk a Csiga­házat. Tovább a folytatáshoz

Családi farsang Nagytarcsán

A főszervezők

A főszervezők

A statisztika olykor meglepő, ugyanakkor elgondolkodtató számadatokról tájékoztat bennünket. Jelen esetben a legutóbbi népszámlálás nagy­tarcsai adatainak elemzésekor kiderült, hogy Nagytarcsa lakosságának vallási össze­­tétele a közelmúltban erőteljesen megváltozott. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a néhány év alatt Nagytarcsára települt római katolikus családok a görög katolikusokkal együtt – a számarányokat tekintve – több­ségbe kerültek a falu ko­ráb­bi többségét alkotó tős­gyökeres evangélikusok­hoz képest. Tovább a folytatáshoz

Gyermekfarsang a plébánián

Telt ház a farsangon

Telt ház a farsangon

Az idei farsangra nagyon sokan gyűltünk össze a plébánián. A gyerekek szórakoztatására meghívtuk Besz­­ter­­cei Andrást és Hangyási Szilviát a „Gézengúzok” társulatot. Káprázatos hangulatot varázsoltak zenével, énekekkel, tánc­­­cal. A vicces télűző énekeket a gyerekek gyorsan megtanul­ták és hangosan együtt énekelték, mu­to­gatták, tapsolták.
Mindenki jelmezben érkezett és bol­­dogan mutatkozott be, a kicsit szűkösnek bizonyult teremben. A gyerekek által felajánlott tombolák is gyor­san gazdára találtak és mindenkit egy kis meglepetéshez juttattak. Köszönjük a finom süteményeket, farsangi fánkot, amit a szülők sütöttek!
kép és szöveg: Méhes Zsuzsa
A képre kattintva tekinthető meg az összes fotó.
(Fotó: Lauer Tamás és Méhes Zsuzsa)

A Magyar Katolikus Egyház története 1945-1956 között (1. rész)

Helyzet '45-ben

Helyzet ’45-ben

A második világháború után hazánk keresztény lakossága, a papság, és a püspökök aggódó kérdőjelekkel néztek a jövőbe. A nagyvilág előtt ismertek voltak a Szovjetunióban uralkodó állapotok. Az ortodox (görög keleti) egyház térdre kényszerült, lerombolták, szétzilálták. A kommunista párt a lakosságtól elvette a szabad életet, és a szabad vallás gyakorlatát is. Tovább a folytatáshoz