Hittanos tábor
Ezen a nyáron ismét lehetőségünk nyílik a plébánia szervezésében napközi otthonos hittantábor megrendezésére. Nagy szeretettel várjuk 6 éves kortól azokat a gyerekeket, akik szívesen töltenének egy hetet kis közösségünkben.
A tábor ideje alatt kirándulással, uszodázással és sok-sok játékprogrammal szeretnénk kellemessé tenni a nyári szünetet.
Jelentkezési lap letölthető: innen
Tovább a folytatáshoz
Az evangélium öröme
Idei lelkigyakorlatunkon Hugyecz János atya gyakran idézte Ferenc pápa legutóbbi apostoli buzdítását, melyet szívből ajánlunk, mivel még kapható a Szent István társulat jóvoltából.
Az evangélium öröme kezdetű megnyilatkozásnak magyar nyelvű kiadását a pápa szavaival mutatjuk be: Tovább a folytatáshoz
Digitális zsolozsma
Az imaórák liturgiája, Isten népének hivatalos és közösségi imája; végzése az Egyház legfontosabb feladatainak egyike. Istendicséret és könyörgés. Az idő megszentelése.
A püspökök, a papok és azok a többi egyházi rendben szolgálatot teljesítők, akik a zsolozsmázásra az egyháztól megbízást kaptak, mindennap végezzék el az imaórák liturgiáját a maga egészében, s amennyire csak lehet, tartsák meg az imaóráknak megfelelő időpontokat. – A Reggeli és az Esti dicséret azok az imaórák, melyek a zsolozsma sarokkövei; ennek megfelelő jelentőséggel kell végezni, ezeket ne hagyják el, hacsak erre súlyos ok nincs. – Tovább a folytatáshoz
Rákosi Mátyás
A kommunista hatalommegszerzés időszaka
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1947 szeptemberében elhagyta Magyarországot. Ezután még erősebb lett a katolikus egyház elleni támadás. „Az állam és az egyház megállapodása”, „az állam és az egyház viszonyának rendezése”, Rákosi Mátyás és a kommunista politikusok szótárából származnak. Jogállamokban e „viszony” rendezésére sehol nem volt szükség, mert mind az állam, mind az egyház végezte saját feladatát, kötelességét. A „megállapodás” nem volt más, mint a kommunista hatalom erőfölénye, mellyel térdre kényszerítette az egyházakat. Ilyen „megállapodások” a polgári demokratikus államokban nem ismertek akkor sem, ma sem. 1948-ban a református és az evangélikus egyházzal megállapodást kötöttek. Ezek a szövegek elrettentő példái a kommunista politikai dokumentum műfajának. Tovább a folytatáshoz
Hugyecz János atya tartott Kistarcsán lelkigyakorlatos beszédet, melynek harmadik napján elhangzott beszédet nézhetik és hallgathatják meg.
Hugyecz János atya tartott Kistarcsán lelkigyakorlatos beszédet, melynek második napján elhangzott beszédet nézhetik és hallgathatják meg.
Hugyecz János atya tartott Kistarcsán lelkigyakorlatos beszédet, melynek első napján elhangzott beszédet nézhetik és hallgathatják meg.
Levelek
Kedves Uramöcsém!
Jelen levelem tárgyául ama felhő keletkezésének leírását ígértem meg, amely a nagyrecskei plébánia szeretetnapsugarait egy időre elhomályosította. E felhőt a művészet istenasszonyának kezei szőtték össze plébániánk egére. Mielőtt azonban elmondásához hozzáfognék, három dolgot kell magyarázatként kifejtenem. Az első a nagyrecskei kórus leírása lészen, a másik az ottani énekkar bemutatása, a harmadik, pedig az abban az időben viruló egyházművészeti törekvések vázolása. Tovább a folytatáshoz
ökumené
János apostol 15. fejezetéből 12. verstől a 17. versig volt az igehirdetés témája. Az ott elmondott gondolataimat szeretném veletek is megosztani.
Maradandó gyümölcsöt kell hoznunk. A maradandó gyümölcs pedig, – ahogy János első levelében írja – az a világosság, amely közösségbe von bennünket. Abba a közösségbe, amelyben János, az apostolok és minden igaz hívő van. Ők ugyanis az Atyával, a Fiúval és a Lélekkel vannak közösségben. Ez az a maradandó gyümölcs: kapcsolatban tudunk lenni az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel. Azonban ez a csodálatos kapcsolat egyben közösséget jelent egymással is. Tovább a folytatáshoz
Meszlényi Zoltán dombormű
Rovatunkban hónapról – hónapra kevésbé ismert szenteket-boldogokat szeretnénk megismertetni Olvasóinkkal.
Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki helynök vette át, az ő halála után, 1950. június 17-én Meszlényi Zoltánt választották meg a feladatra. Az állambiztonsági szervek még 1950 nyarán elhurcolták a helynököt. A sorozatos kínzások és kegyetlen bánásmód következtében Meszlényi Zoltán 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül a püspök az első, akit Egyházunk a boldogok sorába emelt.
Meszlényi Zoltán Lajos kerámia domborművének avatása 2014. március 2-án, vasárnap délután 4 órakor volt az internálótábor emlékfalánál, az Október 23-a téren.
A dombormű avatásról készült képek itt tekinthetők meg.