Először rendeztünk szüreti mulatságot a plébánián a gyerekeknek és a felnőtteknek. A délutáni program 5 órakor kezdődött. A legkisebbeknek énekes–mondókás foglalkozást tartott a csömöri hitoktató, Kalmár Bodor Ági. A nagy szőnyegen körbe ülve együtt játszottak, tornáztak. Többen eljöttek a baba–mama klubból és az ovis hittanról. Meghívást kaptak a volt ovisok is, akik most már elsőbe járnak. Tovább a folytatáshoz
Egyházközségünkben több mint tíz éve működik a gyermekeknek szóló oratórium foglalkozás. Kezdetekben, az egyházközségi otthonban Szentirmai Borika és Rapai Szilvi várta minden szombaton az alsós gyerekeket. Énekeket, rövid kis imákat tanultak, kézműveskedtek és játszottak. Megünnepelték az egyházi év nagyobb ünnepeit, előadásokkal készültek egy-egy közösségi rendezvényre. Mindkét vezető családot alapított, Sziszinek már van egy kisfia, Borika pedig az idén ősszel férjhez ment. A stafétabotot továbbadták a fiataloknak. Tovább a folytatáshoz
Sok szeretettel adjuk a kedves hívek kezébe egyházközségi újságunkat az Olvasó-t!
A tartalomból: Tovább a folytatáshoz
Az Anyaszentegyház minden évben egy vasárnapot a missziók gondolatának szentel. Emlékezteti híveit a hithirdetés fontosságára, Jézus parancsára, mely így hangzik: „Elmenvén az egész világra tanítsatok minden nemzetet”. A kereszténység mindig fontosnak tartotta az evangélium hirdetését, tehát Jézus parancsa szent és kötelező volt. A missziós feladat arra kötelezi az egyházat, hogy Jézus tanítását megerősítse és hirdesse a nem keresztény népek között is. Vállalja a szent, nemes és nehéz feladatot. Tovább a folytatáshoz
A mi keresztvetésünk (maga a crux = kereszt szó föníciai eredetű) a kivégzés legembertelenebb formájához kötődik – amit az asszírok találtak ki Kr. e. a XV. században –, hiszen az Emberfiának egy ilyen halált hozó fán kellett önmagát az Atyának és nekünk ajándékoznia. A kereszten, vagyis az előre „megtervezett, megácsolt” kegyetlenség izzó poklában ragyogtatta föl Jézus Krisztus az önátadó szeretet misztériumát, hogy ezután már ne lehessen olyan „pokol”, amelyben ne lehetne jelen Isten élete – a szeretet. Tovább a folytatáshoz
A szakácsok
Második alkalommal került megrendezésre az egyházközségi évnyitó szeptember 11-én a Lengyel Kert- és Szabadidő Központban. Nagyon sok programmal készültünk: a gyerekeknek lovaglás, íjászat, röplabda, kézműves foglalkozás és foci. Sajnos a focin és a kézműves foglalkozáson kívül más nem valósulhatott meg, mert nem kedvezett az időjárás. Azt is mondhatnánk, hogy elmosta az eső. A focinak sem volt kedvező az időjárás de ez nem zavarta a fiúkat, nyakig sárosan és vizesen jöttek le a pályáról. Az esti tábortűz, a számháború és a gitáros éneklés, amit Major László tanár úr vezényelt volna, szintén füstbe ment terv maradt. Ami viszont nagyon jól sikerült, az a pörkölt, amit Szentirmai István és Balázs főzött, amihez Pándi Piroska énekesnő teremtett jó hangulatot. Nagyon sok szép régi nóta felcsendült, a nótaverseny sikeres volt, aminek mindannyian nyertesei voltunk. Én azt hiszem, aki az eső ellenére eljött, nem bánta meg, mert jól érezte magát. Tovább a folytatáshoz
Méhes Zsuzsa hitoktató
Méhes Zsuzsa az idén fejezte be sikeresen az Apor Vilmos-főiskolán a hitoktatói szakot. Vele beszélgettünk.
Hogyan kezdődött a hitoktatói pályafutásod?
A gyerekekkel akkor kezdtem el foglalkozni, amikor elindult a plébánián az ifjúsági klub vasárnap délutánonként. Ebben az időben a Kölcsey iskolában az alsósokat Csermely Zsuzsa néni és Csicsiri Kriszta tanította hittanra. 2004 szeptemberében egyik este csörgött a telefon, és Somlai József atya hívta a férjemet, hogy Zsuzsa néni eltörte a lábát, és amíg felépül, szüksége lenne egy kisegítőre a hitoktatásban. Kriszta engem ajánlott: otthon vagyok mint főállású édesanya, és úgy is csak pár hétről lenne szó. Nagy örömmel vállaltam el, mert a tanítással egy régi álmom vált valóra. Gyermekkoromban pedagógusi pályára készültem, de végülis varrónő lett belőlem. Tehát nem az én ötletem volt a hitoktatás, hanem mások ítéltek alkalmasnak erre a feladatra. Tovább a folytatáshoz
Minden vallás lényegéhez tartozik a szent fogalma. De a szent nem kizárólag Istent jelöli, hanem mindent, ami Isten és az ember kapcsolatát élővé, elmélyültté teszi. A szent meg akar szólítani, be szeretne vonni az Istennel való kapcsolatba. Ilyen értelemben beszélhetünk szent térről, időről, emberről, írásról stb. Egy szent ember, mint például a próféta, nem meggyőzni akar, hanem megszólítani. Egy szent hely nem lenyűgözni kívánja az embert, hanem találkozásra hív. A szent idő nem időtlenséggel, hanem az átélés lehetőségével ajándékoz meg. A Szentírás nem ismereteket szeretne közölni, hanem meg akar érinteni. És így tovább. Tovább a folytatáshoz
Sok szeretettel adjuk a kedves hívek kezébe egyházközségi újságunkat az Olvasó-t!
A tartalomból: Tovább a folytatáshoz
Budavár ostroma 1686
1686. szeptember 2.
A török hadvezetés célul tűzte ki a Habsburg-birodalom végleges megdöntését. Kara Musztafa nagyvezér 1682-ben Bécs ellen vonult. A császárvárost azonban megmentette Sobieski János lengyel hadserege. A győzelmen fellelkesülve és a török félhold nyilvánvaló hanyatlását látva XI. Ince pápa életre hívta a Szent Ligát, melynek feladata többek között a török kiűzése volt Magyarországról. A felszabadító harcok hatalmas vállalkozásának pénzszükségletét a pápa fedezte, aki a hadműveletek céljaira kb. 5 millió aranyforintot küldött, továbbá a magyar hadműveleti területeken tábori kórházakat állíttatott fel. Tovább a folytatáshoz