Lengyel család
A Karitász az egyházközség legfiatalabb csoportja, tavaly októberben alakult meg, azóta viszont különböző jótékonysági megmozdulásokkal rendszeresen hallat magáról. Az alapítóval, Lengyel Dáviddal beszélgettünk. Tovább a folytatáshoz
magyar kokárda
„Forr a világ bús tengere, oh magyar”. Ma sincs ez másképp. Senkise tudja, hogy mit forral (most már nem a „hármas erőszak”, a háttérben kevésbé látható, világméretű hatalmak munkálkodnak).
A télvégi reggel kopasz ágakat rajzol az égre, mint bizonyára 163 éve is, amikor senki sem sejtette, mi készül a pesti utcán. Egymás után lángoltak fel a forradalmak a szabadságért, és azóta is látható előzmények nélkül robbannak ki, győznek vagy elbuknak, sokszor buknak el látszólagos győzelmük ellenére, de néha legyőzve is győzelmet aratnak. Tovább a folytatáshoz
Sok szeretettel adjuk a kedves hívek kezébe egyházközségi újságunkat az Olvasó-t!
A tartalomból: Tovább a folytatáshoz
 |
| Karitász farsang 2011 |
Telt házzal rendezte meg a kistarcsai karitász csoport az első farsangi bálját 2011. február 26-án 19 órai kezdettel a Kölcsey Iskolában. Tartalmas műsort szerveztek, melynek keretében esti mese, népdalcsokor és több meglepetés is helyet kapott. Számos támogatót megnyertek a nemes célnak. Az éjfélkor kezdődő tombola sorsolás közel egy óráig tartott a számtalan felajánlásnak köszönhetően. Legnagyobb sikere Dolhai Attila fellépésének volt. Ekkor gombostűt sem lehetett volna leejteni a „táncparketten”.
Köszönet a szervezőnek és házigazdának Lengyel Dávid karitász vezetőnek.
 |
| 2011. farsang a plébánián |
Jó hangulatú farsangi mulatságot rendeztünk a kistarcsai plébánián Méhes Zsuzsa hitoktató vezetésével az oratóriumos és baba-mama klubos gyerekek számára.
Néhány kép segítségével idézzük fel a jó hangulatot.
További képek megtekintéséhez kattintson a képre.
Ezen a nyáron ismét lehetőségünk nyílik a plébánia szervezésében hittantábor megrendezésére. Nagy szeretettel várjuk nyolcéves kortól azokat a gyerekeket, akik szívesen töltenének egy hetet kis közösségünkkel.
A tábor helyszíne Dég lesz. Tovább a folytatáshoz
Kézbe áldozás
Az Eucharisztia vételének az a módja, amikor a szent ostyát a pap az áldozó hívő kinyújtott tenyerébe helyezi, tehát nem a nyelvére. Az utolsó vacsorán (az első áldozás alkalmával), miután az Úr testévé változtatta a kenyeret, megtörte és így szólt: „vegyétek és egyétek”, az apostolok kézbe kapták az Úrtól, és úgy vették magukhoz. Ugyanígy, miután vérévé változtatta a bort, kezükbe adta a kelyhet: „vegyétek és igyatok ebből mindnyájan…” (Mt 26,26-27). Az ősegyház így áldoztatott: a hívő kinyújtott tenyerére helyezte az Eucharisztiát. A keleti egyházban a két szín alatti áldozás, a nyugati egyházban a kis ostyával való áldoztatás elterjedése hozta magával a nyelvre történő áldoztatást. Tovább a folytatáshoz
Sok szeretettel adjuk a kedves hívek kezébe egyházközségi újságunkat az Olvasó-t!
A tartalomból: Tovább a folytatáshoz
Szent Balázs püspök
Szebasztia (jelenleg Szivász néven törökországi város) püspöke, aki örök példaképpé vált bátor helytállása miatt. Adataink igen szűkszavúak, kronológiailag csak vértanúsága évét ismerjük (316).
A legtöbb forrás szerint Szebasztiában lett vértanú, míg mások úgy tudják, hogy előbb Caesareába hurcolták. Származására nézve általában örménynek mondják, de vannak, akik úgy vélik, ez tényszerűen nem támasztható alá. Legendája szerint orvos volt városában, mielőtt a püspöki székbe emelték volna. Tovább a folytatáshoz
Ma már csak régebbi filmekben hallani a kifejezést, hogy valaki a szavát adja. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt ennek a két szónak: „szavamat adom” vagy „becsületszavamra mondom”, valódi súlya volt. Ha valaki ezt még esküvel is megerősítette, az már az ígéretek netovábbja volt. Az adott szavát aztán mindenki igyekezett mindenáron megtartani, mert a szószegőt a többi ember lenézte, kiközösítette, nem volt többé becsülete. Tovább a folytatáshoz