„Készen vár az igazság gyõzelmi koszorúja,….” (2 Tim 4,8)
A Váci Egyházmegye, a kerepesi egyházközség, valamint a gyászoló rokonság, Isten akaratában megnyugodva tudatja, hogy
Varga József
tb. főesperes, címzetes esperes, ny. plébános, kerepes díszpolgára
2011. január 18-án, életének 90., papságának 65. évében visszatért Teremtőjéhez.
Tovább a folytatáshoz
Kovács Istvánné
Az alábbi írásban Kovács Istvánné önkéntes beteglátogató vall a kórházi szolgálat mindennapjairól
Férjemmel 38 éve élek házasságban, három gyermekünk van és kilenc unokánk. A gyermekeink is szép házasságban élnek. 28 évet dolgoztam betegágy mellett, 14 éve vagyok leszázalékolva, nagyon sok betegségen mentem át, ezért is érzem át a betegágyban fekvő ember szenvedését.
Különleges úton kerültem a beteglátogató csoportba. Somlai József atya többször kihirdette a templomban, hogy önkéntes beteglátogatónak lehet jelentkezni, ez mindig elment a fülem mellett. Egy vasárnap ünnepeltünk a családdal, és szóba került a hirdetés. A férjem erre azt mondta: Tovább a folytatáshoz
A házasságtörő asszony
A bűnbánattal kapcsolatban az én személyes élményem a krisztusi példabeszéd, a szívtelen szolga (Mt 18,21–35) gondolatához kapcsolódik. Mindenkinek megbocsátani, elengedni tartozását azért, hogy megtapasztalhassuk Isten irgalmas szeretetét. Aki a bűnbánat után – nem is beszélve arról, ha valaki a gyóntatószékből kilépve – nekiesik szolgatársának, és nem gyakorolja ő is a megbocsátást, az élete sötétségbe borul.
A lényeg: ne akarjak semmit elrejteni az Úr elől, mert ő mindent tud. Ez a mindentudása nem megrovó, hanem irgalommal teli – lásd Péter vallomását: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek” (Jn 21,17). Tovább a folytatáshoz
„egy pulóver” akció
2010 októberének végén Kistarcsán megalakult a karitász csoport. Napjainkban számtalan karitatív szervezet, szociális intézmény működik, így akár joggal vetődhetne fel a kérdés, miért is fontos, hogy egyházközségünknek is legyen ilyen csoportja? A válasz Prohászka Ottokár szavaiban rejlik: „Ébredjen minden egyházközség arra a tudatra, hogy mindegyik Krisztus családja, s legyen gondja, hogy ne legyen abban a családban senki, aki éhezik, mialatt mások lakmároznak, senki, aki mezítelen, mialatt másoknak fölös ruhája vagy lábbelije van!” Tovább a folytatáshoz
Sok szeretettel adjuk a kedves hívek kezébe egyházközségi újságunkat az Olvasó-t!
A tartalomból: Tovább a folytatáshoz
Keresztelő Szent János
Az idős házaspárnak, Zakariásnak és Erzsébetnek nem volt gyermeke. Zakariás, a zsidó pap a jeruzsálemi templomban teljesített szolgálatot, amikor Gábor főangyal megjelent neki, és közölte Isten akaratát. Sokak örömére fia fog születni, akit Jánosnak kell hívni. Az angyal szerint a fiú nagy lesz az Úr előtt, bort és mámorító italt nem fog inni, hanem már anyja méhében a Szentlélek fogja eltölteni. Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak (Lk 1,15). Zakariás kételkedve fogadta az angyal szavait, ezért büntetésként megnémult. Tovább a folytatáshoz
Kistarcsai kórház
A kórházlelkészi szolgálat 2004. június 28-án jött létre az egyházmegye kórházpasztorációs tervének aláírásával.
Ki tartozik ehhez a szolgálathoz?
Mindazok, akik a betegeket szolgálják az egyházmegyében. Különösképpen főállású lelki gondozóink. Tovább a folytatáshoz
Csicsiri család
A templomi szolgálattevőket bemutató riportsorozatunk mostani részében a Csicsiri házaspárral, Ferivel és feleségével, Krisztával beszélgettünk.
Feri, te tősgyökeres kistarcsai vagy. Volt olyan időszak a közös életetekben, amikor nem itt éltetek?
Feri: Igen, házasságkötésünk után az együttélést Kerepesen kezdtük egy örökölt fél házban, majd rövid időre Kistarcsára költöztünk albérletbe, utána pedig Szigethalom következett. Ott három évig laktunk, majd édesapám jóvoltából visszajöhettünk Kistarcsára, immár véglegesen. Tovább a folytatáshoz
„…az Adventtel mindig újra kezdődik az emberi szívek zarándoklata Krisztus felé, aki kinyilatkoztatja nekünk az Atya és az Ő szeretetének misztériumát” – írja II. János Pál pápa. Az egyházi év kezdetén hittel és reménnyel újra útnak indulunk, hogy megváltásunk titkait egy évbe sűrítve ismét átéljük, és szívünkben egyre mélyebben találkozzunk Istennel. Valójában maga Isten indul az ember keresésére. Eljön ő, aki folyton úton van felénk, mert ő „előbb szeretett minket” (1Jn 4,19). Tovább a folytatáshoz
Sok szeretettel adjuk a kedves hívek kezébe egyházközségi újságunkat az Olvasó-t!
A tartalomból: Tovább a folytatáshoz