Trianon
emlékezzünk a magyarságot romba döntő európai szerződésre néhány korabeli, idegen államférfi, európai politikus gondolatával, és egy hű, magyar asszony versével:
Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében: Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Tovább a folytatáshoz
Kopp Mária
Kopp Mária házasság- és gyerekpárti volt. Azért volt hitele, mert azt az értékrendet, amit képviselt, tudományos kutatások eredményeivel is alá tudta támasztani. Nem csak azt mondta, hogy „szerintem” aki házasságban él és gyerekei születnek, boldogabb, hanem azt is tudta mondani, hogy kutatások bizonyítják: tovább él, megelégedettebb és egészségesebb. A válás egészségkárosító hatású is lehet. Tovább a folytatáshoz
Alamizsna
A hittanos gyerekekkel minden nagyböjti időben kis feladatok elvégzésével készülünk húsvét ünnepére. Tanítjuk, tanuljuk, hogy a böjt három alappillére az imádság, a böjt és az alamizsna. Ez utóbbi megvalósítása a gyerekek számára nem egy egyszerű feladat. Kik azok a szegények, rászorulók, akiken segítenem kellene és ezt hogyan tegyem? Tovább a folytatáshoz
Magyar Katolikus Karitász
Ahogyan arról már olvashattak a kedves testvérek, nagyböjtben a közösség segítő szándéka ismét komolyan tapinthatóvá vált. Tapinthatóvá, hiszen az összegyűlt rengeteg élelmiszer, a gyarapodó papírlapok, rajtuk a címekkel megfoghatóvá tették az egymás iránti figyelmet, szeretetet. Tovább a folytatáshoz
Dsida Jenő: Hálaadás
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell. Tovább a folytatáshoz
Nincmit
Pedagógus mivoltomban gyakran éreztem megbántva magam, amikor buszon, villamoson így utasították rendre az udvariatlan fiatalokat: ezt tanulod az iskolában? Bosszankodtam, valóban az iskola az egyetlen hely, ahol a viselkedés alapvető normáit megtanulhatja a gyermek? Jó példával vagy egy-egy aktuális esemény kapcsán természetesen próbáltam jó modorra is nevelni a tanítványaimat, de mindig akadt, akiről kellő alapozás hiányában lepergett az igyekezet. Milyen is a kellő alapozás? Íme: Tovább a folytatáshoz
Magyar Katolikus Karitász
A báli szezonnak vége. Alig pár nap választ el minket a nagy ünneptől. Az egyházi év e szakában valahogy nyitottabbak vagyunk meghallani, meglátni a szükséget, hétköznapi szenvedést. Lelkünkben elszántabban szeretnénk részt vállalni ismert, vagy ismeretlen testvéreink megpróbáltatásaiban és talán gyakrabban villan emlékezetünkbe: Amit tettél a legkisebbel, velem tetted. Szép, hagyományos része ez a húsvétvárásnak minden közösségben, ahol Krisztus nevében gyűlnek össze. Tovább a folytatáshoz
Úgy szerettelek,
hogy meghaltam helyetted,
most már csak ez számít
nem a saját tetted. Tovább a folytatáshoz
Feltámadt, Krisztus! Valóban!
Jézus halálát az ember árulása idézte elő. A föltámadással kapcsolatban azonban éppen az okozza a tanácstalanságunkat, hogy emberileg nézve és a józan észre hagyatkozva – az üres síron kívül – semmi nem árulkodik a föltámadás tényéről. Csak az angyalok, és maga Jézus Krisztus tanúskodik a halálon aratott győzelemről. De mi történik akkor, ha nem hiszünk Jézusnak, az angyaloknak és az üres sírnak? Tovább a folytatáshoz
Stációk
A húsvét előtti virágvasárnap egy kapu, amelyen keresztül belépünk az egyházi év szentélyébe. A kapun belépve a szent hét, a nagyhét áll előttünk, amely nem csupán a szomorúság ideje, hiszen a kereszt és a föltámadás elválaszthatatlanok egymástól. Krisztus megváltói műve nem fejeződik be halálával, hanem átmegy a föltámadás győzelmébe. A nagyhét liturgiája nem akar csupán panaszszó lenni. Tovább a folytatáshoz