előadás kategória bejegyzései

Örök Erdély (1. rész)

Fadrusz János: Mátyás király lovasszobra Kolozsváron

Fadrusz János: Mátyás király lovasszobra Kolozsváron

Székelyország, Erdélyország, nekünk, magyaroknak egy múlt, egy fájdalmas múlt. Egy darab életünkből, szívünkből. Bolyongani a hegyek, szakadékok között, a kacskaringós utakon, és csodálni az Isten által alkotott csodálatos természetet, ez nem lehet más, mint ünnep.

Kolozsvár, talán az Erdély-medence középpontja, a magyar operett irodalomban megénekelt, szép város, a Szamos mentén, Budapesttől nagyon messze, de szívünkhöz nagyon közel van. A főtéren gót stílusban, a 14. században megalapozott Szent Mihály katedrális, tekintélyt parancsoló kőtömege, már akkor is az itt folyó élet fölé emelkedett. Tovább a folytatáshoz →

A fecsegés


Ferenc pápa

Ferenc pápa

Ferenc pápa a János evangéliumához fűzte gondolatait (Jn 21,20-25). „Mit törődsz vele?” – teszi fel a kérdést Jézus Péternek, aki beavatkozott a szeretett tanítvány, János életébe. Péter szeretet-párbeszédet folytatott az Úrral, de ez a párbeszéd később kisiklott egy másik vágányra. Péter is szenvedett attól a kísértéstől, hogy bele­avatkozzon mások életébe. Ahogyan a köznyelvben mondjuk, Péter úgy visel­kedik, mint aki „mindenbe beleüti az orrát”. Tovább a folytatáshoz →

Egy akol, egy pásztor

Jó pásztor

Jó pásztor

Kétezer év óta munkál Krisztus igéje az „egy akol és egy pásztorról”. Kétezer éve, kivetve az útfélre, hogy mindenki könnyen árnyába juthasson, ha majdan terebélyfa lesz belőle; de míg ezrivel s milliárdjával látható életünk mezein minden gyom, ritkán látunk itt-ott egy-egy boldog palántát. Hogy ez az isteni ige is él… íme, följegyzek egy bizonyságot, hogy e mindnyájunk szívének oly kedves Mag él és virulásra kész. Tovább a folytatáshoz →

Trianon

Trianon

Trianon

„…A számokkal mérhető meg­gyen­gülésnél szinte katasztro­fá­li­sabb lett, ami a nemzeti tudatot érte…” Illyés Gyula (1977)

Történetírásunk során legna­gyobb vesz­teségünket az I. világháborút lezáró béke­dik­tátum alá­írására kény­sze­rítve szenvedte el a ma­gyar nem­zet. Tovább a folytatáshoz →

Digitális nemzedék

Digitális nemzedék

Digitális nemzedék

Az információs kor kihívásai címmel egy délutáni előadásra hívjuk a kedves szülőket. A program első felében egy filmet tekintenénk meg, Online kamaszok címmel.

A film azt vizsgálja, hogy milyen hatása van az internetnek a kamaszok és családjuk életére. Számos haszna mellett köztudott, mi minden veszélynek vannak kitéve a felnövő új generációk, akik mindennapjaikat lassan inkább élik a virtuális térben, mint a valóságban. Sokan olyan privát világot építenek maguknak, melynek semmi köze sincs a környezetük által ismert életükhöz: szociális kapcsolataik erősebbek az interneten keresztül, mint odahaza vagy az iskolában. Mindennek sokszor végzetes következményei vannak: zaklatások áldozatai lesznek, depressziósak, sőt, néha még önmaguk ellen is fordulnak. A dokumentumfilm arra is keresi a választ, hogy mit tehetnek a szülők, hogy megóvják gyermeküket a tragédiáktól. Tovább a folytatáshoz →

Restaurálás

Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust

Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust

Pontosan egy évvel ezelőtt kértünk segítséget a hívektől a keresztelőkúton található szobor helyrehozatalához. Örömmel adunk hírt a február-már­cius során elkészült munkáról, melyet Szilágyi Mária és Téglás Tamás res­ta­u­rátorok végeztek el. (Szerk.)

A tárgy rövid leírása: a ke­resz­telőmedence tetején elhelyezkedő ba­rokk stílusú szoborcsoport a Jordán par­ti keresztelési jelenetet ábrázolja. Ke­resztelő János alakja egy sziklán állva magasodik a megkeresztelendő Krisztus alak fölé. Szent János vörös színű köpennyel és bárány­bőr uj­jas­sal, Jézus Krisztus ara­nyo­­zott szegélyű, fehér vászon á­gyék­­kötővel van áb­­­rázolva. A szo­bor­csoport ra­gasz­tott, tömbösített hárs­­­­fából készült, fa­ra­gás­sal. A felü­le­­tet enyves kré­tá­val alapozták, majd fes­téssel díszí­­tet­ték. Tovább a folytatáshoz →

Gyászukat akkor örömre fordítom (Jer 31,13)

Kármán János atya

Kármán János atya

2012. október 13-án a plébániánkon megrendezték az első lelkinapot özvegyek, egyedülállók és elváltak számára. A program előadással kezdődött, melyet Kármán János atya tartott. Az előadás fénypontja az volt, amikor az atya elővette a gitárját és együtt, vidáman énekeltünk. Ezt követően kis csoportokat alkotva osztottuk meg egymással örömeinket és bánatainkat. Elhatároztuk, hogy a jövőben rendszeresen találkozunk. A nap végén egy tanulságos filmet néztünk meg, amely mindenkit meghatott. Tovább a folytatáshoz →

Tomori Pál érsek és hadvezér

Tomori Pál szobra Kalocsán (Füredy Richárd alkotása – 1928)

Tomori Pál szobra Kalocsán - (Füredy Richárd alkotása – 1928)

1475 körül született, az Abaúj megyei (Észak-Magyarország) Tomorban. 1526 augusztus 29-én halt meg a mohácsi csatában. Gondos nevelésben részesült. Ezt igazolja, hogy nagyon szépen írt, és jól beszélt latinul. Hajlama a katonai pálya felé vonzotta. Így került Bornemissza János pozsonyi gróf udvarába, ahol gyakorlott hadnaggyá érett. 26 éves korában az erdélyi sóbányák kamarása (intéző, királyi kincstárnok, az uralkodó közelében szolgáló nemes ember). Pár év múlva Fogaras várának kapitánya. Fogaras, Erdély egyik legbiztonságosabb síkföldi vára, az Olt folyó bal partján. Tovább a folytatáshoz →

Trianoni békediktátum 92. évfordulóján…

Trianon

Trianon

emlékezzünk a magyarságot romba döntő európai szerződésre néhány korabeli, idegen államférfi, európai politikus gondolatával, és egy hű, magyar asszony versével:

Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében: Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Tovább a folytatáshoz →