Lauer bejegyzései

Harangszó

Amikor csak tehetem, meghallgatom a Kossuth rádióban a déli harangszót. A pár mondatos ismeretterjesztésen túl a sokféle, sok helyről érkező, szívet-lelket körülsimogató hang megállásra késztet a napi tevékenykedésben.

A déli harangszóval kapcsolatban leginkább a nándorfehérvári győzelem kerül szóba, teljesen jogosan. Azt, hogy őseink mekkora áldozatot hoztak – a ma oly büszke, de igencsak feledékeny – Európáért, alig lehet néhány mondatban elmondani. Tovább a folytatáshoz

Karitász három perc – az elmúlt egy évről

Magyar Katolikus Karitász

Magyar Katolikus Karitász

Újra itt az évkezdet, már itt vagyunk a farsangi időszakban. Egyházközségünk, és a kistarcsai karitász csoport ismét bálra készül. Az idei este szervezésének közepette óhatatlanul végigszaladnak a tavalyi első karitász bál emlékezetes pillanatai, emlékei. A második bálunkra készülve a számvetés idejét is éljük. Mi történt az elmúlt évben? Mivel sikerült meghálálni, megszolgálni azt a bizalmat, amit a kistarcsai hívektől a múlt évben, többek között a jótékonysági bál bevételével kaptunk? Tovább a folytatáshoz

Disznóvágás a plébánián

Disznóvágás

Disznóvágás

Január 14-én reggel éles visítástól volt hangos a plébánia. Disznót vágtunk! Egy több, mint 200 kilós malac(ka) volt az áldozat.

Rengetegen sürögtek-forogtak az udvaron. Több üstben főtt a finomabbnál-finomabb disznóság. Húsleves a friss csontokból, abált húsok a hurkához, töpörtyű. Benn addig a sok szorgos asszonykéz elkészítette a töltött káposztát. Hatalmas lábosban főtt a finomság. Tovább a folytatáshoz

A szentmiséről

Eucharistia

Eucharistia

A II. Vatikáni Zsinat határozatai közt olvassuk:

A vasárnap, vagyis az Úr napja a legősibb ünnepnap. Ezt kell a legnagyobb nyomatékkal a hívek vallásos gyakorlatába ajánlani, és azon kell lenni, hogy egyúttal ez legyen az öröm napja és minden munkától való szünet napja! Ezen a napon kötelesek a Krisztusban hívők összejönni, hogy Isten igéjének meghallgatásával és az Eucharisztiának vételével megemlékezzenek az Úr Jézus szenvedéséről, feltámadásáról, így hálát adjanak Istennek, aki őket újjászülte az élőreményben, Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által! Tovább a folytatáshoz

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

Gyertyaszentelő

Gyertyaszentelő

Az anyaszentegyház minden évben elénk állítja Jézus életét, gyermekkorától a mennybemeneteléig. Így szent élete előttünk ragyog, és követésre ösztönöz miket.

Február 2-a Jézus bemutatásának ünnepe a templomban. A zsidó törvény szerint minden asszony, akinek fiú gyermeke született, negyven napig nem mehetett a templomba. Igaz, a Szűzanya nem lett volna e törvény alá rendelve, hiszen Isten kiválasztottja volt, ő azonban nem akart kivétel lenni. A templomban lévők semmi különöset nem láttak Szűzanyában és Jézusban. A Szentlélek külön ajándéka volt, hogy az öreg Simeon felismerte Jézusban a világ Megváltóját. Tovább a folytatáshoz

Ökumené közös templomhasználattal

Nagytarcsai templom

Nagytarcsai templom

E cikk írásakor záruló ökumenikus imahét kapcsán bizonyára sokunkban merülnek fel különböző gondolatok az ökumenéről, ennek értelméről, arról, hogy évente egy héten keresztül hallgatjuk, sőt meghallgatjuk egymást. Ezen alkalmak remélhetőleg arra jók, hogy ne érezzük a másikat oly idegennek, csodabogárnak, egy másik bolygóról jött űrlénynek vagy éppen egy elvetemült ellenségnek. Remélhetőleg ez utóbbin már rég túl vagyunk. Tovább a folytatáshoz

Piarista gimnázium a város szívében

Piarista címer

Piarista címer

Pest város tanácsa a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után a piarista tanítórendre bízta, és 10000 forintos adományával vetette meg első középfokú iskolájának alapját. 1717. október 30-án írta alá az alapító oklevelet Pest szabad királyi város és a piarista rend elöljárósága. A tanítást 4 piarista szerzetes 155 tanulóval kezdte meg. A város 1728-ban megvásárolta az iskola számára a mai Görög udvar helyén lévő, félig kész jezsuita iskolát. A gimnáziumi tanítás kezdetben jezsuita rendszerben folyt, de csakhamar kialakult a piarista iskola sajátos nevelői és tanulmányi rendje. Tovább a folytatáshoz

Énekelve meghalni?

Hallottatok-e már ilyet: énekelve meghalni?

Engem mindig lenyűgöz, amikor egy szépen megszólaló énekkart hallgatok. Olyan fölfoghatatlan, hogy a különböző szólamok kapnak egy-egy hangot, majd elhallgatnak, és a karvezető intésére egyszerre mindenki elkezd énekelni azon a hangon, amit megadtak neki. Az éneklés közben kibontakozó csodálatos harmónia tehát abból a hangból indul ki, amit minden énekesnek – jóllehet csak pillanatokig – magában kellett őriznie. Tovább a folytatáshoz

Az idő

Gyakran halljuk a rádióban, látjuk a televízióban, hogy politikusokat, tudósokat, művészeket, sportolókat nyilatkozatokra kérnek. Kérdésekkel ostromolják, sajtókonferenciára hívják őket, és nyilatkozniuk kell.

Az újév kezdetén sok ember sajtókonferenciát tart. Kérdések tömegét teszi fel, nem a politikusoknak, nem tudósoknak, nem művészeknek, nem sportolóknak, hanem az újévnek. Tovább a folytatáshoz