Lauer bejegyzései

Magyar Hiszekegy

Papp-Váry Elemérné síremléke a  Fiumei úti temetőben

Papp-Váry Elemérné síremléke a Fiumei úti temetőben

A II. világháború után a kereszténygyűlölő, bolsevik uralom évtizedei alatt mindent betiltottak, ami egy egészségesen élni akaró társadalom igényeihez természetszerűen hozzátartozik. A látszat kedvéért a Nyugat felé mutatott propaganda, és a könnyen „megvezethető” proli típusú embereknek csalétekként meghagytak bizonyos ünnepszerű alkalmakat, amiket
a hatalom szellemi fertőjével átitatott annak rendje és módja szerint. Tovább a folytatáshoz

Gyermeki lélek

Nem túl eredeti ötlet, film is készült már a témában, de azért képzeljük csak el, mi lenne, ha mostanában Jézus újra megjelenne a világban? Vagy átfogalmazva a kérdést a mai kor szellemének megfelelően: mi lenne, ha egy ember elkezdené magáról azt híresztelni, hogy ő Jézus? Hányan hinnénk neki? Ha csodákat is művelne, az segítene? Az sem valószínű, hisz akkor meg biztosan a trükköt keresnénk
a csodák mögött. Tovább a folytatáshoz

A Föltámadott szabadságra hív minket

A Galata levél híres mondata: „Szabadságra szabadított meg minket Krisztus” (5,1). Majd Pál apostol így folytatja: „Álljatok meg szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra rabszolgaság igájába fogni” (5,2).

Húsvét titka áll előttünk. A föltámadás ugyanis éppen azt jelenti, hogy Jézus győzött mindenen, ami az embert fogva tartja. A gyilkos indulatok nem tudták elpusztítani, a halál képtelen volt őt fogva tartani – testét nem érte rothadás. Aki hisz Jézusban, a Föltámadottban, az áment mond arra, hogy a Szentlélek átjárja, és így megajándékozza őt Isten fiainak szabadságával. Tovább a folytatáshoz

Az örök hajnalcsillag

Az egyik filozófus a következőket írja: „Fokozatosan oda jutottam, hogy elfogadjam azt a kétségtelenül paradox tételt, amely szerint mindig önmagamból lesz önmagam árnyéka”. Talán nem is gondolnánk, de ez az Isten(ek)re is igaz. Gondoljunk csak a pogány istenekre. Ezek az istenek örökösen önmaguk korlátaiba ütköznek, hiszen nem tudnak saját vágyaik, érzelmeik, indulataik – szeretetük, haragjuk, gyűlöletük – fölé emelkedni, hanem ezek a fékezhetetlen erők rángatják őket. Így aztán önmaguk árnyékaivá lesznek. Tovább a folytatáshoz