templom kategória bejegyzései

A kistarcsai Rózsafüzér Királynője-templomhoz kapcsolódó írások.

Patrona koncert templomunkban – december 4-én

A kórus

A Patrona Hungariae Gimnázium Leánykara az iskolával egyidős – 1950 óta működik, és Kodály Zoltán szellemi örökségének hordozója, aki több alkalommal személyesen vendége volt intézményünknek.

Iskolai kórus, tehát évente elmennek, kimaradnak a végzősök, és tanévkezdéskor jönnek az új diákok. A fakultációk és a sok különóra miatt a felsőbb évfolyamosok közül egyre kevesebben maradnak, de a fiatalabbak lelkesedése töretlen. A kóruspróbák hetente kétszer 45 percesek. A jelentkezés önkéntes alapon működik. Szeptember folyamán a karvezető meghallgatja és szólamba sorolja a jelentkezőket. Tovább a folytatáshoz →

Lektor és akolitus avatás

A felavatott lektorok és akolitusok sora

Egyházmegyénkben 2005 óta folyik világiak képzése akolitusi szolgálatra, azóta folyamatosan, minden évben 20-30 jelentkező kezdi el ezt a képzést. Az akolitus három feladat ellátására kap megbízást: közösség építésre, igeliturgia vezetésére, áldoztatásra. Az akolitus az egyházközségben a plébános felügyelete alatt szolgál, konkrét feladatait a plébános útmutatása alapján végzi.

A képzés két évig tart, de már az első év végén elérkezik az első lépcsőfok: akik sikeresen elvégzik az első évet, azokat a püspök atya lektorrá avatja. A lektor feladata a szentmisén az olvasmányok felolvasása, de ezt sok helyen már a ministránsok végzik, így ez a fokozat inkább csak formalitás. Tovább a folytatáshoz →

Feleség imája elhunyt férjéért

Szent József halála

Irgalmas Isten! Könyörülj rajtam, Jézus Krisztus érdemeiért! Szívemnek fájdalma nagy. Ha te nem enyhíted, nincs, aki megenyhítse. Íme, én özvegyasszony vagyok, férjem elhagyott engem! Magamra hagyva sokkal gyöngébb vagyok, mintsem a bánatot, amely osztályrészemül jutott, hordozni bírnám.

Nincs, aki vigasztaljon e világon, legféltettebb kincsemet, életem támaszát, szívem örömét ragadta el tőlem a halál. Ő, az én szeretett férjem, az én társam nincs többé velem! Egyedül maradtam e puszta földön. Ezért sírok éjjel és nappal, s panaszom hangja úgy szól, mint a párját vesztett madáré mindenütt, amerre járok. Tovább a folytatáshoz →

A temető

Feltámadunk

A Magyar Értelmező Kéziszótár (1972) a temető címszó alatt ezt írja: A halottak eltemetésére hivatalosan kijelölt terület. A görög coemeterium szó, az alvók helyét jelenti.

Az ember természetéhez mindig hozzátartozott, hogy hallottait tisztelje, és megfelelő módon eltemesse (kivéve: háborúk, ellenség, gyűlölet). Az ószövetségben és az ókorban csak a város falain kívül lehetett temetni. A római jog elismerte a különféle temetkezési társulatok létezését, és ezeket a keresztényekre nézve még az üldözések alatt is tiszteletben tartották. Tovább a folytatáshoz →

Vác, püspöki székhely

A váci székesegyház

Vác város Pest megyében, a Dunakanyar központjaként ismert település, Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa. Vonzó idegenforgalmi célpont, egyrészt 900 éves történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely.

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna bal partján, a Naszály hegy lábánál. Budapest irányából könnyen megközelíthető vonattal, autóbusszal, gépkocsival, nyáron kirándulóhajókkal. A Dunán közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom és Szentendre felől is megközelíthető a város. A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen, a parton parkosított területet alakítottak ki, külvárosi partját pedig, a tilalom ellenére, strandolók százai töltik meg a meleg napokon. Míg a szemközti parton a Pilis-hegység nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak záró tagja. Így Váctól északra hegyek, Váctól dél felé, pedig sík táj képe fogadja az erre járót. Tovább a folytatáshoz →

A Rózsafüzér lényege: legyen meg a te akaratod

Rózsafüzér

Weöres Sándor Öröklét című verse a valóság misztériumát feszegeti: Mert ami egyszer végbement/ azon nem másít semmi rend/ se Isten, se az ördögök/ múlónak látszik és örök.

Ami megtörtént, az már valóság. Vagyis az, amivel számolni kell. Mivel pedig vitathatatlan, hogy a történelem folyamán végbementek olyan cselekedetek is, amiket Isten biztosan nem akarhatott, ezért a valóság nem pusztán olyan, amilyennek Isten elképzelte. Ámde a valósághoz igazodni kell. Aki nem így jár el, azt maga a valóság sodorja el. Szükség van arra, hogy lássuk a határokat. A valóság határaira – származzanak bármilyen cselekedetekből is –, már kénytelenek vagyunk úgy tekinteni, mint Isten által elfogadottra. Tovább a folytatáshoz →

A Föltámadott szabadságra hív minket

A Galata levél híres mondata: „Szabadságra szabadított meg minket Krisztus” (5,1). Majd Pál apostol így folytatja: „Álljatok meg szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra rabszolgaság igájába fogni” (5,2).

Húsvét titka áll előttünk. A föltámadás ugyanis éppen azt jelenti, hogy Jézus győzött mindenen, ami az embert fogva tartja. A gyilkos indulatok nem tudták elpusztítani, a halál képtelen volt őt fogva tartani – testét nem érte rothadás. Aki hisz Jézusban, a Föltámadottban, az áment mond arra, hogy a Szentlélek átjárja, és így megajándékozza őt Isten fiainak szabadságával. Tovább a folytatáshoz →

Az örök hajnalcsillag

Az egyik filozófus a következőket írja: „Fokozatosan oda jutottam, hogy elfogadjam azt a kétségtelenül paradox tételt, amely szerint mindig önmagamból lesz önmagam árnyéka”. Talán nem is gondolnánk, de ez az Isten(ek)re is igaz. Gondoljunk csak a pogány istenekre. Ezek az istenek örökösen önmaguk korlátaiba ütköznek, hiszen nem tudnak saját vágyaik, érzelmeik, indulataik – szeretetük, haragjuk, gyűlöletük – fölé emelkedni, hanem ezek a fékezhetetlen erők rángatják őket. Így aztán önmaguk árnyékaivá lesznek. Tovább a folytatáshoz →

Megtérés

szerpentin

A bűnbánat és a megtérés egymástól elszakíthatatlan fogalmak. Csak ott lehet igaz bűnbánatról beszélni, ahol valaki teljesen rábízza magát Istenre. És fordítva, csak az Istenhez tért ember tarthat igaz bűnbánatot.

Az eredeti héber sub szó, gyökeres fordulatot, az egész ember Istenhez fordulását jelenti. Ezzel szemben a görög metanoia – meta = át; noia = újrafontolás/újragondolás szavak jelentése: megváltozás – már inkább csak a gondolkodás Istenhez fordulását hangsúlyozza. Jézus nyilvánvalóan azt akarja, hogy egész lényünkkel őt keressük. Tovább a folytatáshoz →

Nemzeti ünnepünk elé

magyar kokárda

„Forr a világ bús tengere, oh magyar”. Ma sincs ez másképp. Senkise tudja, hogy mit forral (most már nem a „hármas erőszak”, a háttérben kevésbé látható, világméretű hatalmak munkálkodnak).

A télvégi reggel kopasz ágakat rajzol az égre, mint bizonyára 163 éve is, amikor senki sem sejtette, mi készül a pesti utcán. Egymás után lángoltak fel a forradalmak a szabadságért, és azóta is látható előzmények nélkül robbannak ki, győznek vagy elbuknak, sokszor buknak el látszólagos győzelmük ellenére, de néha legyőzve is győzelmet aratnak. Tovább a folytatáshoz →

Kistarcsa Rózsafüzér Királynője Plébánia

A kistarcsai plébánia életéből!