templom kategória bejegyzései

A kistarcsai Rózsafüzér Királynője-templomhoz kapcsolódó írások.

Liturgia

Szentmise

Szentmise

Beer Miklós püspök atya évente többször ír nekünk (papoknak) körlevelet. Ennek első része mindig a liturgiával, vagyis a szentmise áldozat bemutatásának pontosan meghatározott rendjével foglalkozik. Fölhívja a figyelmet arra, mit és hogyan kell tennie a papoknak és a híveknek. Illetve olyan helytelen példákra mutat rá, amiket orvosolni kell. Ez azért annyira fontos, mert minden túlzás nélkül állíthatjuk: az Egyház a szentmiséből él. A mostani – XVI. Benedek – pápánk így írt erről: „Az Egyház hozza létre az Eucharisztiát, és viszont, az Eucharisztia hozza létre az Egyházat”. Tovább a folytatáshoz →

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

Gyertyaszentelő

Gyertyaszentelő

Az anyaszentegyház minden évben elénk állítja Jézus életét, gyermekkorától a mennybemeneteléig. Így szent élete előttünk ragyog, és követésre ösztönöz miket.

Február 2-a Jézus bemutatásának ünnepe a templomban. A zsidó törvény szerint minden asszony, akinek fiú gyermeke született, negyven napig nem mehetett a templomba. Igaz, a Szűzanya nem lett volna e törvény alá rendelve, hiszen Isten kiválasztottja volt, ő azonban nem akart kivétel lenni. A templomban lévők semmi különöset nem láttak Szűzanyában és Jézusban. A Szentlélek külön ajándéka volt, hogy az öreg Simeon felismerte Jézusban a világ Megváltóját. Tovább a folytatáshoz →

Ökumené közös templomhasználattal

Minden vélemény számít!
Nagytarcsai templom

Nagytarcsai templom

E cikk írásakor záruló ökumenikus imahét kapcsán bizonyára sokunkban merülnek fel különböző gondolatok az ökumenéről, ennek értelméről, arról, hogy évente egy héten keresztül hallgatjuk, sőt meghallgatjuk egymást. Ezen alkalmak remélhetőleg arra jók, hogy ne érezzük a másikat oly idegennek, csodabogárnak, egy másik bolygóról jött űrlénynek vagy éppen egy elvetemült ellenségnek. Remélhetőleg ez utóbbin már rég túl vagyunk. Tovább a folytatáshoz →

Énekelve meghalni?

Hallottatok-e már ilyet: énekelve meghalni?

Engem mindig lenyűgöz, amikor egy szépen megszólaló énekkart hallgatok. Olyan fölfoghatatlan, hogy a különböző szólamok kapnak egy-egy hangot, majd elhallgatnak, és a karvezető intésére egyszerre mindenki elkezd énekelni azon a hangon, amit megadtak neki. Az éneklés közben kibontakozó csodálatos harmónia tehát abból a hangból indul ki, amit minden énekesnek – jóllehet csak pillanatokig – magában kellett őriznie. Tovább a folytatáshoz →

Az idő

Gyakran halljuk a rádióban, látjuk a televízióban, hogy politikusokat, tudósokat, művészeket, sportolókat nyilatkozatokra kérnek. Kérdésekkel ostromolják, sajtókonferenciára hívják őket, és nyilatkozniuk kell.

Az újév kezdetén sok ember sajtókonferenciát tart. Kérdések tömegét teszi fel, nem a politikusoknak, nem tudósoknak, nem művészeknek, nem sportolóknak, hanem az újévnek. Tovább a folytatáshoz →

Karácsony titka: Rálelni önmagunk igazi mintájára

Kistarcsai betlehem

Örökösen azon kapjuk magunkat, hogy szeretnénk valamit. Hol ezt, hol azt. Képtelenek vagyunk „leállni”. Mintha az emberi természetünkhöz tartozna a vágyakozás. Talán túlzás volna azt állítani: ha ez nincs meg bennünk, akkor már kiégtünk. De az bizonyos, hogy a vágyakozás nélkül nehezen igazolható, hogy megőriztük gyermeki mivoltunkat. Tovább a folytatáshoz →

Patrona koncert templomunkban – december 4-én

A kórus

A kórus

A Patrona Hungariae Gimnázium Leánykara az iskolával egyidős – 1950 óta működik, és Kodály Zoltán szellemi örökségének hordozója, aki több alkalommal személyesen vendége volt intézményünknek.

Iskolai kórus, tehát évente elmennek, kimaradnak a végzősök, és tanévkezdéskor jönnek az új diákok. A fakultációk és a sok különóra miatt a felsőbb évfolyamosok közül egyre kevesebben maradnak, de a fiatalabbak lelkesedése töretlen. A kóruspróbák hetente kétszer 45 percesek. A jelentkezés önkéntes alapon működik. Szeptember folyamán a karvezető meghallgatja és szólamba sorolja a jelentkezőket. Tovább a folytatáshoz →

Lektor és akolitus avatás

A felavatott lektorok és akolitusok sora

A felavatott lektorok és akolitusok sora

Egyházmegyénkben 2005 óta folyik világiak képzése akolitusi szolgálatra, azóta folyamatosan, minden évben 20-30 jelentkező kezdi el ezt a képzést. Az akolitus három feladat ellátására kap megbízást: közösség építésre, igeliturgia vezetésére, áldoztatásra. Az akolitus az egyházközségben a plébános felügyelete alatt szolgál, konkrét feladatait a plébános útmutatása alapján végzi.

A képzés két évig tart, de már az első év végén elérkezik az első lépcsőfok: akik sikeresen elvégzik az első évet, azokat a püspök atya lektorrá avatja. A lektor feladata a szentmisén az olvasmányok felolvasása, de ezt sok helyen már a ministránsok végzik, így ez a fokozat inkább csak formalitás. Tovább a folytatáshoz →

Feleség imája elhunyt férjéért

Szent József halála

Szent József halála

Irgalmas Isten! Könyörülj rajtam, Jézus Krisztus érdemeiért! Szívemnek fájdalma nagy. Ha te nem enyhíted, nincs, aki megenyhítse. Íme, én özvegyasszony vagyok, férjem elhagyott engem! Magamra hagyva sokkal gyöngébb vagyok, mintsem a bánatot, amely osztályrészemül jutott, hordozni bírnám.

Nincs, aki vigasztaljon e világon, legféltettebb kincsemet, életem támaszát, szívem örömét ragadta el tőlem a halál. Ő, az én szeretett férjem, az én társam nincs többé velem! Egyedül maradtam e puszta földön. Ezért sírok éjjel és nappal, s panaszom hangja úgy szól, mint a párját vesztett madáré mindenütt, amerre járok. Tovább a folytatáshoz →