Csaja János

Egyházközségünk oszlopos tagja, Csaja János a legutóbbi választások alkalmával a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben indulva bejutott az önkormányzati képviselőtestü­letbe. Vele beszélgettünk.

Hogy jött a gondolat, hogy politikai téren is tegyél valamit?

Nem a szoros értelemben vett „politikai élet” az, ami vonzott, inkább a tenni akarás a köz érdekében. Azt gondolom, hogy Kistarcsán bőven van feladat. Jó néhány éves lemaradásban vagyunk, több helyen is látok lehetőségeket, amikben úgy éreztem, hogy kamatoztatni tudom az elszántságomat. Tovább a folytatáshoz →

Méhes Zsuzsa hitoktató

Méhes Zsuzsa az idén fejezte be sikeresen az Apor Vilmos-főiskolán a hitoktatói szakot. Vele beszélgettünk.

Hogyan kezdődött a hitoktatói pályafutásod?

A gyerekekkel akkor kezdtem el foglalkozni, amikor elindult a plébánián az ifjúsági klub vasárnap délutánonként. Ebben az időben a Kölcsey iskolában az alsósokat Csermely Zsuzsa néni és Csicsiri Kriszta tanította hittanra. 2004 szeptemberében egyik este csörgött a telefon, és Somlai József atya hívta a férjemet, hogy Zsuzsa néni eltörte a lábát, és amíg felépül, szüksége lenne egy kisegítőre a hitoktatásban. Kriszta engem ajánlott: otthon vagyok mint főállású édesanya, és úgy is csak pár hétről lenne szó. Nagy örömmel vállaltam el, mert a tanítással egy régi álmom vált valóra. Gyermekkoromban pedagógusi pályára készültem, de végülis varrónő lett belőlem. Tehát nem az én ötletem volt a hitoktatás, hanem mások ítéltek alkalmasnak erre a feladatra. Tovább a folytatáshoz →

Tomecz Róbert kántor

A kántorság nem mindennapi hivatás. Nálad hogyan született meg a gondolat, hogy elvégezd a kántorképzőt?

A váci székesegyházban 1982-től ministráltam. A gondolat, hogy kántor legyek és elvégezzem a kántorképzőt, 1987-ben fogalmazódott meg bennem először, amikor a székesegyházban sorozatosan előfordult, hogy kántor nélkül maradt egy-egy szentmise, főleg hétköznapokon. Egy belső hang szólalt meg: „Gyere és muzsikálj nekem!” Tovább a folytatáshoz →

Lauer Tamás kántor

Templomunkban ketten látják el a zenei szolgálatot. Mostani számunkban Lauer Tamás kántorral beszélgetünk.
Mikor jött az ötlet, hogy elvégezd a kántorképzőt?
Kisgyermek korom óta a zene szeretetében cseperedtem fel. Nagyobb testvéreim is tanultak zongorázni, kántorképzőbe jártak, így számomra természetes út volt a zongora tanulás mellett, hogy jelentkeztem a budapesti kántorképző tanfolyamra. Bátyám, Peti biztatása és segítsége nélkül azonban nem lettem volna képes eredményesen elvégezni a képzőt. Igaz, korkedvezményt kaptam. 15 éves sem voltam, amikor 25 évvel ezelőtt kezembe vehettem a kántori oklevelemet. Tovább a folytatáshoz →

Dolhai János világi elnök

Dolhai Jánossal, az egyházközségi képviselőtestület világi elnökével beszélgettünk.
– Mióta élnek Kistarcsán?
– 1986. május 1-jén költöztünk ide, és akkor kezdtük a házunk építését is, ami nem volt egyszerű, de végül sikerült rendesen befejezni.
– Miért éppen Kistarcsán telepedtek le?
– Mi azelőtt az ország keleti részén, Ajakon laktunk, de a munkámból kifolyólag – villamos távvezeték építőként dolgoztam – az ország minden táját bejártam, és láttam, hogy mekkora különbségek vannak az egyes vidékek között. Akkor döntöttünk úgy a gyerekek érdekében, hogy sokkal több lehetőségük legyen a boldogulásra, ezért Pest közelébe költözünk. Itt többször is bejártuk a környéket, de valahogy mindig visszakeveredtünk Kistarcsára. Úgyhogy aztán ezt a helyet választottuk. Tovább a folytatáshoz →

Kalocsai Ágnes

Március 1-jétől Ácsné Kalocsai Ágnes vette át a kistarcsai plébánián az iroda vezetését. Vele beszélgettünk.

– Mik az első benyomásaid itt, Kis­tarcsán?
– Az eltelt három hét alatt megtapasztaltam, hogy az itteni plébánián elég mozgalmas az élet. Irodaidőben szinte egyszerre vannak itt a hívek személyesen, csengetnek és közben szól a telefon. Tovább a folytatáshoz →

Pecsenyiczki Mihályné

Decemberben Pecsenyiczki Mihályné is befejezte aktív sekrestyési szolgálatát. Ennek kapcsán beszélgettünk vele.

– Mióta végezte ezt a szolgálatot?
– Amióta a Sztancsik Jani bácsi lemondott. Mivel én már akkor kb. 16 éve a sekrestyében forgolódtam, mert Ohád Panni néni 1983-ban lemondott a templomi szolgálatról, akkor én elvállaltam a misézéshez szükséges templomi ruhák mosását. Így én akkor úgy gondoltam, hogy amíg nincs stabil sekrestyés, besegítek. De már közben az oltár terítői, a virágdíszítés és a takarítás is ránk maradt, mert akik csinálták, tovább nem vállalták: Uzsoki Margit néni, Böröczki Kati néni, Havasi Ottóné Bözsi, Bergánné Ilonka. Tovább a folytatáshoz →

Csicsiriné Erzsike

December végén két sekrestyésünk is befejezte az aktív szolgálatot. Közülük először Csicsiriné Erzsikével beszélgettünk.

– Kedves Erzsike! Mikor kezdted a sekrestyésséget?
– Mikor is? Ha jól számolom, októberben volt hat éve.
– Hogyan történt, hogy elvállaltad? Tovább a folytatáshoz →