Adventi koszorú

December 1-jén, szombaton 10-16 óráig a kistarcsai plébánia közösségi termében adventi koszorúkészítés lesz az elmúlt évekhez hasonlóan.

Sok szeretettel várjuk a gyerekeket és szüleiket, hogy elkészítsék saját ünnepi koszorújukat.

A hozzávalókat megvásároljuk, amelynek költsége 1200,- Ft. A gyertya színét előre lehet kérni. Tovább a folytatáshoz →

Szűz Mária

A bűnben eltévelyedett emberiségen az Atya úgy akart segíteni, hogy újra a földig hajolt, és megteremtette saját isteni alázatának legszebb gyümölcsét: az Úr „alázatos szolgáló leányát”. A legszebb teremtményt, azt a valakit, aki úgy simult bele a világba, ahogy a lélek a testbe. Tovább a folytatáshoz →

Úrmutató

Az ember hol ettől, hol attól hallja: úgy imádom ezt csinálni…, azt enni, amazt hallgatni vagy nézni stb. Hogy mit is imádnak ezek az emberek? A palacsintától kezdve mindent, ami akárcsak egy apró pici hatással van rájuk. Ráadásul úgy látszik, mintha ez a legtermészetesebb dolog lenne. A magyar értelmező szótárban az imád szócikknél többek között ez áll: A rajongásig szeret valakit, valamit. Például: imád táncolni. Tovább a folytatáshoz →

Jöjj, Szentlélek!

A megváltás ünneplése húsvéttal, kezdődik és tart nem hét napon át, hanem hétszer hét napon át. Az ötvenedik napon ér el a csúcsra, pünkösd napján. Amit Krisztus Urunk halálával és feltámadásával megszerzett, azt most osztja ki a hívő emberek számára a Szentlélek, kinek első megnyilatkozása történt a mai napon, noha már az Ószövetségben is van célzás rá. Mindjárt a világ teremtésénél: „Isten Lelke lebegett a vizek felett.” (Ter 1,2) Pünkösd neve latinul-görögül: pentekoste, azaz ötvenedik nap. Ebből lett a magyar pünkösd név. Tovább a folytatáshoz →

Feltámadt, Krisztus! Valóban!

Jézus halálát az ember árulása idézte elő. A föltámadással kapcsolatban azonban éppen az okozza a tanácstalanságunkat, hogy emberileg nézve és a józan észre hagyatkozva – az üres síron kívül – semmi nem árulkodik a föltámadás tényéről. Csak az angyalok, és maga Jézus Krisztus tanúskodik a halálon aratott győzelemről. De mi történik akkor, ha nem hiszünk Jézusnak, az angyaloknak és az üres sírnak? Tovább a folytatáshoz →

Stációk

A húsvét előtti virágvasárnap egy kapu, amelyen keresztül belépünk az egyházi év szentélyébe. A kapun belépve a szent hét, a nagyhét áll előttünk, amely nem csupán a szomorúság ideje, hiszen a kereszt és a föltámadás elválaszthatatlanok egymástól. Krisztus megváltói műve nem fejeződik be halálával, hanem átmegy a föltámadás győzelmébe. A nagyhét liturgiája nem akar csupán panaszszó lenni. Tovább a folytatáshoz →

Emlékezz ember!

Az Anyaszentegyház húsvét előtt negyven napos böjti, bűnbánati időt tart. Ez a bűnbánati idő körülbelül 330-tól kezdve általánossá lett. A keresztények legnagyobb ünnepük előtt negyven napos böjttel készülnek, mivel az evangéliumok tanúsága szerint Jézus Krisztus is nyilvános működése előtt negyven napig böjtölt a pusztában. Tovább a folytatáshoz →

Gyertyaszentelő

Az anyaszentegyház minden évben elénk állítja Jézus életét, gyermekkorától a mennybemeneteléig. Így szent élete előttünk ragyog, és követésre ösztönöz miket.

Február 2-a Jézus bemutatásának ünnepe a templomban. A zsidó törvény szerint minden asszony, akinek fiú gyermeke született, negyven napig nem mehetett a templomba. Igaz, a Szűzanya nem lett volna e törvény alá rendelve, hiszen Isten kiválasztottja volt, ő azonban nem akart kivétel lenni. A templomban lévők semmi különöset nem láttak Szűzanyában és Jézusban. A Szentlélek külön ajándéka volt, hogy az öreg Simeon felismerte Jézusban a világ Megváltóját. Tovább a folytatáshoz →