Márton Áron püspök

Gyulafehérvár az erdélyi érsekség székhelye, ahol Márton Áron püspök tizenegy évig házi őrizetben volt. Nevét, gyula tisztséget betöltő személytől, a várnál fehér téglát használt építőanyagból, és a vártól kapta. Ezt a püspökséget Szent István 1009 körül alapította. Ásatásokból tudjuk, hol volt az első székesegyház. A 13. században épült gót stílusú második székesegyházat kétszer nagyobbították. A reformátusok 150 éven keresztül használ­ták. 1715-től ismét érseki székesegy­ház. Az egyházmegyének nagy értékű múzeuma van. Miseruhák, kelyhek, egy méternél magasabb szentségtartók, melyeket a körmeneten egy pap nem tudott végig vinni. Tovább a folytatáshoz →

Fadrusz János: Mátyás király lovasszobra Kolozsváron

Székelyország, Erdélyország, nekünk, magyaroknak egy múlt, egy fájdalmas múlt. Egy darab életünkből, szívünkből. Bolyongani a hegyek, szakadékok között, a kacskaringós utakon, és csodálni az Isten által alkotott csodálatos természetet, ez nem lehet más, mint ünnep.

Kolozsvár, talán az Erdély-medence középpontja, a magyar operett irodalomban megénekelt, szép város, a Szamos mentén, Budapesttől nagyon messze, de szívünkhöz nagyon közel van. A főtéren gót stílusban, a 14. században megalapozott Szent Mihály katedrális, tekintélyt parancsoló kőtömege, már akkor is az itt folyó élet fölé emelkedett. Tovább a folytatáshoz →

150 éve született Gárdonyi Géza

Ezer év óta feni a kardot és a tőrt
a magyar ellen Kelet és Nyugat.
De a magyart sohse találják szíven:
mert az Isten keze takarja azt!
(Gárdonyi Géza) Tovább a folytatáshoz →

Jó pásztor

Kétezer év óta munkál Krisztus igéje az „egy akol és egy pásztorról”. Kétezer éve, kivetve az útfélre, hogy mindenki könnyen árnyába juthasson, ha majdan terebélyfa lesz belőle; de míg ezrivel s milliárdjával látható életünk mezein minden gyom, ritkán látunk itt-ott egy-egy boldog palántát. Hogy ez az isteni ige is él… íme, följegyzek egy bizonyságot, hogy e mindnyájunk szívének oly kedves Mag él és virulásra kész. Tovább a folytatáshoz →

Trianon

„…A számokkal mérhető meg­gyen­gülésnél szinte katasztro­fá­li­sabb lett, ami a nemzeti tudatot érte…” Illyés Gyula (1977)

Történetírásunk során legna­gyobb vesz­teségünket az I. világháborút lezáró béke­dik­tátum alá­írására kény­sze­rítve szenvedte el a ma­gyar nem­zet. Tovább a folytatáshoz →

Tomori Pál szobra Kalocsán - (Füredy Richárd alkotása – 1928)

1475 körül született, az Abaúj megyei (Észak-Magyarország) Tomorban. 1526 augusztus 29-én halt meg a mohácsi csatában. Gondos nevelésben részesült. Ezt igazolja, hogy nagyon szépen írt, és jól beszélt latinul. Hajlama a katonai pálya felé vonzotta. Így került Bornemissza János pozsonyi gróf udvarába, ahol gyakorlott hadnaggyá érett. 26 éves korában az erdélyi sóbányák kamarása (intéző, királyi kincstárnok, az uralkodó közelében szolgáló nemes ember). Pár év múlva Fogaras várának kapitánya. Fogaras, Erdély egyik legbiztonságosabb síkföldi vára, az Olt folyó bal partján. Tovább a folytatáshoz →

Trianon

emlékezzünk a magyarságot romba döntő európai szerződésre néhány korabeli, idegen államférfi, európai politikus gondolatával, és egy hű, magyar asszony versével:

Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében: Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Tovább a folytatáshoz →