Úgy szerettelek,
hogy meghaltam helyetted,
most már csak ez számít
nem a saját tetted. Tovább a folytatáshoz
újság kategória bejegyzései
A szentgyónásról
Modern gyóntatóhelyiség
Többször kérdezték tőlem ismerősök, hogy milyen gyakran kell szentgyónást végezni, kell-e minden szentmise előtt gyónni?
A II. Vatikáni Zsinat után sok minden megváltozott, csak itthon lassan jön szokásba. NEM KELL minden szentáldozás előtt szentgyónást végezni! Mennyien állnának minden szentmise előtt a gyóntatószéknél! Tovább a folytatáshoz
Mindennapi útmutatás
Béke veled!
Sokszor fordult elő, hogy valamilyen problémára nem találtam megoldást. Nem életbevágó ügyek voltak, mégis napokig töprengtem, hogy mit csináljak. Néha még templomba menet is foglalkoztatott a dolog, és csak a szentmise alatt feledkeztem meg róla. Aztán amint hazafelé menet az aznapi evangéliumot idéztem fel magamban, egyszerre csak világossá vált, hogy választ kaptam a kérdéseimre. Nem direkt módon, de mégis tisztán, egyértelműen. Egy minapi történettel tudom bemutatni. Tovább a folytatáshoz
Jézus nyomában a szentföldön
A Szentföld
Miért is megy az ember zarándokútra? A válasz nem bonyolult. A hit, remény és a szeretet megerősítése a cél.
Vannak az ember életében hullámvölgyek, mikor a hétköznapi élet gondjai megingatják hitében. Akad olyan is, akit a kíváncsiság visz. Sokan mondják, hogy minek, de észre kell venni a köztünk élő angyalokat, mert nincsenek véletlenek. Jeruzsálem az a hely, ahol Jézus élt, tanított, gyógyított és meghalt értünk. Nem csak a hitélet központja számos vallásnak, de történelmi jelentőséggel is bír. Nem szükséges útra kelni ahhoz, hogy valaki vallásos legyen, de van, akinek szüksége van arra, hogy útra keljen, és úgy legyen vallásos. Tovább a folytatáshoz
Harangszó
Amikor csak tehetem, meghallgatom a Kossuth rádióban a déli harangszót. A pár mondatos ismeretterjesztésen túl a sokféle, sok helyről érkező, szívet-lelket körülsimogató hang megállásra késztet a napi tevékenykedésben.
A déli harangszóval kapcsolatban leginkább a nándorfehérvári győzelem kerül szóba, teljesen jogosan. Azt, hogy őseink mekkora áldozatot hoztak – a ma oly büszke, de igencsak feledékeny – Európáért, alig lehet néhány mondatban elmondani. Tovább a folytatáshoz
Disznóvágás a plébánián
Disznóvágás
Január 14-én reggel éles visítástól volt hangos a plébánia. Disznót vágtunk! Egy több, mint 200 kilós malac(ka) volt az áldozat.
Rengetegen sürögtek-forogtak az udvaron. Több üstben főtt a finomabbnál-finomabb disznóság. Húsleves a friss csontokból, abált húsok a hurkához, töpörtyű. Benn addig a sok szorgos asszonykéz elkészítette a töltött káposztát. Hatalmas lábosban főtt a finomság. Tovább a folytatáshoz
A szentmiséről
Eucharistia
A II. Vatikáni Zsinat határozatai közt olvassuk:
A vasárnap, vagyis az Úr napja a legősibb ünnepnap. Ezt kell a legnagyobb nyomatékkal a hívek vallásos gyakorlatába ajánlani, és azon kell lenni, hogy egyúttal ez legyen az öröm napja és minden munkától való szünet napja! Ezen a napon kötelesek a Krisztusban hívők összejönni, hogy Isten igéjének meghallgatásával és az Eucharisztiának vételével megemlékezzenek az Úr Jézus szenvedéséről, feltámadásáról, így hálát adjanak Istennek, aki őket újjászülte az élőreményben, Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által! Tovább a folytatáshoz
Ökumené közös templomhasználattal
Nagytarcsai templom
E cikk írásakor záruló ökumenikus imahét kapcsán bizonyára sokunkban merülnek fel különböző gondolatok az ökumenéről, ennek értelméről, arról, hogy évente egy héten keresztül hallgatjuk, sőt meghallgatjuk egymást. Ezen alkalmak remélhetőleg arra jók, hogy ne érezzük a másikat oly idegennek, csodabogárnak, egy másik bolygóról jött űrlénynek vagy éppen egy elvetemült ellenségnek. Remélhetőleg ez utóbbin már rég túl vagyunk. Tovább a folytatáshoz
Piarista gimnázium a város szívében
Piarista címer
Pest város tanácsa a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után a piarista tanítórendre bízta, és 10000 forintos adományával vetette meg első középfokú iskolájának alapját. 1717. október 30-án írta alá az alapító oklevelet Pest szabad királyi város és a piarista rend elöljárósága. A tanítást 4 piarista szerzetes 155 tanulóval kezdte meg. A város 1728-ban megvásárolta az iskola számára a mai Görög udvar helyén lévő, félig kész jezsuita iskolát. A gimnáziumi tanítás kezdetben jezsuita rendszerben folyt, de csakhamar kialakult a piarista iskola sajátos nevelői és tanulmányi rendje. Tovább a folytatáshoz
Patrona Hungariae iskola
A rend logója
Most induló sorozatunkban a budapesti Patrona Hungariae Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt mutatjuk be.
Az intézményt a Boldogasszony Iskolanővérek rendje tartja fenn, (2011 júliusáig Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek) mely közel 150 éves múltra tekint vissza, s mely rendnek a nevelés minden területén, gazdag hagyományai vannak. A rend alapítójának, boldog Gerhardinger Mária Teréziának szándéka szerint az iskolanővérek az egész ember nevelésével foglalkoznak. Tovább a folytatáshoz