Aki a testében Istent akarja megdicsőíteni, annak tudnia kell, hogy hol és mivel kezdje ezt el. Krisztus ezt részletesen bemutatja. Először is baráti kapcsolatba, asztalközösségbe kell kerülnünk vele. Azért ez az első, mert lényegében ezt hagyja hátra nekünk. Krisztus baráti asztalától – az oltártól – kell hirdetnünk Őt a világnak. Tovább a folytatáshoz
újság kategória bejegyzései
Tűnjetek ki a jótékonyságban is (2Kor 8,7)
Böjte Csaba testvérnek van egy nagyon jó mondata, amit jómagam a karácsony előtti időszakban többszörösen és több területen is a saját bőrömön tapasztaltam. Valahogy így hangzik: ha valaki nem hiszi, hogy mennyi jó ember van körülötte, az kezdjen el valami jót tenni és meglátja, hogy milyen sokan odaállnak mellé. Őszintén el tudom mondani, hogy a közösségünknek ilyen értelemben nagy-nagy köszönettel tartozom. Tovább a folytatáshoz
Nagyszülők, szülők, gyermekek
Mindennapi rohanásainkat kell, hogy egy-egy ünnep megszakítsa. Feldíszítjük lakásunkat, önmagunkat, a látható környezetünket. Vajon a lelkünk ékesítésére marad-e elég időnk, tudunk-e időt hagyni magunknak, szeretteinknek? Tovább a folytatáshoz
Imádság újév napjára
Újév napja a katolikus naptárban Szűz Máriának, Isten anyjának ünnepe. Ebből az alkalomból érdemes idézni Nareki Szt. Gergely imakönyve nyolcvanadik könyörgésének bevezető részét: Tovább a folytatáshoz
Az ötvenes
Néhány évvel ezelőtt egy városba fiatal káplán költözött. Pár héttel az érkezése után, egy alkalommal a püspökségre kellett mennie. Amikor a buszon leült észrevette, hogy a sofőr ötven forinttal több pénzt adott vissza. Tovább a folytatáshoz
Kismarosi ifis hétvége
Szervező oldalról:
Szeptemberben a hitoktatók és Görbe József atya összehívták azokat a fiatalokat, akik az első nyári hittanos táborokban ott voltak és mostanra 18 évesek is elmúltak. Mivel nagyon sokfelé járnak iskolába, vannak, akik már dolgoznak is, egyre kevesebb lehetőségük van arra, hogy találkozzanak egymással. Felmerült az igény, hogy egy csapatépítő hétvégét töltsünk el közösen, ahol jobban megismerhetik egymást és minket is, akik a jövőben a csoportot „koordináljuk”, programokat szervezünk nekik. Tovább a folytatáshoz
Befogadás
A hatvanas években végeztem az egyetemet és mindig nyomasztó gondot jelentettek számomra az adventi hetek. A közelgő vizsgák fenyegetésének súlya alatt és néhány forinttal a zsebemben jártam a józsefvárosi utcákat. Reménytelenül néztem farkasszemet a kirakatok nem túl gazdag, de számomra elérhetetlen kínálatával. Tovább a folytatáshoz
Tőle van itt minden
Bármerre jár Somos László atya, a cigányok messziről integetve üdvözlik, szép szavakkal köszöntik, a szemükkel simogatják. Húsz éve papja Kaposfőnek és a környező településeknek. László atya, azt mondja, nem cserélné el semmire ezt a két évtizedet, de őt sem adnák semmiért az itt élők. Főképpen sok száz cigány „gyermeke” és „unokája”, aki tőle, érte, miatta tanult meg jobb sorsot akarni. Tovább a folytatáshoz
Az ősz szépségei és fájdalmai
Elmúlás vagy az új élet előkészítése?
A napsütéses, meleg nyári napok után, amikor nagy örömmel és vidámsággal voltunk kint a szabadban, megbetegedések nélkül, szép fokozatosan beköszöntött az ősz, a maga kettősségével. Tovább a folytatáshoz
Isten igéje
Ezen a nyáron is két hétig zajos volt a plébánia, a napközis táborozó gyerekektől. A tábor mottója „Isten igéje” volt. Mindennap egy történet vezetett rá arra, Isten igéje táplál, éltet, ízesít és megédesíti életünket. A gödöllői kirándulás mindkét alkalommal elmaradt az időjárás miatt, de nem unatkoztak a gyerekek, igazi mozis hangulat volt, ami mindenkinek tetszett. Tovább a folytatáshoz