Liturgia

Szentmise

Szentmise

Beer Miklós püspök atya évente többször ír nekünk (papoknak) körlevelet. Ennek első része mindig a liturgiával, vagyis a szentmise áldozat bemutatásának pontosan meghatározott rendjével foglalkozik. Fölhívja a figyelmet arra, mit és hogyan kell tennie a papoknak és a híveknek. Illetve olyan helytelen példákra mutat rá, amiket orvosolni kell. Ez azért annyira fontos, mert minden túlzás nélkül állíthatjuk: az Egyház a szentmiséből él. A mostani – XVI. Benedek – pápánk így írt erről: „Az Egyház hozza létre az Eucharisztiát, és viszont, az Eucharisztia hozza létre az Egyházat”. Tovább a folytatáshoz →

Jézus nyomában a szentföldön

A Szentföld

A Szentföld

Miért is megy az ember zarándokútra? A válasz nem bonyolult. A hit, remény és a szeretet megerősítése a cél.

Vannak az ember életében hullámvölgyek, mikor a hétköznapi élet gondjai megingatják hitében. Akad olyan is, akit a kíváncsiság visz. Sokan mondják, hogy minek, de észre kell venni a köztünk élő angyalokat, mert nincsenek véletlenek. Jeruzsálem az a hely, ahol Jézus élt, tanított, gyógyított és meghalt értünk. Nem csak a hitélet központja számos vallásnak, de történelmi jelentőséggel is bír. Nem szükséges útra kelni ahhoz, hogy valaki vallásos legyen, de van, akinek szüksége van arra, hogy útra keljen, és úgy legyen vallásos. Tovább a folytatáshoz →

Harangszó

Amikor csak tehetem, meghallgatom a Kossuth rádióban a déli harangszót. A pár mondatos ismeretterjesztésen túl a sokféle, sok helyről érkező, szívet-lelket körülsimogató hang megállásra késztet a napi tevékenykedésben.

A déli harangszóval kapcsolatban leginkább a nándorfehérvári győzelem kerül szóba, teljesen jogosan. Azt, hogy őseink mekkora áldozatot hoztak – a ma oly büszke, de igencsak feledékeny – Európáért, alig lehet néhány mondatban elmondani. Tovább a folytatáshoz →

Karitász három perc – az elmúlt egy évről

Magyar Katolikus Karitász

Magyar Katolikus Karitász

Újra itt az évkezdet, már itt vagyunk a farsangi időszakban. Egyházközségünk, és a kistarcsai karitász csoport ismét bálra készül. Az idei este szervezésének közepette óhatatlanul végigszaladnak a tavalyi első karitász bál emlékezetes pillanatai, emlékei. A második bálunkra készülve a számvetés idejét is éljük. Mi történt az elmúlt évben? Mivel sikerült meghálálni, megszolgálni azt a bizalmat, amit a kistarcsai hívektől a múlt évben, többek között a jótékonysági bál bevételével kaptunk? Tovább a folytatáshoz →

Disznóvágás a plébánián

Disznóvágás

Disznóvágás

Január 14-én reggel éles visítástól volt hangos a plébánia. Disznót vágtunk! Egy több, mint 200 kilós malac(ka) volt az áldozat.

Rengetegen sürögtek-forogtak az udvaron. Több üstben főtt a finomabbnál-finomabb disznóság. Húsleves a friss csontokból, abált húsok a hurkához, töpörtyű. Benn addig a sok szorgos asszonykéz elkészítette a töltött káposztát. Hatalmas lábosban főtt a finomság. Tovább a folytatáshoz →

A szentmiséről

Eucharistia

Eucharistia

A II. Vatikáni Zsinat határozatai közt olvassuk:

A vasárnap, vagyis az Úr napja a legősibb ünnepnap. Ezt kell a legnagyobb nyomatékkal a hívek vallásos gyakorlatába ajánlani, és azon kell lenni, hogy egyúttal ez legyen az öröm napja és minden munkától való szünet napja! Ezen a napon kötelesek a Krisztusban hívők összejönni, hogy Isten igéjének meghallgatásával és az Eucharisztiának vételével megemlékezzenek az Úr Jézus szenvedéséről, feltámadásáról, így hálát adjanak Istennek, aki őket újjászülte az élőreményben, Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által! Tovább a folytatáshoz →

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

Gyertyaszentelő

Gyertyaszentelő

Az anyaszentegyház minden évben elénk állítja Jézus életét, gyermekkorától a mennybemeneteléig. Így szent élete előttünk ragyog, és követésre ösztönöz miket.

Február 2-a Jézus bemutatásának ünnepe a templomban. A zsidó törvény szerint minden asszony, akinek fiú gyermeke született, negyven napig nem mehetett a templomba. Igaz, a Szűzanya nem lett volna e törvény alá rendelve, hiszen Isten kiválasztottja volt, ő azonban nem akart kivétel lenni. A templomban lévők semmi különöset nem láttak Szűzanyában és Jézusban. A Szentlélek külön ajándéka volt, hogy az öreg Simeon felismerte Jézusban a világ Megváltóját. Tovább a folytatáshoz →

Ökumené közös templomhasználattal

Minden vélemény számít!
Nagytarcsai templom

Nagytarcsai templom

E cikk írásakor záruló ökumenikus imahét kapcsán bizonyára sokunkban merülnek fel különböző gondolatok az ökumenéről, ennek értelméről, arról, hogy évente egy héten keresztül hallgatjuk, sőt meghallgatjuk egymást. Ezen alkalmak remélhetőleg arra jók, hogy ne érezzük a másikat oly idegennek, csodabogárnak, egy másik bolygóról jött űrlénynek vagy éppen egy elvetemült ellenségnek. Remélhetőleg ez utóbbin már rég túl vagyunk. Tovább a folytatáshoz →

Piarista gimnázium a város szívében

Piarista címer

Piarista címer

Pest város tanácsa a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után a piarista tanítórendre bízta, és 10000 forintos adományával vetette meg első középfokú iskolájának alapját. 1717. október 30-án írta alá az alapító oklevelet Pest szabad királyi város és a piarista rend elöljárósága. A tanítást 4 piarista szerzetes 155 tanulóval kezdte meg. A város 1728-ban megvásárolta az iskola számára a mai Görög udvar helyén lévő, félig kész jezsuita iskolát. A gimnáziumi tanítás kezdetben jezsuita rendszerben folyt, de csakhamar kialakult a piarista iskola sajátos nevelői és tanulmányi rendje. Tovább a folytatáshoz →