Szűz Mária első lourdes-i jelenésének napját, február 11-ét, Szent II. János Pál pápa 1992-ben a betegek világnapjának nyilvánította. Ettől kezdve Krisztus földi helytartói üzenetet küldenek a világ betegeihez. Tovább a folytatáshoz
előadás kategória bejegyzései
Nagyszülők, szülők, gyermekek
Mindennapi rohanásainkat kell, hogy egy-egy ünnep megszakítsa. Feldíszítjük lakásunkat, önmagunkat, a látható környezetünket. Vajon a lelkünk ékesítésére marad-e elég időnk, tudunk-e időt hagyni magunknak, szeretteinknek? Tovább a folytatáshoz
2014. december 14-én megtartott karácsonyváró koncert felvétele. Köszönjük az énekkarnak, a zenekarnak, a gyerekeknek és a felkészítőknek a szép műsort.
A Magyar Katolikus Egyház története 1945-1956 között (3. rész)
Czapik Gyula
A térdre kényszerített egyház
1951 nyarától az egyházat a kommunista párt térdre kényszerítette. A párt az Egyházügyi Hivatalon keresztül követelt, parancsolt az egyháznak. Több egyházmegye püspöke börtönben volt. Így sok egyházmegyét nem a püspök, hanem a püspöki helynök, vagyis békepap irányított. A püspöki körlevelekben szerepelt a békekölcsön jegyzése, a mezőgazdasági betakarítás, (a magyar gazda ezt tudta) a téeszszervezés, a beszolgáltatás, a fásítási mozgalom. Tragikomikum volt a csanádi püspök nevében megjelent pásztorlevél, mely ócskavas gyűjtésre biztatott. Íme, a „bajuszos” püspök erőszaka. Megalázó évek az egyház életében. 1951 júliusától a kommunista kormány hozzájárulása kellett a püspökök, főpapok, rendfőnökök kinevezéséhez. Ekkor már Czapik Gyula egri érsek volt a püspöki kar elnöke, mert Mindszenty bíboros és Grősz érsek is börtönben voltak. 1954-ben újjáalakult a Hazafias Népfront, ahol Czapik érsek is beszédet mondott. Biztatta a papságot a Népfrontban való munkára. Tovább a folytatáshoz
A Magyar Katolikus Egyház története 1945-1956 között (2. rész)
Rákosi Mátyás
A kommunista hatalommegszerzés időszaka
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1947 szeptemberében elhagyta Magyarországot. Ezután még erősebb lett a katolikus egyház elleni támadás. „Az állam és az egyház megállapodása”, „az állam és az egyház viszonyának rendezése”, Rákosi Mátyás és a kommunista politikusok szótárából származnak. Jogállamokban e „viszony” rendezésére sehol nem volt szükség, mert mind az állam, mind az egyház végezte saját feladatát, kötelességét. A „megállapodás” nem volt más, mint a kommunista hatalom erőfölénye, mellyel térdre kényszerítette az egyházakat. Ilyen „megállapodások” a polgári demokratikus államokban nem ismertek akkor sem, ma sem. 1948-ban a református és az evangélikus egyházzal megállapodást kötöttek. Ezek a szövegek elrettentő példái a kommunista politikai dokumentum műfajának. Tovább a folytatáshoz
Visszatekintés az ökumenikus imahétre
ökumené
János apostol 15. fejezetéből 12. verstől a 17. versig volt az igehirdetés témája. Az ott elmondott gondolataimat szeretném veletek is megosztani.
Maradandó gyümölcsöt kell hoznunk. A maradandó gyümölcs pedig, – ahogy János első levelében írja – az a világosság, amely közösségbe von bennünket. Abba a közösségbe, amelyben János, az apostolok és minden igaz hívő van. Ők ugyanis az Atyával, a Fiúval és a Lélekkel vannak közösségben. Ez az a maradandó gyümölcs: kapcsolatban tudunk lenni az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel. Azonban ez a csodálatos kapcsolat egyben közösséget jelent egymással is. Tovább a folytatáshoz
A hónap szentje
Meszlényi Zoltán dombormű
Rovatunkban hónapról – hónapra kevésbé ismert szenteket-boldogokat szeretnénk megismertetni Olvasóinkkal.
Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki helynök vette át, az ő halála után, 1950. június 17-én Meszlényi Zoltánt választották meg a feladatra. Az állambiztonsági szervek még 1950 nyarán elhurcolták a helynököt. A sorozatos kínzások és kegyetlen bánásmód következtében Meszlényi Zoltán 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül a püspök az első, akit Egyházunk a boldogok sorába emelt.
Meszlényi Zoltán Lajos kerámia domborművének avatása 2014. március 2-án, vasárnap délután 4 órakor volt az internálótábor emlékfalánál, az Október 23-a téren.
A dombormű avatásról készült képek itt tekinthetők meg.
A Magyar Katolikus Egyház története 1945-1956 között (1. rész)
Helyzet ’45-ben
A második világháború után hazánk keresztény lakossága, a papság, és a püspökök aggódó kérdőjelekkel néztek a jövőbe. A nagyvilág előtt ismertek voltak a Szovjetunióban uralkodó állapotok. Az ortodox (görög keleti) egyház térdre kényszerült, lerombolták, szétzilálták. A kommunista párt a lakosságtól elvette a szabad életet, és a szabad vallás gyakorlatát is. Tovább a folytatáshoz
Örök Erdély (3. rész)
Márton Áron püspök
Gyulafehérvár az erdélyi érsekség székhelye, ahol Márton Áron püspök tizenegy évig házi őrizetben volt. Nevét, gyula tisztséget betöltő személytől, a várnál fehér téglát használt építőanyagból, és a vártól kapta. Ezt a püspökséget Szent István 1009 körül alapította. Ásatásokból tudjuk, hol volt az első székesegyház. A 13. században épült gót stílusú második székesegyházat kétszer nagyobbították. A reformátusok 150 éven keresztül használták. 1715-től ismét érseki székesegyház. Az egyházmegyének nagy értékű múzeuma van. Miseruhák, kelyhek, egy méternél magasabb szentségtartók, melyeket a körmeneten egy pap nem tudott végig vinni. Tovább a folytatáshoz
Örök Erdély (2. rész)
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely, (lenti kép) Nagy-Küküllő folyócska mentén fekszik, szép városközponttal. Csíkszereda, közel a történelmi határhoz, (nagy Magyarország) a Csíki havasok alján, és az Olt folyócska közelében, igen nevezetes történelmi hely. A Tolvajos-tetőn, a katolikus vallásához ragaszkodó székely magyarok, szembefordultak, a többszörös hittagadó János Zsigmonddal, (Szapolyai János Zsigmond.) aki a 16. században élt, 31 éves korában halt meg, választott magyar király, és erdélyi fejedelem volt. Kipróbált három vallás (római katolikus, református, evangélikus) után a negyediket is, felvette az unitárius vallást. Az unitáriusok a Szentháromságot tagadó keresztény, vallásos közösség. Tovább a folytatáshoz