1475 körül született, az Abaúj megyei (Észak-Magyarország) Tomorban. 1526 augusztus 29-én halt meg a mohácsi csatában. Gondos nevelésben részesült. Ezt igazolja, hogy nagyon szépen írt, és jól beszélt latinul. Hajlama a katonai pálya felé vonzotta. Így került Bornemissza János pozsonyi gróf udvarába, ahol gyakorlott hadnaggyá érett. 26 éves korában az erdélyi sóbányák kamarása (intéző, királyi kincstárnok, az uralkodó közelében szolgáló nemes ember). Pár év múlva Fogaras várának kapitánya. Fogaras, Erdély egyik legbiztonságosabb síkföldi vára, az Olt folyó bal partján. Tovább a folytatáshoz
előadás kategória bejegyzései
Trianoni békediktátum 92. évfordulóján…
emlékezzünk a magyarságot romba döntő európai szerződésre néhány korabeli, idegen államférfi, európai politikus gondolatával, és egy hű, magyar asszony versével:
Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében: Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Tovább a folytatáshoz
Balczó András előadása
Az új év első hónapjában ellátogatott hozzánk Balczó András olimpiai bajnok, nagycsaládos édesapa, aki 12 gyermekkel büszkélkedhet. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy hallhattuk élettapasztalatait. Élete példa értékű, mind a sportban, mind a magánéletben, de e mögött kemény munka lakozik. Rengeteg nehézséggel kell megküzdenie egy sportolónak legfőképpen lelkileg. Mások csak a külsőségeket látják, de rengeteg időt, energiát, akaratot, hitet, tudatosságot, fegyelmet és nagyon jó szervező képességet igényel egy edzéshét kialakítása. Mint sportoló mentem el, tele kérdésekkel, válaszokra várva.
Balczó András 16 éves korában ismerkedett meg az atlétikával. A világbajnokságok során 20 érmet nyert, ebből 10 aranyat. Azt mondták: „Úgy tudott futni, mint senki más”. Lelki és testi fejlődését halhattuk. Eleinte a szokásos élsportolók életét élte, sajnos Istent kizárva életéből. Sikert sikerre halmozott. Tehetség volt, ez kétségtelen. Tovább a folytatáshoz
Patrona koncert templomunkban – december 4-én
A Patrona Hungariae Gimnázium Leánykara az iskolával egyidős – 1950 óta működik, és Kodály Zoltán szellemi örökségének hordozója, aki több alkalommal személyesen vendége volt intézményünknek.
Iskolai kórus, tehát évente elmennek, kimaradnak a végzősök, és tanévkezdéskor jönnek az új diákok. A fakultációk és a sok különóra miatt a felsőbb évfolyamosok közül egyre kevesebben maradnak, de a fiatalabbak lelkesedése töretlen. A kóruspróbák hetente kétszer 45 percesek. A jelentkezés önkéntes alapon működik. Szeptember folyamán a karvezető meghallgatja és szólamba sorolja a jelentkezőket. Tovább a folytatáshoz
A temető
A Magyar Értelmező Kéziszótár (1972) a temető címszó alatt ezt írja: A halottak eltemetésére hivatalosan kijelölt terület. A görög coemeterium szó, az alvók helyét jelenti.
Az ember természetéhez mindig hozzátartozott, hogy hallottait tisztelje, és megfelelő módon eltemesse (kivéve: háborúk, ellenség, gyűlölet). Az ószövetségben és az ókorban csak a város falain kívül lehetett temetni. A római jog elismerte a különféle temetkezési társulatok létezését, és ezeket a keresztényekre nézve még az üldözések alatt is tiszteletben tartották. Tovább a folytatáshoz
Gödöllői gyöngyszem
2011. augusztus 6-án csodaszép kiállítás nyílt a Gödöllői Királyi Kastély nemrég felújított Rudolf-szárnyában, amely a Grassalkovich I. Antal nevéhez fűződő barokk egyházi kincseket mutatja be.
Gémesi György polgármester és Beer Miklós püspök is köszöntötte a kiállítás megnyitásán megjelenteket, abban a teremben, ahol az elmúlt fél évben az Európai Parlament összes képviselője megfordult. Tovább a folytatáshoz
Vác, püspöki székhely
Vác város Pest megyében, a Dunakanyar központjaként ismert település, Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa. Vonzó idegenforgalmi célpont, egyrészt 900 éves történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely.
A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna bal partján, a Naszály hegy lábánál. Budapest irányából könnyen megközelíthető vonattal, autóbusszal, gépkocsival, nyáron kirándulóhajókkal. A Dunán közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom és Szentendre felől is megközelíthető a város. A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen, a parton parkosított területet alakítottak ki, külvárosi partját pedig, a tilalom ellenére, strandolók százai töltik meg a meleg napokon. Míg a szemközti parton a Pilis-hegység nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak záró tagja. Így Váctól északra hegyek, Váctól dél felé, pedig sík táj képe fogadja az erre járót. Tovább a folytatáshoz
Ki tud nagyobbat mondani?
A fenti cím a gyerekek egyfajta játékára utal, akik egymástól átvéve a szót, egyre mesésebb történetekkel állnak elő. A felnőttek mindezt mosolyogva hallgatják. És mit tesz Isten? Azt mondja a felnőtteknek: Legyetek olyanok, mint a gyermekek! Talán a felnőtteknek is egyre valószerűtlenebb dolgokon kellene járatni az eszüket? Nem! Aki igazán fölnőtt, annak már a valóságot kell szemlélnie, és abból kell kiolvasnia azt a fölfoghatatlan, minden értelmet meghaladó „történetet”, amit Isten a kezdetek kezdetén, teremtő szavaival bocsátott útjára, de amit az embereknek, egészen pontosan maguknak, a szentíróknak kellett megfogalmazniuk. Ők Isten sugalmazására olyanokat mondtak, amiktől nem lehet nagyobbakat kigondolni. Tovább a folytatáshoz
Népszámlálás
„Békeidőben a népszámlálás a legnagyobb hadművelet egy országban” – idézte egy ENSZ–dokumentum hasonlatát Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a Lánchíd Rádiónak adott interjújában. Közel 50 ezer ember fog közreműködni a 2011. évi népszámlálásban. Tovább a folytatáshoz
Csíksomlyó, Erdély koronája
Csíksomlyó. Ha valaki meghallja ezt a szót, egyből tudja, mit is takar e helységnév. Ez az a hely, ahova évente több ezren zarándokolnak el, hogy részt vehessenek a pünkösdi búcsún. Ebben az évben nekem is lehetőségem adódott arra, hogy ellátogassak ide, és saját szememmel győződjek meg arról, amit eddig csak olvastam vagy hallottam.
Az idei osztálykirándulásunk keretében Erdély bizonyos részeit jártuk be, persze a fő úti célunk Csíksomlyó volt. Már a kirándulásunk címe is hirdette, mi is lesz a célunk: „Erdély-járás felsőfokon, avagy a Csíksomlyói búcsú és honismereti Erdély-járás”. Amellett, hogy részt vehettünk az összmagyarság ünnepén, megismerkedhettünk e csodás vidékkel is. Tovább a folytatáshoz










