Szent Skolasztika a nyugati szerzetesség alapítójának, Szent Benedeknek volt az ikertestvére. Fiatalon az Úr szolgálatára adta magát. Eleinte otthon élt, majd testvére példájára kolostorba kívánkozott. Benedek Piombariolában egy kis zárdát épített számára, de ez rövidesen kicsinek bizonyult. Sokat böjtölt, imádkozott, és fáradhatatlanul tevékenykedett az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában. Szerette a magányt, még testvérével is évente csak egyszer találkozott. Tovább a folytatáshoz
újság kategória bejegyzései
Indián mese
A cseroki-indián nagypapa magyarázza unokáinak, hogy milyen is az élet.
– Viaskodás folyik benne, kegyetlen viaskodás, ahol két farkas verekszik. Az egyik farkas a félelmet, a haragot, az irigykedést, a szomorúságot, a sajnálkozást, a kapzsiságot, a gőgöt, az önsajnálatot, a bűnt, az alacsonyabbrendűséget, a hazugságot, a büszkélkedést és a felsőbbrendűséget testesíti meg. Tovább a folytatáshoz
Öreg plébános levelei (13. rész)
Kedves Uramöcsém!
A múltkori levelemet azzal a furcsa jelenettel fejeztem be, amely a nagyrecskei plébánia ebédlőtermében játszódott le az apátúr és Péterfia Pál káplántársam között. Kollegám ugyanis a helyi szokás szerint nem kapott pecsenyét az ebédnél. Nem kapott azért, mert az előtte ülő tizennégy kiszedte előle. Péterfia barátunk erre azután erős hangon kijelentette, hogy most már a délutáni litániát az apát úr végezze el, mert ő nem hajlandó elvégezni. Nem éppen nemes szándékának csúnya befejező mondatául odavágta: „Ha nincsen pecsenye, nem lesz vecsernye!” Tovább a folytatáshoz
Miképpen…
Ilyenkor év végén, a számvetések, fogadalmak, nagy elhatározások idején egy apróságra is sor kerül: új naptárt teszünk az íróasztalokra. A régi vagy a szemétkosárba kerül, hogy magával vigye az elmúlt év kudarcait, elmulasztott határidejeit, megtartatlan ígéreteit, vagy egy fiók aljára, hogy ott őrizze mindennapjaink emlékezésre érdemes apró-cseprő eseményeit. Általában csak cseréljük a tartó állványon évről évre a naptárt. Nekem már több mint két évtizede ugyanaz az állvány áll az asztalomon, és nemcsak takarékossági okból. Az első naptár, amit rátettem zsúfolva volt teendőkkel, határidőkkel, megvívandó harcokkal. De nem a teendők sokasága okozta a legnagyobb gondot számomra, hanem a várható fogadtatás. Tudtam, hogy kezdetben nem mindenki fog egyetérteni velem, lesznek majd, akik akadályozni fognak. Tovább a folytatáshoz
Közösségünk szeretetmorzsái a kórházban
A kórházban fekvő betegeknek adventben és a karácsonyi ünnepek alatt nagyon nehéz megélniük azt, hogy betegek, ráadásul még otthon sem lehetnek szeretteik körében. Sokaknak pedig azért javasolják az orvosok, hogy befeküdjenek, hogy ne legyenek egyedül otthon az ünnepek alatt (a kórházban legalább vannak körülöttük). Hihetetlennek tűnik, de többen vannak ilyen helyzetben. Éppen ezért, mi lelkigondozók is, igyekszünk minél többet mellettük lenni ezekben a napokban és a környezetünkben lévő jó szándékú lelki segítségeket is felfedezni, majd bevonni őket ezekbe a támogatásokba. Tovább a folytatáshoz
A hónap szentjei – január 2.
Új rovatunkban hónapról-hónapra kevésbé ismert szenteket szeretnénk megismertetni Olvasóinkkal.
Nagy Szent Vazul püspök, egyháztanító valószínűleg 330-ban született, a cezáreai Kappadókiában. Neve eredetileg görögösen Bazileiosz. Családjában hat szent is volt: Tovább a folytatáshoz
Különbözünk
A dromedár találkozik a kétpúpú tevével.
– Kiváló dromedár lehetnél te is, ha nem lenne eggyel több púpod, mint ami szükséges. Tovább a folytatáshoz
„Tök jó” délután
Az őszi szünet egyik délutánján tök jó dolgokat csináltunk a plébánián. Mindenki egy kisebb, vagy nagyobb tökkel érkezett. Az első feladat az volt, hogy le kellett mérni a súlyát és a kerületét, majd megtudtuk, hogyan is fejlődik a tök és a belsejében lévő magokat is megvizsgáltuk, a húsát megízleltük, mihez is hasonlítható. Tovább a folytatáshoz
Öreg plébános levelei (12. rész)
Kedves Uramöcsém!
Igen bölcs és az életben igen nagy tapasztalatra szert tett ember lehetett, aki ezt a közmondást kitalálta: jó konyha, jó nevelés. Hamisan vélekedik az, aki azt hiszi, hogy ez a közmondás csak a kolostorokra érvényes. Tudja Kedves Uramöcsém, nagyrecski káplánkodásomnak első három hónapjában perdöntő igazolása annak, hogy az előbb említett bölcs mondás éppúgy érvényes a plébániák lakóira is. Tovább a folytatáshoz
Egyedülállók lelki-napja
Ha kezem görcsösen szorítja a múlt szövedékét, hogyan ölelhetek, hogy simogathatok? Lassan sorvadok, magam is elporladok.
A fenti gondolatok jegyében zajlott a második lelki-nap özvegyek, egyedülállók és elváltak számára. Vendég előadónk Farkas Ibolya Mária pszichológus és gyásztanácsadó volt, aki munkája során sok élethelyzet nehézségével találkozott. Tovább a folytatáshoz