Lauer bejegyzései

Feleség imája elhunyt férjéért

Szent József halála

Szent József halála

Irgalmas Isten! Könyörülj rajtam, Jézus Krisztus érdemeiért! Szívemnek fájdalma nagy. Ha te nem enyhíted, nincs, aki megenyhítse. Íme, én özvegyasszony vagyok, férjem elhagyott engem! Magamra hagyva sokkal gyöngébb vagyok, mintsem a bánatot, amely osztályrészemül jutott, hordozni bírnám.

Nincs, aki vigasztaljon e világon, legféltettebb kincsemet, életem támaszát, szívem örömét ragadta el tőlem a halál. Ő, az én szeretett férjem, az én társam nincs többé velem! Egyedül maradtam e puszta földön. Ezért sírok éjjel és nappal, s panaszom hangja úgy szól, mint a párját vesztett madáré mindenütt, amerre járok. Tovább a folytatáshoz →

A temető

Feltámadunk

Feltámadunk

A Magyar Értelmező Kéziszótár (1972) a temető címszó alatt ezt írja: A halottak eltemetésére hivatalosan kijelölt terület. A görög coemeterium szó, az alvók helyét jelenti.

Az ember természetéhez mindig hozzátartozott, hogy hallottait tisztelje, és megfelelő módon eltemesse (kivéve: háborúk, ellenség, gyűlölet). Az ószövetségben és az ókorban csak a város falain kívül lehetett temetni. A római jog elismerte a különféle temetkezési társulatok létezését, és ezeket a keresztényekre nézve még az üldözések alatt is tiszteletben tartották. Tovább a folytatáshoz →

Gödöllői gyöngyszem

Gróf Grassalkovich Antal

Gróf Grassalkovich Antal

2011. augusztus 6-án csodaszép kiállítás nyílt a Gödöllői Királyi Kastély nemrég felújított Rudolf-szárnyában, amely a Grassalkovich I. Antal nevéhez fűződő barokk egyházi kincseket mutatja be.

Gémesi György polgármester és Beer Miklós püspök is köszöntötte a kiállítás megnyitásán megjelenteket, abban a teremben, ahol az elmúlt fél évben az Európai Parlament összes képviselője megfordult. Tovább a folytatáshoz →

Karitász tábor

Karitász tábor

Karitász tábor

2011. július 25-30-ig Drégelypalánkon immár 17. alkalommal került megrendezésre a „Lurkótábor”, amely olyan nagycsaládos, és hátrányos helyzetű gyermekeket fogadott, akiknek nem adatott meg az a lehetőség, hogy valahol nyaralhassanak. A tábort a Váci Egyházmegyei Karitász szervezte.

Nagy örömünkre, több, mint 45 gyermek jelentkezett, köztük két, kistarcsai kislány is. A kedves és jóságos drégelypalánkiak idén is nagy szeretettel fogadtak minket, és szabadidejüket feláldozva segítettek a tábor vezetésében. A tábort hétfőn szentmisével nyitottuk, amit Moys Gábor, váci káplán atya mutatott be, Tovább a folytatáshoz →

Az Egyházközségi évnyitó

Tábortűz körül dalolunk

Tábortűz körül dalolunk

Eljött az évnyitónk napja, az a bizonyos szombati nap, amit nekünk keresztény embereknek a jézusi szeretettel átitatva kell eltöltenünk. Kissé borongós volt az időjárás eleinte, de ez nem vette el senkitől a lelkesedést. Pár óra elteltével nyoma sem volt a felhőknek, hétágra sütött a nap, ami elkísért minket a nap végéig.

Mindenki buzgón részt vett az előkészületekben. Együtt, közösen készítettük elő az ebédhez a hozzávalókat. Ennek kapcsán van egy kedves történetem: Egy vándor férfi betér egy faluba, nagyon éhes és fáradt. Az ott lakók készségesen fogadták az idegent, de épp nem volt semmi ételük, amit adhattak volna számára. Ő javasolta az asszonyoknak, hogy készítsenek együtt levest. Tovább a folytatáshoz →

Vác, püspöki székhely

A váci székesegyház

A váci székesegyház

Vác város Pest megyében, a Dunakanyar központjaként ismert település, Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa. Vonzó idegenforgalmi célpont, egyrészt 900 éves történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely.

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna bal partján, a Naszály hegy lábánál. Budapest irányából könnyen megközelíthető vonattal, autóbusszal, gépkocsival, nyáron kirándulóhajókkal. A Dunán közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így Esztergom és Szentendre felől is megközelíthető a város. A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen, a parton parkosított területet alakítottak ki, külvárosi partját pedig, a tilalom ellenére, strandolók százai töltik meg a meleg napokon. Míg a szemközti parton a Pilis-hegység nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak záró tagja. Így Váctól északra hegyek, Váctól dél felé, pedig sík táj képe fogadja az erre járót. Tovább a folytatáshoz →

Hittanos tábori élményeink

kitűzők

kitűzők

Dég, 2011. július 24-30.

Idei táborunk sok érdekességet, és néhány kuriózumot is tartogatott…

Ezen a nyáron Fejér megyében, Dégen jártunk, ami azon felül, hogy csodálatos, s kevesek által ismert helyszín volt, legnagyobb megelégedésünkre és a vezetők, szülők legnagyobb örömére tökéletes ellátást is biztosított. Így, mivel nem kellett mosogatással, főzéssel, tálalással elvenni a szabadság drága idejét, ez évi, nyolcadik hittanos táborunk programjait illetően is igen gazdagra sikerült. Tovább a folytatáshoz →

Máriabesnyői lelkigyakorlat

Az előadók

Az előadók

Görbe József atya vezetésével augusztus 12-14-ig csömöri testvéreinkkel közösen vettünk részt lelkigyakorlaton, Máriabesnyőn. A lelkigyakorlat időpontja egybeesett a besnyői Nagyboldogasszony főbúcsú ünnepével.

A napot laudes imádsággal kezdtük, majd a reggeli után Farkas Lőrinc Imre a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem alapító igazgatója és felesége Farkas Ibolya Mária pszichológus tartottak nekünk előadást. Velük már találkozhattunk templomunkban, s ezentúl barátként szoríthatunk kezet a szentmisén, a szentmise „Béke veled” alkalmával. Tovább a folytatáshoz →

Guido, a szent sekrestyés

Szent Guido

Szent Guido

A belgiumi Anderlachban született, a 10. században. Meghalt a belgiumi Laekenben 1012. szeptember 12-én.

A Boldogságos Szűz Mária búcsújáróhelye már az 1000. évben híres volt a belgiumi Laekenben. Sokan kaptak itt vigasztalást, meghallgatást könyörgő imádságuk után. Egyszer egy egyszerű, kopott ruhás ifjú imádkozott hosszan leborulva Szűz Mária szobra előtt. A templom papjának feltűnt a hosszan imádkozó ifjú. Imádsága után megszólította, és elbeszélgetett vele. Megtudta, hogy Guidonak hívják és Anderlachból jött. Tovább a folytatáshoz →

Ki tud nagyobbat mondani?

A fenti cím a gyerekek egyfajta játékára utal, akik egymástól átvéve a szót, egyre mesésebb történetekkel állnak elő. A felnőttek mindezt mosolyogva hallgatják. És mit tesz Isten? Azt mondja a felnőtteknek: Legyetek olyanok, mint a gyermekek! Talán a felnőtteknek is egyre valószerűtlenebb dolgokon kellene járatni az eszüket? Nem! Aki igazán fölnőtt, annak már a valóságot kell szemlélnie, és abból kell kiolvasnia azt a fölfoghatatlan, minden értelmet meghaladó „történetet”, amit Isten a kezdetek kezdetén, teremtő szavaival bocsátott útjára, de amit az embereknek, egészen pontosan maguknak, a szentíróknak kellett megfogalmazniuk. Ők Isten sugalmazására olyanokat mondtak, amiktől nem lehet nagyobbakat kigondolni. Tovább a folytatáshoz →